Somogyi Hírlap, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-11 / 238. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2017. OKTÓBER 11., SZERDA FELÜTÉS Kitiltották őket mindenhonnan Négy hajót a világ összes ki­kötőjéből kitiltott az ENSZ. ABSZURD a világ, nem cso­dálkoznék, ha Fülig Jimmy és Piszkos Fred lenne a fedélze­ten. K.G. HÍREK Vendégül látták a szépkorúakat Az idősek hónapja alkal­mából nagyszabású ünnep­séget rendeztek, ahol Obbás Gyula polgármester köszöntöt­te a vendégeket. Műsort adtak az óvodások és az iskolások, s felléptek a szépkorúak is: a rendezvényen több mint 200- an vettek részt. H. M. Milliókból építik át a ravatalozót Átépítik a ravatalozót, erre közel hatmillió forintot fordítanak. Az önkormányzat jelenleg a kivitelezővel folytat egyeztetést, s október végén már dolgoznak. A létesítményt tavasszal adják át. H. M. Gyócsi László a könyvtár vendége KAPOSVÁR Végig az úton: ez­zel a címmel író-olvasó talál­kozót szerveztek kedden a Takáts Gyula Megyei és Vá­rosi Könyvtárban, ahol Gyó­csi László írói pályájára te­kintettek vissza. Az est má­sodik felében Vendégségben a szeretet című legújabb kö­tetét mutatták be. H. M. Új hőszigetelést kap az otthon t Közfoglalkoztatot­tak dolgoznak az idősek ott­honának felújításánál. A há­rom közmunkás az épület külső hőszigetelésével né­hány héten belül végez. H. M. Önkormányzati forintokkal lehet zökkenőmentes a szemétszállítás? A számla néha késve jön, a kukásautó azonban nem Fél éve ismét nincs számlá­zás, nem nevezhető siker- történetnek a Nemzeti Hul­ladékgazdálkodási Koordi­nációs és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) - állítja Schmidt Jenő, a Települési Önkor­mányzatok Országos Szövet­sége (TÖOSZ) elnöke. Koszorús Rita rita.koszorus@mediaworks.hu TAB-BALATONBOGLÁR-CSURGÓ- Fél éve nincs számlázás is­mét - mondta Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke. - Ami azt jelenti, hogy az állam bevételektől esik el, de az önkormányzatoknak finan­szírozni kell a gazdasági társa­ságokat. Schmidt Jenő hozzátette: Az egységes rendszer tehát nem működik. A nemzeti holding­nak vissza kellene adnia a te­vékenységet bérszámlázásba az önkormányzati cégeknek, ameddig az egységes rendszer zökkenőmentes nem lesz.- Nem tudom, a magyar ál­lam meddig tolerálja ezt - mondta el a TÖOSZ elnöke. - S attól is lehet tartani, hogy mi meg ottmaradunk pénz nélkül. Fél éve előfinanszírozunk már, mert az autókat tankolni kell, hiszen azok kimentek és ösz- szeszedték a hulladékot. Nagy­jából 20 milliárd forint lóg így a levegőben. A Nyugat-Balatoni Hulladék­gazdálkodási Társulás ellátá­si területén is voltak gondok a számlázással, tudtuk meg Ba- latonboglár első emberétől, Mé­A számla néha késhet, a kocsi azonban nem Fotó: Lang Róbert Sok a hibás adat, újra kell kezdeni az egyeztetést A somogyi polgármesterek felvetéseivel természetesen megkerestük a Nemzeti Hul­ladékgazdálkodási Koordi­náló és Vagyonkezelő Zrt.-t (NHKV) is. - Van ahol semmi­lyen probléma sincs a szám­lázásban, míg másutt való­ban előfordulnak csúszások- erősítette meg a társaság szóvivője. - Ám az ügyfelek­nek nem kell attól tartaniuk, hogy emiatt késedelmi kama­tot kell fizetniük.- Folyamatosan számlázunk, a közszolgáltatók által adott, majd visszaellenőrzött és jó­váhagyott adatszolgáltatás alapján - közölte kérdésünk­re Sőtér Dávid, az NHKV Szó­vivői Iroda munkatársa. - Az adatszolgáltatás teljességé­ért és pontosságáért a köz- szolgáltatók állnak helyt. így, ha az általuk rendelkezés­re bocsátott adatszolgáltatás nem megfelelő, úgy az ada­tok újraegyeztetése szüksé­ges, amely időigényes folya­mat lehet. Sőtér Dávid hozzátette azt is: az NHKV Zrt. működése és költségvetése biztosított, te­hát az önkormányzatoknak nem kell hozzátenniük cégük működéséhez egyetlen fillért sem. A hulladékgazdálkodást koordináló társaságnak nincs lejárt határidejű tartozása a közszolgáltatók felé. száras Miklóstól. - Az ellátás­ban nem volt zavar - tette hoz­zá a városvezető. - Tehát a lako­sok csak azt vették észre, hogy máshonnan jött a számla. Már ha jött, mert a probléma valós, tudtuk meg a somogyi polgármesterektől. A lakosság­nak pedig ebből az a hátránya származhat, hogy egyszerre kell majd több csekk összegét befizetni. Balatonboglárnak is kellett előleget betennie a hul­ladékkezelő cégbe. 2016-ban közel 4 millió forintot pótbefi­zetés és tőkeemelés jogcímén. Dél-Somogyban nem érkez­tek negatív észrevételek a szol­gáltatással kapcsolatban, kö­zölte lapunkkal Füstös János, Csurgó polgármestere. - El­mondhatom, hogy nálunk jobb a helyzet, mint az országos át­lag - fogalmazott a városve­zető. - Habár már nem mi va­gyunk szerződéses kapcsolat­ban a lakókkal, a szolgáltatás színvonala nem változott. Sőt mondhatjuk, hogy fejlődött is, hiszen bevezették a házhoz me­nő szelektív hulladékgyűjtést. A beruházások levezénylé­sére kiválóan alkalmas a nem­zeti kukaholding, emelte ki a TÖOSZ-elnök, tabi polgármes­ter, Schmidt Jenő. - Nincse­nek területi eltérések - tette hozzá. - Azt gondoltuk, hogy az átállás folyamata gyorsabb lesz, de ez nem így történt és tevékenységet, valamint időt nem lehet megspórolni. Azt gondolom, a hulladékkezelé­si szolgáltatást sínre kell állí­tani. S előbb-utóbb az szolgál­tatási díjakhoz is hozzá kell majd nyúlni. Ma is van olyan munkahely, ahol borítékban érkezik a fizetés Bérben lehagytuk Baranyát SOMOGV A dél-dunántúli régi­óban Tolna áll a legjobban a nettó bérek tekintetében, Ba­ranya megye nagyon lesza­kadt, ám Somogybán vala­melyest javult a helyzet. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első féléves statisztiká­ja alapján nagyok a területi el­térések a bérekben. Az ország keleti és nyugati fele között nagy fizetésbeli el­térések vannak, de régión be­lül is nagy különbségek mu­tatkoznak. A KSH legújabb kiadványa szerint a havi nettó átlagke­reset Somogybán 158 ezer fo­rint. Baranyában valamivel kevesebbet, 156 ezer forintot, Tolnában pedig 179 ezer 357 forintot vihet haza egy dolgo­zó. - Ott az atomerőmű dön­tően befolyásolja a béreket - magyarázta a különbség okait Svajda József, a Magyar Szak- szervezeti Szövetség Somogy megyei elnöke. - Baranya na­gyon lecsúszott, ott az Ormán­ság vidéke rettenetesen sze­gény, az a terület még Dél-So- mogynál is szegényebb. Felértékelődik a munkánk Győr-Moson-Sopron me­gyében sokkal jobb azonban a helyzet, ott az átlagos net­tó fizetés több, mint 200 fo­rint. A főváros viszi a prímet, ott 246 ezer forintnál is többet lehet keresni havonta. A leg­gyengébb havi nettó bért Bor- sod-Abaűj-Zemplén és Nógrád megyékben élők kapják, előb­bi esetében 149 ezer, utóbbi­nál