Somogyi Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-30 / 229. szám

2017. SZEPTEMBER 30., SZOMBAT GAZDASÁG 1 Tízezer rendőrt vezényeltek Katalóniába Vasárnap voksolnak a függetlenségről Fotó: AFP A székelyek a lakodalmas rockot szeretik? KÉMKEDÉS Ezúttal a székelyek­nek ment neki a Jobbik ismert kampányarca, Vona Gábor bi­zalmi embere. Pörzse Sándor a Jobbikot támogató Simicska La­jos milliárdos tévéjében mond­ta: régen piedesztálra helyez­tük a székelyeket, de nem kel­lett volna, mert, mint mondta: „...sajnos be kell ismernünk, ugyanolyanok, mint a belhoni magyarok. Ugyanúgy kevés­bé tájékozottak, ugyanúgy - szörnyű kimondani, de - a leg­nagyobb rész a lakodalmas rockot szereti, s a többi, s a töb­bi, s a többi. Ezt ki kell mondani még akkor is, hogyha fáj.” Áprilisban Szotyori-Lázár Zoltán szolnoki jobbikos ve­zető tett botrányos kijelenté­seket az erdélyi magyarokra. A politikus - aki Vona Gábor ke­resztfia - egyebek mellett azt ír­ta a közösségi oldalon, hogy „... az erdélyi magyarság nagyobb része - az észak-amerikai in­diánokhoz hasonlóan - meg­vehető egy marék üveggyöngy­gyei. Ez a marék üveggyöngy a kettős állampolgárság volt”; továbbá: „Kezdem azt hinni - bármennyire is keserű kimon­dani -, hogy nem érdemelték meg a kettős állampolgársá­got. Köreikben ugyanis még a magyarországinál is nagyobb mértékű az elhülyülésre hajla­mosság.” A Jobbik egy másik ikonikus arca, Kovács Béla körül is izzik a levegő: tegnap az EP-képviselő betekinthetett a róla szóló nyo­mozati iratokba. Kovács vélhe­tően azokat a titkos dokumen­tumokat nézte át, amelyeket a kémkedési ügy bizonyítékai kö­zött tart számon a nyomozó ha­tóság. Az iratokat eddig csak Ko­vács ügyvédje ismerhette meg, mivel a képviselő a szeptem­ber 19-én kezdődött iratismer­tetésen nem tudott részt venni, mert Mongóliában volt. MW Meg tudja-e akadályozni Spanyolország az elszakad­ni vágyó katalánok népsza­vazását? - ez a hétvége leg­izgalmasabb kérdése. És va­jon mi a közös Erdélyben és Katalóniában? Szakács Árpád arpad.szakacs@mediaworks.hu FÜGGETLENSÉG Minden esz­közzel meg szeretné akadá­lyozni Spanyolország, hogy megtartsák a hétvégi népsza­vazást, amelyen a függeüen- ségről voksolhatnának a ka­talánok. Ezzel párhuzamosan a helybeliek mindent meg­tesznek azért, hogy kimond­hassák: spanyol fennhatóság nélkül akarnak élni ezentúl. A hírek szerint a katalán fővá­rosban, Barcelona utcáin eufó­rikus hangulat uralkodik. Eközben a katalóniai rend­őrök azt az utasítást kapták az ügyészségtől, hogy még szom­bat előtt ürítsék ki és pecsétel­jék le a kijelölt szavazóhelyisé­geket, a közintézményeket pe­dig zárják be. A hatóságok az elmúlt egy hétben folyamatos házkutatásokat tartottak, és több mint tízmillió szavazóla­pot foglaltak le, valamint több millió borítékot, szavazóurnát, választási szórólapokat, infor­mációs anyagokat. A spanyol belügyminisztérium összesen tízezer rendőrt és csendőrt ve­zényelt Spanyolország más ré­szeiből Katalóniába a népsza­vazás miatt, hogy biztosítsák a közrendet és megakadályoz­zák a voksolást. A spanyolok olyasféleképpen élik meg a népszavazást, mint­ha a románoknál Erdély elsza- kítása lenne napirenden. Er­dély és Katalónia tekintetében meglehetősen sok a párhuzam, főleg ami a gazdasági hátteret illeti. Katalónia a spanyol gaz­daság egyik motorja, a régiók közül a legnagyobb exportőr, élenjár az ipar, a kutatás és a tu­rizmus terén. Katalóniában állí­tották elő tavaly Spanyolország hazai össztermékének (GDP) 19 százalékát, és ezzel a teljesít­ménnyel első helyen áll a 18,9 százalékos részesedést kihasí­tó, Madridot is magában fogla­ló központi régió előtt. Kataló­niában az egy főre jutó GDP 28 600 euró volt, míg az országos átlag 24 ezer euró. A munkanél­küliségi ráta az év második ne­gyedében 13,2 százalék volt, jó­val alacsonyabb a 17,2 százalé­kos országos szintnél, és csak kicsit magasabb a 13,0 százalé­kos madridi mutatónál. A spanyol exportáruk egyne­gyedét állították elő tavaly és az idei első negyedévben Kata­lóniában, amely így messze a legnagyobb exportőr a 17 spa­nyolországi régió (autonóm kö­zösség) közül. 2015-ben a Spa­nyolországban eszközölt kül­földi befektetések 14 százalé­ka jutott Katalóniára, amivel Madrid (64 százalék) mögött a második helyezett volt. A spa­nyolországi vegyipari terme­lés felét adja Katalónia, az au­tóiparban pedig 19 százalékos részesedéssel második helye­zett Kasztília és León régió (21 százalék) mögött. A legtöbb külföldi turista Spanyolországban Katalóni- át - a fővárost Barcelonát és a tengerpart, Costa Brava üdü­lőhelyeit - keresi fel. Kiváló a felsőoktatás: a világ egyete­meit osztályozó sanghaji rang­sorban az öt legjobb spanyol egyetemből három katalán. Erdély ugyancsak Románia gazdasági motorja. 2016-ban a bruttó hazai termék (GDP) 4,8 %-os növekedést ért el. Mára- maros megye vezeti a listát (6,2 %-os GDP-növekedéssel), Kolozs megye a második (6 %), Fehér megye pedig a har­madik helyet foglalja el (5,8 %). Tehát három erdélyi me­gye vezeti a listát (!), de szo­rosan utána ott van a székely- földi Hargita megye (5,7 %-os GDP-növekedés 2016-ban), il­letve, azonos „pontszámmal”, Bákó, Iasi, Krassó-Szörény és Kóvászna megye (5,5 %). Több, mint érdekes, hogy Bukarest csak a fent idézett megyék után következik a ma­ga 5,4 %-os növekedésével. A sor végén „kullogó” megyék­nek viszont csak 2,5 % alatti GDP-növekedést sikerült pro­dukálniuk. Az utolsó helyezett Cälärasi megye (1,6 %), előt­te Bráiía (2,2 %), továbbá Górj, Szilágy (mindkét megyében 2.3 %-os volt a GDP-növekedés) és Dőlj megye (2,4 %). Tehát Erdély tartja el Romá­niát. Ez egyre több románnak is feltűnik, legutóbb Horea Uioreanu a Kolozs Megyei Ta­nács elnöke méltatlankodott azon, hogy jelenleg 20-szor (!) kevesebb pénz jön vissza Bukarestből, mint amennyi­vel az erdélyi megyék hozzá­járulnak a román bruttó össz­termékhez. Horea azt is el­mondta, hogy 1919-ben az er­délyiek pénze Románia bruttó nemzeti össztermékének 85 (!) százalékát tette ki. Kolozs megye élen áll a GDP növeke­déséhez való hozzájárulás te­rén, azonban a 24. (!) a listán az államkasszából kapott ősz- szegek tekintetében - mondta Uioreanu. HÍREK Tovább csökkent a bűnözés ÜGYÉSZSÉG Csökkenő ten­denciát mutat a bűnözés ala­kulása Magyarországon - er­ről beszélt Sinku Pál, a Leg­főbb Ügyészség főosztály- vezetője. A regisztrált bűn­elkövetők száma 2016-ban az előző évihez képest né­mileg csökkent, az ismertté vált bűncselekmények ará­nya pedig csupán azért nőtt 3,8 százalékkal, mert volt egy olyan, bankkártya-hami­sítással összefüggő csalás, amely a bűnügyi statisztiká­ban mintegy 20 ezerrel nö­velte az esetszámot - mond­ta a szakember. MW Csorbuló nemzeti kisebbségi jogok TÖRVÉNY Magyarországnak nem az ellen van kifogása, hogy Kijev erősíteni kíván­ja az ukrán mint államnyelv státusát, hanem azzal szem­ben, hogy ezt a nemzeti ki­sebbségi jogok csorbításával teszi - jelentette ki Keskeny Ernő, Magyarország ukrajnai nagykövete az ukrán oktatá­si törvényre vonatkozó újság­írói kérdésre válaszolva. MW A németek és a határvédelem VIZIT A német politikai veze­tők is elismerik a külső hatá­rok védelmének fontosságát, és elismerik Magyarország teljesítményét, függetlenül attól, hogy melyik politikai ol­dalhoz tartoznak - mondta Szijjártó Péter külgazdasá­gi és külügyminiszter Stutt­gartban folytatott tárgyalásai után. A miniszter elmondta, hogy a német politikai veze­tők ma mára politikai palet­tán elfoglalt helyüktől függet­lenül „pozitív hangnemben beszélnek a magyar határőri­zeti intézkedésekről, elisme­rik azok szükségességét és jogosságát”. MW Négyből három keresztény üldözött Megemelnék a műanyag szatyrok termékdíját Búcsút inthetünk a bolti nejlonzacskónak KERESZTÉNYSÉG Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a Szent István-bazilikában kö­szöntötte azt a 72 keresztény menekült fiatalt, akik a ma­gyar állam ösztöndíjasaiként kezdték meg tanulmányai­kat magyar egyetemeken. Ba­log hangsúlyozta: ma a világ­ban négyből három keresz­tény üldöztetésnek van kité­ve. Az ő megsegítésükre hoz­ta létre 2016-ban a kormány a keresztényüldözés elleni ál­lamtitkárságot. Magyarország már többször felemelte a sza­vát a keresztényüldözés ellen, többek között a koptok elleni kairói terrortámadás után két egyiptomi kopt nő a Honvéd­kórházban gyógyult fel. Nyáron Semjén Zsolt mi­niszterelnök-helyettes felaján­lotta, hogy Magyarország se­gít annak az iráni keresztény lánynak, akit a svéd hatósá­gok vissza akartak toloncolni hazájába. MW KÖRNYEZETVÉDELEM Nem volt hiábavaló a műanyag szaty­rokra korábban kivetett kü­lönadó, a környezetvédelmi termékdíj bevezetésével je­lentősen visszaszorult a bol­tokban korábban ingyenesen kapható nejlontáskák száma. A kormányzat 2012-ben kilón­ként 1900 forintos pluszterhet rakott a boltokban kapható reklámtáskákra, ezzel pedig gyakorlatilag vége szakadt az áruházakban ingyen osztoga­tott szatyrok korának. Fazekas Sándor földművelés­ügyi miniszter képviselői kér­désre adott írásbeli válaszá­ból kiderült, hogy tavaly egy főre mindössze 14 reklámtás­ka jutott, ez a mennyiség pedig uniós szinten is óriási előre­lépést jelent. Az üzlettérben használatos - például pék­áruk, vagy gyümölcsök tárolá­sára szolgáló - kisebb műanyag zacskók azonban még mindig nagyon elterjedtek, a rendsze­rint ingyenesen kapható cso­magolóanyagból ma is rengeteg fogy országszerte. Tavaly példá­ul minden magyar emberre 88 darab ilyen nejlonzacskó jutott. A vonatkozó uniós irányelv előírásai szerint a tagorszá­goknak intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy a műanyag zacskók fel­használási szintje jelentősen csökkenjen. A réndelet értel­mében 2019 végéig kilencven­re, 2025 végére pedig 40 da­rabra kell visszaszorítani az egy főre jutó mennyiséget. En­nek eszköze nincs megszabva. A célt a hazai kormányzat egy már jól bevált eszköz használa­tával érné el: még az idén mó­dosítanák a környezetvédelmi termékdíjról szóló rendeletet, és az említett kisebb műanyag zacskók termékdíját a jelenle­gi kilónkénti 57 forintról 1900 forintra emelnék. MW Másfél évet kapott Hagyó Miklós PER A Szegedi ítélőtábla jogerő­sen másfél év, három évre fel­függesztett börtönbüntetéssel sújtotta Hagyó Miklóst, Buda­pest egykori szocialista főpol­gármester-helyettesét. A táblabíróság hivatali visz- szaélés és felbujtóként elkö­vetett hűtlen kezelés bűntetté­ben mondta ki bűnösnek Ha- gyót, aki az ítélet szerint 2008- tól arra utasította Balogh Zsolt korábbi BKV-vezérigazgatót, hogy évente 15 millió forintot adjon át neki. Balogh akkor azt mondta: „Azóta tudom, hogy tizenötmil­lió fér el egy Nokia-dobozban, mert egyszer például abban adtam át neki az összeget.” Ké­sőbb Balogh bocsánatot kért Hagyótói, majd visszavonta a vallomását. A kormánypártok nevében Budai Gyula fideszes politi­kus fővárosi sajtótájékoztató­ján kijelentette: Hagyó Miklós és társai szétlopták Budapes­tet és a BKV-t, ezért túl enyhé­nek, „túl demokratikusnak” tartja az ügyben született íté­letet. MW Balog Zoltán a keresztény fiatalok gyűrűjében Fotó: MW Brüsszelből decemberben fog végleg eltűnni 2017. augusztus 31-én lépett ha­tályba Belgium brüsszeli régió­jában az egyszer használatos műanyag szatyrok üzleti célú használatát tiltó szabályozás. Az előírás három hónapos türel­mi időt ad, azt követően megbír­ságolják azokat a kereskedőket, akik a pénztáruknál eldobha­tó vagy egyszer használatos mű­anyag zacskót kínálnak. A mű­anyag szatyrokat természetes alapú, burgonya- vagy kukorica­keményítő felhasználásával elő­állított tasakok váltják fel.

Next

/
Thumbnails
Contents