Somogyi Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-06 / 208. szám

2017. SZEPTEMBER 6., SZERDA Fegyelmezés szép szóval és hasznos időtöltéssel A figyelemre a suliban is figyelem a válasz Rajnai László tanár, aki diákjai között népszerű, s nem okoz gondot neki a fegyelmezés Fotó: L. R. Körmös, nyakleves, sarok­ba állítás, repülő kulcscso­mó, koki. Csak néhány az idejét múlt fegyelmező mód­szerek közül, amelyeknek hatását és indokát akkori­ban nem kérdőjelezték meg a szülők. Sőt, ők adták a kö­vetkező fegyelmi fokozatot: a pofont. Manapság azon­ban mindez már nem meg­engedett az oktatási intéz­ményekben. Turbéki Bernadett sonline@sonline.hu KAPOSVÁR - A tanároknak ma­napság egy fegyverük van a fegyelmezetlenség ellen: a toll- vélik az általunk megkérde­zett diákok. A Munkácsy Mi­hály Gimnázium 9. c osztályá­ban a legelvetemültebb dolog­nak a szaktárgyi egyest tart­ják. Pedig a magatartás jegy szolgálna erre. - Nálunk an­nak a tanárnak van tekinté­lye, aki törődik velünk, em­berszámba vesz bennünket- mondták érdeklődésünkre a fiatalok. - Az ilyen pedagó­gus kedvéért nem teher jól vi­selkedni. Az iskolai szabályo­kat nem nehéz betartani, csu­pán a reggeli beérkezés jelent gondot némelyikünknek, és a korán kelés.- Nem bratyizok a gyere­kekkel, nem szegek szabályt, figyelek rájuk, és szeretettel fordulok feléjük, s ezt ők is ér­zik - avat be a fegyelmezési ti­tokba Rajnai László, a Munká­csy Gimnázium tanára. - Né­ha őszintén be kell őket avatni a pillanatnyi lelki állapotom­ba, hogy tudják: éppen ide­ges vagyok, bár nem miattuk. Ebből ők is érzik, hogy nem most van itt a rendetlenke­dés ideje. A gyerekek 45 per­cig azt csinálják, amit a tanár kér tőlük. Ezzel a hatalommal könnyű visszaélni. Manapság már nincs fizikai bántalma­zás az iskolákban, csupán né­hány intézményben a verbá­lis agresszió figyelhető meg tanár és diák között - mond­ja a tanár, aki elmondása sze­rint valamennyi kollégájával arra törekszik, hogy emberi hangnem maradjon a fiatalok és a felnőttek kommunikáció­jában. A pedagógusok úgy vélik, fontosak a szabályok, főleg azok, amelyeknek megszegé­se után előre tudja a gyerek, hogy mi lesz a felnőtt reakci­ója. Ha a felnőttek is különbö­zőképpen értelmezik a szabá­lyokat, a fiatalok elbizonyta­lanodnak, mert nem tudják A Klebelsberg kollégiumban ki­dolgozott módszernek is kö­szönhetően tíz év alatt lecsök­kent a fegyelmi eljárások szá­ma. Tavaly már egy sem volt.- Bevezettük a resztoratív el­járást, vagyis ha valaki rosz- szat tesz, jóvá kell tennie azt - mondta Hujber Tamásné. - Va­lamint a mediációt is alkalmaz­zuk a feszültségoldásra, ha a gyerekek valamiért összetűzés­be kerülnek egymással. Ez azt jelenti, hogy leülnek, és azonos megjósolni a várható történé­seket.