Somogyi Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-30 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 39. szám
2 KÖZÉLET 2017. SZEPTEMBER 30., SZOMBAT A legképzettebb európai vadászokat előzte meg Bartha Ferenc és kutyája Sába lett a legjobb idei véreb A svájci Alpokban fekvő Elmben rendezték meg a nemzetközi vérebegylet 35. versenyét. A megmérettetésre idén 15 kutyát hívtak meg Európából. A legjobb eredményt a magyar versenyző, Bartha Ferenc és kutyája, Sába érte el. Fábos Erika HAJSZA Bartha Ferenc és Sába - a tapasztalt páros - két eredményes kihíváson van túl a svájci hegyek között. Előbb egy sebzett zergét kerestek meg rövid vezetékmunkával, majd egy lábon lőtt gímszarvast kellett megtalálni. Szinte vér nélkül dolgozott Sába, és 1800 méteres vezetékmunka után egy kilométeren keresztül kergette hangos hajszával, mire megállította a beteg vadat addig, míg a vezetője a kegyelemlövéssel meg nem váltotta az állatot a szenvedésétől. Minden nemzetközi bírónál ők voltak a legjobbak. „Sziklás-szakadékos hegyi terepen kellett dolgoznunk, ami nagyon extrém helyzetnek számít - mondta Bartha Ferenc. - Főleg sötétben volt nagyon veszélyes a kutyák számára, hiszen a zergék olyan hasadékokon és sziklákon is könnyen és trükkösen mozognak, ahol a kutyák nem tudnak, és bármikor a mélybe zuhanhatnak. Svájcban szeptember első két hetében egy külön vadászjegy megváltásával két hétig szabadon lehet szarvasra és zergére vadászni, ezért időzítették erre az időszakra a versenyt. Természetes csapákon, éles helyzetben kellett teljesíteni, több mint hatvan hívás érkezett be öt nap alatt.” Bartha Ferenchez 2004-ben került az első véreb. HivatáBartha Ferenc és hű társa, Sába A hideg nyomot is megtalálják Ezeket a kutyákat arra tenyésztették ki, hogy felkutassák a vadász által megsebzett vadat. Más nyomkövetésre is használják őket, mert kísérletek bizonyítják, hogy egy véreb az emberi izzadságot még egy milliomodnyi hígításban is képes megérezni. Egészen kiválóak úgynevezett „hideg nyom’ követésében, azaz olyankor, amikor már sok idő eltelt a felkutatandó állat vagy ember nyomának felfedezése és a véreb bevetése között. Olyannyira pontosak a nyomkövetésben, hogy több országban bírósági eljárásban is felhasználhatók az eredményeik bizonyítékként. Ismertebb fajtái: az angol véreb, a bajor hegyi véreb és a hannoveri véreb. sós vadászként dolgozik egy vadásztársaságnál, de csak a szomszédos területen volt megfelelő négylábú, mindig onnan kellett hívni, ha szükség volt rá. Nagyon tetszett neki, ahogy a vérebek dolgoztak, úgyhogy elhatározta, élete első kutyája egy hannoveri véreb lesz. Morgó 13 évet élt. Bartha Ferenc most három kutyát vezet, Sábát és egy bajor vérebet, de már Sába egyik kölykét is elkezdte tanítani. Azt mondja, szerinte a szuka kutyák fegyelmezettebbek és könnyebben kezelhetők egy ilyen helyzetben. „A verseny során négy ösz- szetevő és számtalan szempont szerint értékelik a vérebeket és vezetőiket. Á vezetés munka kategóriában azt pontozzák, hogy mennyi idő alatt kerül elő a vad a rálövéstől számítva. Külön pont jár a távolságért, az időjárás viszontagságai, a természeti és nehezítő körülmények miatt. A hajsza során azt nézik, hogy mekkora távolságot tesz meg a kutya, milyen terepakadályokon keresztül megy, mennyire kitartó és motivált, hangosan ugatva üldözi-e a vadat, vagy némán. Nézik azt is, meg tudja-e állítani, és mennyi ideig tudja feltartóztatni a kutya a vadat. Persze az is számít, mekkora az összhang az eb és a vezető között. Ezek a pontozási szempontok, amikből átlagot vonnak, így születik meg az a munka eredménye.” A magyar vérebvezetők világszerte elismert kutyások, sokkal eredményesebbek, mint bármelyik másik ország vérebvezetői. Ennek az is az oka, hogy nálunk a vadsűrűség nagyobb, mint máshol, de az is, hogy a magyar vadászok nagyon sokat foglalkoznak a kutyáikkal és ennek hagyománya is van nálunk. A Magyar Véreb Egylet több mint száz éve alakult és töretlen a népszerűsége. Azt szokták mondani, hogy a vérebek akkor jönnek, amikor megáll minden más tudomány. „Hatalmas élmény, ha sikerül megtalálni a meglőtt vadat - mondta Bartha Ferenc. - Büszkeség, hogy a legeredményesebb magyar kutya most az én Sábám. Egy évben 100-120 keresésre indulunk, és az elmúlt hat évben eddig közel 500 sikeres keresésen vagyunk túl. Közöttük olyan reménytelennek tűnő eseteken