Somogyi Hírlap, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-07 / 235. szám

TÖRTÉNELEM 2017. OKTÓBER 7., SZOMBAT Franco tábornok hadserege 1938-ban vette birtokba a területet Feltámad-e az ősi Katalónia? Népszavazásuk óta az egész világ Katalóniára figyel: va­jon elszakadhat a tarto­mány Spanyolországtól és függetlenné válhat? Kik a katalánok, és mi közük a spanyolokhoz? Pataki Tamás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu HISTÓRIA Katalónia az Ibéri­ai-félsziget északkeleti részén található autonóm közösség, amely 32 108 négyzetkilomé­ternyi területével kicsivel na­gyobb Belgiumnál és valamivel kisebb Moldovánál, 7,5 millió fős népességével megelőzi Bul­gária, Szerbia, Dánia és Finnor­szág lakosságát is. Az ott élők 85 százaléka beszél katalánul, amely egy újlatin nyelv, legkö­zelebbi rokonai az okcitán, a spanyol, a portugál és az ara- góniai. Az első teljesen katalán nyelvű szöveget a Forum Iudi- cum vizigót törvénykönyv 12. századi fordítása tartalmazza. Katalónia akkor virágzott iga­zán, amikor saját maga irányí­totta sorsát, a politikai jogfosz­tás korában - a 18-19. század­ban - pedig gazdasági motorrá vált (ennek is sokszor próbál­tak keresztbe tenni a spanyo­lok). Napjainkban Spanyolor­szág gazdaságilag virágzó te­rületnek számít, ezért függet­lenedni akar a pénznyelő mad­ridi kormányzattól. Márkából királyság A Barcelonai Grófság, a ké­sőbbi Katalónia központja, a katonai feladatokkal felruhá­zott, márkának nevezett egysé­gekből alakult ki, amelyeket a muzulmán előretörés megféke­zése miatt alapított a Frank Bi­rodalom a 8. században. A 870- es években Szőrös Guifré meg­hódította a Pireneusoktól dél­re fekvő frank márkákat, és a Barcelonai Grófság a 10. szá­zadtól már lényegében önál­ló volt. 1137-ben IV. Rajmund Berengár gróf és Petronila ara- góniai királynő dinasztikus há­zasságával egyesült Aragóniá­val, de az uralkodók egészen a 15. század elejéig a katalán di­nasztia tagjai közül kerültek ki. Egyikük, I. Jakab felesége, Ár­pádházi Jolán II. András ma­gyar király lánya volt. I. Ferdi­Barcelona látképe a 16. században nánd (1380-1416) uralma alatt i a tartomány önálló pénzügyi, 1 jogi és igazgatási hatásköröket i kapott: a Generalität politikai 1 és adminisztratív testületé gya- i korolta a hatalmat, erre az in- 1 tézményre hivatkoznak a mos- 1 tani függetlenségpártiak is. Az Aragóniái Királyság a követ­kező évszázadokban nagyha- ' talommá vált: bekebelezte Va­lenciát, a Baleár-szigeteket, és egy időben Nápolyi, Korzikát 1 és Szardíniát is. 1469-ben II. Ferdinánd ara- góniai király és Izabella kasz- 1 tüiai királynő házasságával ] megszületett az egységes spa- i nyol állam, amelyben Kataló­nia szintén megőrizte politi- . 1 kai intézményrendszerét, par- i lamentjét és törvényeit. Noha i Katalónia a földközi-tengeri ex­panzió hátországa volt, Ameri- i ka felfedezése (1492) után so­kat veszített a királyságon be­lüli ázsiójából. Testvérháborúk A Habsburgok trónra kerü- i lése után (1516) V. Károly és II. Fülöp centralizmusa elől Katalónia a rendiség bástyái mögé igyekezett bújni. A ren­dek egységesek voltak ugyan- i is, és a meg nem kapott elő­nyökre hivatkozva ellenáll­tak az udvarnak. IV. Fülöp a i Franciaország elleni háború­ja miatt súlyos adókkal súj­totta a katalánokat, emiatt fel is lázadtak ellene, ám a tarto­mány 1652-ben francia kézre került, és francia protektorá­tus alatti köztársaságként mű­ködött, majd 1659-ben elvesz­tette a Pireneusoktól északra fekvő Roselló, Conflent, Val- lespir, Cerdanya megyét, azok Franciaország részeivé váltak. Véres örökösödés A gyermektelenül elhunyt II. Károly spanyol király halá­la (1701) után V. Bourbon Fü- löpre hagyta a királyságát. A katalánok attól tartottak, hogy a francia örökös felszá­molja az önrendelkezésüket, ezért fellázadtak és inkább Habsburg Károly főherceget támogatták, ám rossz lóra tet­tek. Csaknem egyéves ostrom után, 1714. szeptember 11-én vonultak be V. Fülöp spanyol király csapatai Barcelonába. Ezután V. Fülöp azonnal hatá­lyossá nyilvánította a már ko­rábban kiadott rendeletéit, amellyel megszüntették a ka­talán önrendelkezést, eltöröl­ték a több száz éves intézmé­nyeket, az egyetemét elköltöz­tették, és még a katalán nyelv használatát is megtiltották. A várost védő Josep Mór Agu­es i Mas (1669-1715) katalán tábornokot a király kegyetlen módon kivégeztette: testét fel­darabolták, a fejét egy ketrecbe zárták és 12 évre közszemlére tették a katalán főváros egyik utcájában. A vértanú tábornok nemzeti hőssé vált, az ostrom Fotók: MW emlékére a katalánok szeptem­ber 11-én tartják nemzeti