- Az oktatásban halálra van ítélve a demokrácia. Kell a ke­ret, amiből nem érdemes ki­lépni - mondja Hujber Tamás­né, a Klebelsberg Középiskolai Kollégium pszichológusa, aki egyben fejlesztő tanár is. Úgy véli, a fegyelem kérdése a csa­ládban kell, hogy kezdődjön, mert csak élhető szabályok között nevelhető fegyelmezett gyermek. Ha otthon minden megengedett, és józan ésszel feltételek mellett meghallgatják a másikat. Az a diák, akinek be van osztva az ideje, nem ér rá rosszalkodni. A most sulis „Z" generációt ma­ximálisan terhelhetőnek érzik a tanárok, éppen ezért javasol­ják feladatokkal ellátni őket. Te­hát a sport, a zeneiskola társul­hatnak a fegyelmezés mai esz­közeihez, mert ahol figyelnek a gyerekekre, ott a gyerekek is fi­gyelnek magukra, egymásra és a felnőttekre is. nem szólnak rá a gyerekekre, a pedagógusoknak ugyancsak nehéz dolguk lesz a későbbiek folyamán.- Ha nincs szabály, a gyer­mek szorong, ha átlátható, megnyugszik - állítja Huj­ber Tamásné. - Természete­sen kell a szabadidő, amely­ben nem szorítjuk korlátok közé, hogy kivel, mit, hogyan játsszon, mert azáltal fejlődik, de ennek is megvannak a ke­retei. A kollégiumban kidol­goztak egy olyan módszert, amelynek segítségével a gye­rekekkel együtt állítanak fel szabályokat, és azokat az adott közösségben kihelye­zik. A lényeg, hogy azt a há­rom-öt döntést mindenki elfo­gadja, mert csak úgy van hatá­sa. A diákok egy idő után már egymást figyelmeztetik azok betartására: „Te is elfogadtad, akkor tartsd is be!”- Hatékonyabb, ha a gyere­kek egymást figyelmeztetik - mondja a pszichológusnő. - A kortársaktól jövő üzenet sok esetben jóval építőbb, mint a tanáré. Ha valaki rosszat tesz, jóvá kell tennie MEGYEI KORKÉP Vasszigor Barkóczy László laszlo.barkoczy@partner.mediaworks.hu A hogy megkezdődik a tanév, sok más mellett jogosan merül fel a fegyelmezés kérdése is. Hisz a nyár ön­feledt szórakozása mély nyomokat hagy a gyerme­ki lélekben. Mert már korán kell kelni, enni, mosakodni, öltözni. Rend költözik a mindennapokba, ami talán egész nyáron eszünk­be sem jutott. Az elején különösen nehéz pedagógusnak, szü­lőnek egyaránt a helyes mederbe terelni a csapongó gyerme­ki gondolatokat. Amihez a módszerek állandóan változnak, az éppen aktuális pedagógiai irányzatoknak megfelelően. Az most már alap, hogy nem verjük a gyereket, hisz a tes­tén kívül a lelkét is felsértjük minden pofonnal, és lélekbú­vár legyen a talpán, aki megmondja, felnőtt korában milyen formában üt majd vissza az egykori trauma. De ez sem volt mindig így. Az én gyermekkoromban a testi fenyítés még az oktatás szerves részét ké­pezte. Iskolásként tudtuk a szabályt: ha futkározunk a folyosón, senki nem fog han­gosan ránk szólni, ellenben bármikor óvatlanul belesza­ladhatunk egy olyan nyakas­ba, hogy a fal adta a másikat. De a tanórán sem volt ildomos hosszan beszélgetni, hisz az eredmény könnyen lehetett az, hogy helybe kellett menni a sallerért. Ez mellé pedig a beírás a magatartásfüzetbe szin­te már csak ajándék volt. Ha én kaptam, mindig megfogad­tam, ha felnövök én sosem ütök meg kisebbet, gyengébbet, mert az nem szép dolog. Aztán felnőttünk mi is. Noha emlékszünk tán minden pofonra, jogosságát csak ritkán vonjuk kétségbe. Mert bi­zony nem voltunk szentek, csak idő kellett ezt belátni. Sen­ki nem ütött minket csak mert kedve úgy tartotta. Sokkal inkább, mert hitt benne, hogy ez majd segít rajtunk jobb emberré válni. Aztán hogy ez miatt lettek egyesek igazán kiváló emberek, míg mások talán még mindig nehezen küz­denek meg az élet kihívásaival, azt már talán sosem tud­juk meg. J A beírás a maga­tartásfüzetbe szin­te már csak aján­dék volt Előzetesbe került a kutasi romanap három rendbontója KUTAS Elrendelte kedden dél­után a Kaposvári Járásbí­róság annak a három kuta­si férfinak az előzetes letar­tóztatását, akik el­len a Kaposvári Já­rási és Nyomozó Ügyészség nyomo­zást folytat, mert szombaton az es­ti órákban a kuta­si romanapon rá­támadtak az intézkedő rend­őrökre. Az ügy kapcsán aztán gyanúsítottként hallgatták ki őket csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erő­szak bűntette miatt. A nyomozási bíró kedden délután helyt adott az ügyész­ség indítványának, és har­minc napra előzetes letartar- tóztatásba helyez­te őket. Az indok­lás szerint fennáll a szökés, elrejtő­zés, illetve az el­járás meghiúsítá­sának veszélye, valamint a bűn­ismétlés veszélye, hiszen fe­nyegetőztek a helyszínen. Ha a bíróság bűnösnek találja a férfiakat, akkor két és nyolc év közötti szabadságvesztést is kaphatnak. K. G. Fennáll a szö­kés, elrejtő­zés veszélye Közlekedési szakkörben a bringások Egymást baráti kapcsolataikon keresztül erősítik a kaposvári szabadművészek Önmagát építi, aki alkot, rajzol és fest TOPONÁR Tizenhét diák jelent­kezett a toponári tagiskola KRESZ-szakkörébe: a bringá­sok nemcsak az alapvető közle­kedési szabályokat sajátítják el, hanem versenyre is készülnek.- 1985 óta minden évben megszervezem a tanfolyamot - mondta Nagy György matema­tika-fizika szakos tanár, szak­körvezető. - Az elmúlt évtize­dekben közel 200 diák jutott be a helyi és országos versenyek­re, s tizenhét fiatal képvisel­te hazánkat a különböző nem­zetközi viadalokon. Az idén a megmérettetésekre előrelátha­tóan tíz fiatal jelentkezik majd. Harsányi Miklós KAPOSVÁR Aki rajzol és fest, ön­magát építi, és aki magát job­ban ismeri, annak az önkifeje­zési formái is fejlődnek. Ezzel a céllal alakult meg a Szabad­művészeti Társaság Egyesü­let, amely művészekből, és az egészséges életmódot népsze­rűsítő, önismerettel foglalkozó emberekből áll. Egymást bará­ti kapcsolataikon keresztül erő­sítik, ez tartja össze a különbö­ző érdeklődésű embereket. Az egyesület tagjai Kaposvár egyik legszínesebb közösségét alkotják, mondta Szíva Ibo­lya elnök. Ebben az évben 13- an érezték azt, hogy van mon­danivalójuk a művészet nyel­vén is mások számára. Alko­tóik közös nyelve a valós világ és az ebből nyert élmények. Az absztrakt megmutatkozások távolabb állnak tőlük, bár oly­kor kirándulnak e területre is. A Szabadművészeti Társa­ság alkotóinak kiállítása szep­tember 29-ig tekinthető meg az Együd Árpád Kulturális Központban. A kiállítást meg­nyitó Adelmann Gusztáv nyolc rézkarccal képviselteti magát a tárlaton. Elmondta: az egye­sületben egyre komolyabb, mi­nőségi munkát végeznek, ki­állítások és pályázatok révén munkára fogva többet fejlőd­nek a tagok. K. G. Fotó: Lang Róbert Nagy érdeklődés kísérte a kedd esti tárlatmegnyitót az Együd Árpád központban

Next

/
Thumbnails
Contents