is, mint amikor háromnapos eső után sikerült megtalálni egy sebzett vadat, vagy amikor több mint tíz kilométeren keresztül követte a csapát és sikeresen zárult a keresés.” „Hatalmas élmény, ha sikerül megtalálni a meglőtt vadat” Fotó: MW Egy német hadseregben rendszeresített fegyver tervrajza díszítette az orosz szobrot Kínos hiba került Kalasnyikov emlékművére FEGYVER Oroszok ellen is bevetett második világháborús német gépfegyver tervrajza került Mihail Kalasnyikov nemrég felavatott emlékművére az általa tervezett AK-47-es helyett. A hibára egy hadtörténész hívta fel a figyelmet, de az oroszok szerint így legalább bizonyítható, hogy a fegyvertervező nem másolta a németek terveit. Vlagyimir Megyinszkij kulturális miniszter a szobor avatásán „Oroszország igazi kulturális brandjeként” emlegette Kalasnyikov gépkarabélyát. A tervező élete alkonyán komoly lelkiismeret-furdalás gyötörte a fegyvere által kioltott emberéletek miatt. A Mihail Kalasnyikov munkásságnak emléket állító szoborkompozíciót katonai tiszteletadással avatták fel szeptember 12-én az orosz fővárosban. A fegyvertervezőt a világ egyik legelterjedtebb és leghíresebb kézi lőfegyverét, az általa tervezett AK-47-est tartja a kezében, a háttérben pedig ott a földgolyó és a sárkányt legyőző Szent György. Ezek a szimbólumok a gépkarabély elterjedtségét, illetve a jó és a rossz harcát jelképezik. Az alkotó, Szalavat Scserbakov korábban elmondta, sokan azt szerették volna, hogy Kalasnyikov fegyvertelenül álljon a talapzaton, de végül nem így lett. A tervező „úgy tekint a géppisztolyára, mint egy műalkotásra, mint például egy Stradivari-hege- dűre” - nyilatkozta a szobrász. A szoboregyüttes részét képező dombormű gyakorlatilag egy tervezőasztalt mintáz, amelyen ott szerepel a Kalasnyikov által tervezett többi fegyver is. Itt volt látható a német hadseregben rendszeresített Sturmgewehr 44 (StG44) gépkarabély tervrajza. A A „kézi lőfegyverek Coca-Colá- jaként" is emlegetett gépkarabély elterjedtségét bizonyítja, hogy több mozgalom és szervezet emblémáján is ott szerepel ez a fegyvertípus. Azt viszont talán kevesen gondolnák, hogy az AK-47-es a mai sturm, azaz vihar nevet állítólag maga Hitler adta a fegyvernek. A botrányt kavart részlet valószínűleg véletlenül került fel az emlékműre, és már ki is vágták a helyéről, hogy a megfelelő AK-47-es tervrajzot illesszék a helyére. Vlagyiszlav Kononov, az Oroszországi Hadtörténeti Társaság ügyvezető igazgatója köszönetét mondott Ju- rij Pasolok hadtörténésznek, a hiba felfedezőjének, amely szakértők utólagos megállapítása szerint valóban a német fegyver műszaki rajza volt. Kononov is kivágta magát, és úgy próbálta menteni a menthetőt, hogy kijelentetnapig alkotóeleme Mozambik címerének, sőt a zászlajának is. Mindemellett az indonéz szigetvilágban található Ke- let-timori Demokratikus Köztársaság is bevette állama címerébe Kalasnyikov fegyverének sziluettjét. te, Scserbakov hibájának köszönhetően legalább szertefoszlott az a mítosz, hogy Kalasnyikov kölcsönvette külföldi kollégái, elsősorban a német Hugo Schmeisser elgondolásait. A tervrajzok összevetésekor most már mindenki tudja és látja, hogy Kalasnyikov automata gépkarabélya teljesen más szerkezetű. A Kalasnyikov-konszern felajánlotta, hogy műszaki szaktanácsokkal segíti a hiba kijavítását, a cég szakemberei ugyanis előzetesen nem ellenőrizték az emlékszobor terveit. Schmeisser StG44-esét 1943-ben rendszeresítették a Wehrmacht és az SS egységeinél, a Kalasnyikov-gépka- rabélyt pedig 1949-ben vezették be a Szovjetunió fegyveres erőinél. Többtucatnyi országban 200 millió darabot gyárthattak ebből a típusból egyes becslések szerint. A 2013-ban, 94 évesen meghalt Kalasnyikov ennek ellenére nem gazdagodott még találmányából, több időskori interjújában is elpanaszolta, hogy nem védette le a szabadalmát. Ráadásul utolsó éveiben elfogta a lelkiismeret-furdalás is. Halála küszöbén az orosz ortodox egyház fejének „elviselhetetlen lelki fájdalmáról” írt levelet, amelyből kiderül, rettegett attól, hogy személyesen felelős lehet azoknak az embereknek a haláláért, akiket ilyen fegyverrel öltek meg. „Minél tovább élek, annál inkább szöget üt a fejembe ez a kérdés, és annál kíváncsibb vagyok, miért engedi az Úr az embernek, hogy az irigység, kapzsiság és agresz- szió ördögi vágya kerítse hatalmába” - írta levelében Mihail Kalasnyikov. BDA * 1