ünne­püket. Katalán reneszánsz A19. században Katalóniában kialakult egy jómódú polgári ré­teg, és a század végén a elkezdő­dött a Renaixenca (Újjászületés) nemzeti mozgalom, amely ki akarta vívni a két évszázada el­veszített önrendelkezést. Ekkor alakultak meg a katalán nem­zeti pártok, amelyek parlamen­táris eszközökkel az önálló kata­lán politikai intézményrendszer visszaállításáért szálltak sík­ra, ilyen volt az 1882-ben alapí­tott Katalán Központ, mely már egy katalán parlament felállítá­sát tűzte ki célul. A spanyol kor­mány - részben - engedett a kö­veteléseknek, így 1914-ben létre­jött a Mancomunitat de Catalu­nya, a négy katalán provincia fe­lett álló szervezet, amely fontos szerepet játszott a közigazgatás, a kultúra, az egészségügy terü­letén. Az első világháború után éppen a katalán származású Primo de Rivera tábornok me­rev autonómiaellenes politikája miatt lehetetienültek el az addi­gi eredmények. 1931-ben a má­sodik köztársaság villantotta fel végre az autonómia lehetőségét. A választások után Katalóniá­ban kikiáltották az önálló köz­társaságot, mely föderatív vi­szonyban kívánt együtt élni a többi spanyolországi tartomány­nyal. Szőrös Guifré, a hódító A spanyol polgárháború után - Franco tábornok had­serege 1938-ban vette birtok­ba területét - feloszlatták au­tonóm testületéit, és a közigaz­gatás vezetését a központból kinevezett tisztviselőkre bíz­ták. Tiltották a katalán nyelv nyilvános, közéleti használa­tát. A katalán fiatalokat más tartományokba vitték katonai szolgálatra, és a katalán ipart is megpróbálták függővé tenni a központtól, a katalán banko­kat a madridiakba olvasztat­ták. A tudatos betelepítési po­litika által több ezer külföldi vendégmunkás családot tele­pített le a tartományban. Franco halála után, az 1970- es évekbeli reform során 17 au­tonóm közösségre osztották fel Spanyolországot, 1977 óta pe­dig saját katalán kormány is működik. A spanyol-katalán konfliktusok 2010 óta élesed­tek ki, amikor a spanyol alkot­mánybíróság kitörölte a nem­zet megnevezést az autonómia statútumából. Hazai turnén a Seuso-kincsek A Colosseum ÉRTÉK Vidéken először Székes- fehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Ki­rály Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyar- országi vándorkiállítás első ál­lomása. Á kiállítás november 19-éig tekinthető meg. Var­ga Benedek Imre, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója Magyarország legértékesebb műkincsegyüttesének nevezte a Seuso-kincset, amely egysé­ges arculattal, azonos monda­nivalóval lesz látható hat vidé­ki városban, és mindenhol ki­egészül a római korból szár­mazó helyi leletekkel. Rámu­tatott, hogy a kincs az Európá­ban található hasonló leletek között az első három között van nagyság, mennyiség és A Seuso-leletek a Parlamentben Fotó: MTI érték tekintetében egyaránt. A Seuso-kincs bemutatásá­ra szervezett vándorkiállítást Székesfehérvár mellett Ka­posváron, Kecskeméten, Mis­kolcon, Nyíregyházán és Zala­egerszegen láthatja majd a kö­zönség. A Seuso-kincs a legje­lentősebb ismert késő római ötvösművészeti leletegyüttes, amelyet néhány évtizeddel ez­előtt, az 1970-es években ta­láltak meg Magyarországon, majd illegális körülmények között jutott ki az országból. A magyar kormány a Seu­so-kincset két lépésben - az el­ső hét darabot 2014-ben, a má­sodik felét idén nyáron - sze­rezte vissza. A leletegyüttest augusztus végéig a Parlament­ben lehetett megtekinteni. újabb látnivalói RÓMA November 1-jétől meg­nyitják a látogatók előtt a Co­losseum ókori római amfite­átrum nézőterének két legfel­ső emeletét, amely 40 éve zár­va volt - jelentette be Dario Franceschini olasz kulturális miniszter. A hetvenes évek­től nem volt látogatható a Co­losseum két legfelső, vagyis 4. és 5. emelete, biztonsági okok­ból zárták le őket. A Krisztus után 80-ban felavatott amfite­átrum 48 méter magas volt, szektorokra osztott nézőterén a társadalmi osztályok jól el­különítve foglaltak helyet. Tavaly fejeződött be a Colos­seum külsejének megtisztítá­sa és karbantartása, a Tod’s olaszországi vállalkozói cso­port finanszírozta 25 mil­lió euróval. Az amfiteátrum belsejének helyreállítása az olasz kulturális tárca 18 mil­lió eurós támogatásával zaj­lik, a következő lépés az aré­na alatti részek restaurálása, majd a Colosseumot - szük­ség esetén - lefedő tetőszerke­zet megépítése, amelynek ter­veit a régészeti felügyelet már engedélyezte. A cél a Colosse­um minél eredetibb állagának helyreállítása az évente több mint 6 millió ember által láto­gatott műemlék korszerű meg­őrzésével. »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents