Somogyi Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-30 / 229. szám
12 TÖRTÉNELEM 2017. SZEPTEMBER 30., SZOMBAT Nem könnyű megállapítani, hogy mikortól beszélhetünk ukrán nyelvről A Szent Mihály-székesegyház Kijevben, Ukrajna fővárosában Az oldal fotói: MW Soha nem látott diplomáciai konfliktus alakult ki hazánk és Ukrajna között a kárpátaljai magyar oktatást lényegében megszüntető törvények miatt. De vajon kik az ukránok, mit lehet tudni a történelmükről, a nyelvükről? Ennek jártunk utána Katkó Gáspár történésszel. Szakács Árpád arpad.szakacs@mediaworks.hu UKRAJNA Nincs könnyű helyzetben az, aki meg szeretné érteni Ukrajna, az ukrán nép múltját, jelenét, ugyanis a mai ukrán állam előzményei ténylegesen csak 1945-ig vezethetők vissza - mondta el lapunknak Katkó Gáspár történész. A Szovjetunión belül - a Krím félsziget 1954-es hozzácsatolását nem számítva - ekkor jött létre az a területi egység, amit ma Ukrajnaként ismerünk. A hivatalos ukrán történetírás az ukrán állam kezdeteit a Kijevi Rusz megalapításáig, a 9. század második feléig vezeti vissza. Területe Oroszország nyugati részére, Belorussziára és a mai Ukrajna középső és nyugati vidékeire terjedt ki. A fiatal szláv állam lakossága a kezdetektől fogva a kereszténység ortodox ágát követte. Felbomlása már a 11. században, Bölcs Jaroszláv (1019-1054) halála után megkezdődött, de teljesen csak az 1240-es mongol inváziót követően esett szét. Azok a tartományok, amelyek túléltek a mongol és tatár hadak pusztításait, az Arany Horda vazallusaivá váltak. Lengyel uralom alatt A térség nyugati területei a 13. század végétől, a 14. század elejétől kezdve fokozatosan a Lengyel Királyság és a Litván Nagyfejedelemség uralma alá kerültek. A mai Ukrajna déli része, a Krím félszigettel együtt az Arany Horda, majd a Krími Kánság uralma alá tartozott. A terület közigazgatásában megtartották a rutén nyelvet, ennek később fontos szerepe volt a modern ukrán és belorusz irodalmi nyelv kialakulásában. Az ukrán területeken élő nemesség zöme a 16. században még nagyrészt rutén származású és anyanyelvű, ortodox keresztény volt. Ám a lengyel civüizációs terjeszkedés eredményeképp az ukrajnai nemesség nyelvében és kultúrájában fokozatosan el- lengyelesedett. A kozákok és a hetmanátus Katkó Gáspár elmondta: a mai ukrán identitás egyik alapját a zaporozsjei kozák- ság képzi. A kozákság gyökerei Kelet-Európának ebben a szegletében az Arany Hordáig nyúlnak vissza. Fő feladatuk, akárcsak a székelyeknek, a határvédelem volt. Minthogy jelentős katonai erőnek számítottak, többször is fellázadtak a lengyelek ellen, a 17. századig folyamatosak voltak a villongások. Mindez jól jött egy harmadik félnek, az oroszoknak, akik lengyelellenes szövetségesre találtak bennük. A kozák és az orosz hadak tehát együttes erővel elözön- lötték a Rzeczpospolita keleti területeit. A kozák hetman, Hmelnyickij úgy gondolta, ha nem is teljesen egyenlő félként, mindenesetre a cár szövetségeseiként fogadtak hűséget Alekszej Mihajlovicsnak. Ezzel cseberből vederbe kerültek, az orosz uralkodó nem szövetségeseiként, hanem alattvalóiként kezelte őket, teljes elnyomást gyakorolva rájuk - tette hozzá a történész. A 17. századi lengyel-orosz küzdelmek után az 1667-ben Andruszovóban megkötött lengyel-orosz béke mérföldkőnek számított a térség történetében, az oroszok megszilárdították addigi hódításaikat. A szerződő felek a Dnyeper vonala mentén bal parti és jobb parti Ukrajnára osztották fel a területet: a bal parti rész került Oroszországhoz, a jobb parti pedig Lengyelországnál maradt. Területi szempontból a következő nagy változás a 18. század második felében játszódott le. A lengyel-litván állam felosztásai során II. (Nagy) Katalin (1762-1796) megszerezte Belorusszia, Litvánia, Ke- let-Lengyelország, valamint a mai Ukrajna középső területeit. A nyugati területek, Galícia és Bukovina a Habsburg Birodalom irányítása alá kerültek. Katkó egy lényeges folyamatra hívta fel a figyelmet: Lengyelország teljes felosztása után az ukrán társadalom egészen más fejlődési utat járt be Habsburg Birodalom és Oroszország keretein belül. Amíg az orosz uralom alá került térségben üldözték az ukrán kultúrát is, addig a Habsburg Birodalomban, majd az Osztrák-Magyar Monarchiában merőben más állapotok uralkodtak, és a 19. század közepétől megindult az ukrán kultúrának egy Lemberghez köthető felívelő szakasza. A szovjet tagköztársaság Az első világháború végén nem csak a lengyelek igyekeztek a kihasználni az Osztrák- Magyar Monarchia és a cári Oroszország felbomlását, hanem az ukránok is elérkezettnek látták az időt, hogy nemzeti törekvéseiknek érvényt szerezzenek, de céljaikat nem tudták elérni. Végül Ukrajna középső és keleti része Szov- jet-Oroszországhoz, Bukovina Romániához, Galícia pedig Lengyelországhoz került. Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban a húszas években lényegében kiépült az új szovjet adminisztráció, de még nem jelentek meg azok a rep- resszív elemek, amelyek a harmincas években számos tragikus eseményt idéztek elő. Ekkor következett be a modern ukrán történelem legsötétebb fejezete, amit holodomor- nak, azaz éhhalálnak hívnak. Csúcspontja 1932-1933-ra tehető, összesen legalább hárommillió ukrán halt meg vidéken az élelmiszerhiány miatt. A második világháború kitörésekor az 1939. augusztus 23-án megkötött Molotov-Rib- bentrop-paktum keretében a szovjet csapatok szeptember 17-e után bevonultak Lengyel- ország keleti - a mai Belorusz- szia és Ukrajna nyugati - területeire. A terület 1941 nyaKatkó Gáspár történész rán viszont már német megszállás alá került. A térségek lakosai kezdetben barátságosan fogadták a bevonulókat, később a német és a szövetséges csapatok atrocitásai miatt alábbhagyott a lelkesedésük. 1942-ben Roman Suhe- vics vezetése alatt megalakult az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA), amely talán a keleti front legellentmondásosabb fegyveres szervezete volt. Az UPA katonái kezdetben mindenkivel összecsaptak: egyszerre vették fel a harcot a németekkel, a szovjet partizánokkal és a lengyel Honi Hadsereg (Armia Krajowa) katonáival. A szovjet csapatok folyamatos előretörése miatt azonban változtatni kellett korábbi taktikájukon, s 1944 elején kiegyeztek a németekkel, onnantól kezdve csak a Vörös Hadsereggel és a lengyelekkel csaptak össze. Az UPA a háború befejezése után sem adta fel a harcot, a lengyel-szovjet határvidéken folytatta tovább jól megszokott tevékenységét. A szovjet birodalom szétesése után 1991-ben függetlenné vált Ukrajna folyamatosan keresi történelmének és kultúrájának gyökereit - mondta el Katkó Gáspár. Hozzátette: nekünk, magyaroknak bizonyos fokig szerencsénk van abban, hogy a környékbeli, javarészt szláv ajkú szomszédainktól eltérő nyelvet beszélünk, mert így számunkra nem akkora gond elválasztani a saját kultúránkat a többitől. Ukrajna és egyáltalán az ukrán kultúra és civilizáció szempontjából ez jóval nehezebb feladat. A fentiekből látszik, hogy nem könnyű megállapítani, mikortól beszélhetünk egyáltalán ukrán nyelvről, és nehéz meghatározni az ukrán állami lét kezdeteit is. Az UPA egy csoportja. Magyar fegyverekkel is felszerelték őket Orosz, illetve osztrák fennhatóság alatt Emlékhely lehet a vízzel elárasztott bözödújfalusí templomból A falurombolás szimbóluma Eljárás a Securitate kivégzése miatt ERDELY Folytatja az adomány- gyűjtést a Bözödújfaluért Egye- sületésErdőszentgyörgyönkor- mányzata Bözödújfalu vízzel elárasztott és három éve összeomlott katolikus templomának az újraépítésére. Eddig a szükséges 250 ezer euró alig 10 százalékát sikerült összegyűjteni. A templomot emlékhelyként állítanák vissza. A tervek szerint 32 cölöpöt vernek le, azokra építik fel a templomhajó falait és a tornyot úgy, hogy a padlószint a vízszint fölé kerüljön. Az építményt a partról hídon teszik megközelíthetővé. Amikor az újjáépítésről döntöttek, még nem tudták, hogy a romániai árvízvédelem karbantartási munkálatok elvégzése miatt leengedi a tározó, a Bözödi-tó vizét. A munkálatokat már elvégezték, egy vagy akár két évig is eltarthat, míg a tó újból megtelik. Megköny- nyítené az építők munkáját, ha legalább az alapokat szárazon építhetnék meg, ezért vált sürgőssé az adománygyűjtés. Az egykori Bözödújfalu vízzel elárasztott római katolikus temploma 2014. június 29- én omlott össze. A templom- torony három méter mély vízben állt, a parttól 25 méterre. A Ceau§escu-diktatúra utolsó éveiben kezdték építeni azt a 625 méter hosszú és 28 méter magas gátat, amely a Küs- mödpatak vízét duzzasztotta meg Erdőszentgyörgy közelében. A hivatalos álláspont szerint a tavat árvízvédelmi célból hozták létre Bözödújfalu helyén, a vízből kiemelkedő templomtorony azonban a romániai falurombolás szimbólumává vált. A víztározó 1994-ben nyelte el teljesen Bö- zödújfalut, a lakosokat szomszédos településekre költöztették. MW Újraépítenék a templomot BISZTRA A román katonai ügyészség bűnvádi eljárást indított egy férfi halálával kapcsolatban, akit a vádhatóság gyanúja szerint az egykori kommunista titkosszolgálat, a Securitate emberei végeztek ki 1950-ben - közölte a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet. A kivégzésekor 73 éves loan Andreáéi maradványait az Erdélyi-érc- hegységben találták meg a Fehér megyei Bisztra község egy elszigetelt, lakatlan részén. A kuláknak tekintett Andreáéit azért üldözte a kommunista titkosszolgálat, mert nem értett egyet a kollektivizálással, a hatalomra került román kommunistákkal és támogatta az érchegységben megbújt ellenállók egyik csoportját. A titkosszolgálat megfélemlítő szándékkal szállt ki 1950 augusztusában a településre, 35 embert vettek őrizetbe és hallgattak ki. Három kulákot tettek felelőssé, köztük Andreáit is. Mindhármukat megkínozták, majd kivégezték őket. Kilátásba helyezték, hogy más is hasonlóképpen jár, ha nem fogadják el a kommunista párt irányvonalát. MW