pedig 148 ezer forint a dol­gozók fizetése. A 158 ezer forintos átlagfi­zetés azonban természetesen nem azt jelenti, hogy minden­kinek ennyi a fizetése. - Ah­hoz, hogy valaki Somogy me­gyében 158 ezer forintot keres­sen, körülbelül 200-220 ezer bruttó forintot kell keresnie - mondta Svajda József. - Ehhez sok helyen messze vannak, fő­leg a kis- és középvállalkozá­soknál. Ott a munkaügyi kap­csolatok nem is léteznek, mert a gazda a főnök és azt csinál a dolgozókkal, amit akar. Néhol nagyon aggasztó munkaügyi állapotok vannak még ma is - mondta a szak- szervezeti vezető. - Sok he­lyen zsebből fizetnek az em­bereknek. A munkaerőhiány hatására persze lassan javul a helyzet. Koszorús R. dolgozót, hogy nincs bejelentve Nem Is érdekli a Sok helyütt nincsenek bejelent­ve a dolgozók és ami még szo­morúbb, őket nem is érdekli mindez. Az állandó válasz erre az, hogy ő nem lesz beteg, s amire elérkeznének számára a nyugdíjasévek, addigra már nem is lesz nyugdíj. Svajda József szerint a mai na­pig létezik még olyan munka­hely, ahol hetente borítékban kapnak a dolgozók 24 ezer fo­rintot. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy több cég­nél sikerült a szakszervezetnek jelentős béremelést elérni.- Kedvezően alakult az utób­bi időben a bérezés - mondta Svajda József. - Fizetések te­kintetében Somogy megye az utolsó előtti helyről feljött a ti­zenharmadik helyre. Ebben ne­künk is szerepünk volt. Az elmúlt három évben nem volt ritka az a vállalkozás, ahol 30-35 százalékos jövede­lemnövekedést tudtunk elér­ni. Van olyan cégünk, ahol két­szer volt béremelés: nyáron meg év elején. Megkezdődött a gyerekveréssel vádolt tanár pere HETES A vád szerint az 53 éves tanár, aki testnevelésórán he­lyettesített és a napköziben dolgozott, hat fiút veréssel fe­gyelmezett. A gyerekek fel­ső tagozatosak voltak, de volt köztük egy negyedikes is. Az ügyész hosszú perceken át so­rolta a vádpontokat. Az egyik gyereket tarkón ütötte, hogy a fe­je az asztalra kop- pant, mert hintá­zott a széken. Tar­kóra nagyobb, arc­ra kisebb ütést mért, de osz­tálynaplóval és munkafüzet­tel is lecsapott a rendetlen- kedők fejére. Egy fiú a gumi­labdáját az ablaknak rúgta, őt a bordásfalhoz lökte. Egy másikat rúddal ütött hátba, mert nem tudta végrehajtani a tornagyakorlatot. Az Erzsé- bet-tárborban, ahol felügye­lő volt, az egyik faházról hi­ányzott egy léc. Egy fiút az­zal gyanúsított, hogy ő követ­te el a rongálást, ezért az ágy­ra lökte, és a fejére párnát szo­rított. Az első tárgyalási na­pon a vádlott nem tett vallo­mást, így kérdést nem intéz­hettek hozzá, nem szembesít­hették. A korábbi rendőrségi kihallgatásán tagadta a bűn- cselekmény elkövetését. A tár­gyaláson a kollégáit és a szü­lőket hallgatták ki. Elhangzott, hogy feltehetően a tan­testületből névte­len levélben jelen­tethette fel a férfit valaki. A tantestületben nem egységes a történtek megíté­lése; a bíró felolvasta az egyik oktatási értekezlet jegyző­könyvét. Itt azt kérdezte egy tanárnő, hogy „Van-e köztünk olyan, aki sohasem emelt még kezet tanulóra?” Mire azt kér­dezte egy másik kolléganője: „Az is baj, ha valaki nem bán­tott gyermeket?”... A tárgyalás csütörtökön a gyerekek és tör­vényes képviselőik kihallga­tásával folytatódik. K.G. Névtelen le­vélben jelen­tették fel

Next

/
Thumbnails
Contents