Somogyi Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-27 / 226. szám
2017. SZEPTEMBER 27., SZERDA BELFÖLD-KÜLFÖLD g A bűnesetek közel felét migránsok követik el A 120 ezer ember áthelyezéséről szóló uniós norma eddig nagyjából 25 százalékban teljesült Fotó: AF Senki nem tartja be maradéktalanul a kvótadöntést Európában Rengeteg pénzt emészt fel a bevándorlók ellátása Német és svájci adatok szerint hatalmas terhet ró a befogadó államokra a menekültek ellátása, és szó sincs arról, hogy nemzetgazdasági hasznot hajtanának. Lejárt tegnap a migránsok áthelyezésére megszabott kétéves európai uniós időszak, de eddig egyetlen tagállam sem tett eleget a kvótadöntésnek. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu FESZÜLTSÉG Soha nem térül meg a migránsokra fordított pénz, számolta ki tegnap a Magyar Idők. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a napokban arról beszélt, hogy a német adófizetők havi 770 ezer forintot, azaz nagyjából 2500 eurót költenek egy-egy menekült ellátására. A helyzet ennél jóval súlyosabb is lehet: a svájci Neue Zürcher Zeitung adatai szerint például a kísérő nélküli fiatalok ellátása ennek kétszerese, 5000 euró, azaz másfél millió forint havonta. A Magyar Idők cikkéből kiderül, hogy a 2500 eurós tétel körülbelül 12 átlagos munka- vállaló adóterheinek felel meg. Bernd Raffelhüschen német közgazdász kiszámolta, hogy minden menekült az egész élete alatt 450 ezer euróba kerül Németországnak, azaz szó sincs arról, hogy nemzetgazdasági hasznot hajtanának. Nem beszélve a járulékos költségekről, hiszen ezrével kell rendőröket, bírókat felvenni, bővíteni kell az óvodai, iskolai férőhelyeket, és a bevándorlók tömegei miatt jelentősen nőhetnek az egészségügyi kiadások is, főleg olyan betegségek terjedése miatt, mint az AIDS és a tuberkulózis. A svájci lap adatai szerint a befogadottak 59 százalékának nincs semmüyen végzettsége, és csak 13 százalékuk dolgozik, legtöbben betanított vagy segédmunkásként. A migrációs válság kezelésére elhibázott a kvótadöntés koncepciója, mert a 120 ezer ember áthelyezéséről szóló rendelkezést csak nagyjából 25 százalékban sikerült eddig teljesíteni - mondta a Migrációkutató Intézet főigazgatója a migránsok áthelyezésére szabott kétéves uniós időszak lejártakor. Orbán Balázs szerint a koncepció valójában azokat segíti, akik irreguláris úton jöttek az EU területére. Konkrét büntetés Az Európai Bizottság a ré- misztgetésen, fenyegetésen és politikai zsaroláson túl konkrét büntetést is kilátásba helyezett azoknak az országoknak, amelyek nem hajlandóak részt venni a Sorosterv végrehajtásában - mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő tegnapi sajtótájékoztatóján. Kifejtette, az uniós testület egy 2016-os javaslattervezetében azt kezdeményezte, hogy minden át nem vett mig- ráns után fejenként 78 millió forint úgynevezett szolidaritási büntetést fizessenek azok az uniós tagállamok, amelyek nem hajlandók részt venni az illegális bevándorlók befogadásában. BŰNÖZÉS Nyilvánosságra kerültek a német főváros 2016- os bűnügyi statisztikái. A részletes kimutatások szerint a 2015-ös 40 százalékról 2016- ra 45 százalékra kúszott fel azon bűncselekmények száma, amelyet külföldön született állampolgárok követtek el Berlinben - írja a Berliner Morgenpost nyomán a 888.hu. Tavaly összesen 66 275 személyt gyanúsítottak meg bűntett elkövetésével Berlinben. A leggyakoribb bűncselekmények a zsebtolvajlás (az elkövetők 91 százaléka nem német), a drogkereskedelem (az elkövetők 85 százaléka nem német), valamint az autólopás (az autótolvajok 80 százaléka nem Németországban született). A külföldön születettek három és félszer több bűncselekményt követnek el, mint németek. Ez az arány a menedékkérők esetében duplaannyi: a migránsok hétszer több bűn- cselekményt követnek el, mint a németek. Az erőszakos bűncselekményeket illetően ötszörös a különbség, szintén a külföldiek javára. A migránsok esetében ez az arány 15-szörös. MW Az elkövetők között alig akad tősgyökeres német Fotó: AFP Mit gondolnak a választók a Soros-tervről? A Fidesz-frakció arra kéri a kormányt, hogy a lehető leggyorsabban indítsa el a betelepítési kvótával és a Soros-tervvel összefüggő nemzeti konzultációt - jelentette be Kosa Lajos. A politikus kiemelte, még a téli parlamenti szünet előtt fontos lenne tudni, hogy a választó- polgárok mit gondolnak a Soros-tervről. A leendő miniszter emlékeztetett arra is: hétfőn az EB szóvivője arról beszélt, hogy a lejáró kvótadöntést ezután is végre kell hajtani. A török elnök katonai támadással fenyeget kurd állam? Mélypontra jutott az európai balközép Az ellenzék népszavazást rendezne VÁLASZTÁS A migráció az egyik fő témája az október 15-i macedóniai helyhatósági választás kampányának; míg a baloldali kormány bevándorlók letelepítését és a görögmacedón határon álló kerítés lebontását tervezi, a jobboldali ellenzék népszavazást rendezne a betelepítésről. A szociáldemokrata kormány még nyáron jelentette be, hogy tíz év alatt 150 ezer bevándorlót telepítene be körülbelül 20 macedón kisvárosba. A befogadó központok építését még az idén megkezdenék. A betelepítési terv részleteit kidolgozó munkaügyi és népjóléti miniszter korábban a Soros-alapítvány által támogatott szervezeteknek dolgozott. Nikola Gruevszki, a jobboldali ellenzék vezetője azt kezdeményezte, hogy az érintett városokban tartsanak referendumot a betelepítésről. A macedón választási hatóságok viszont elutasították a javaslatot, mondván, hogy ilyen horderejű kérdésről helyi szinten nem dönthetnek. MW Lehet-e REFERENDUM Magas, 78 százalékos részvételi arány mellett hétfőn lezajlott az iraki Kurdisztán függetlenségéről szóló népszavazás. A szavazók több mint 90 százaléka a függetlenségre és az állammá alakulásra voksolt. A szavazólapon a következő kérdés szerepelt kurd, török, arab és asszír nyelven: „Szeretné-e, hogy Kurdisztán régió és körülötte a kurdok lakta térségek független államNem lett háború Sokan regionális háborút vizionáltak az iraki Kurdisztán függetlenségéről szóló népszavazás miatt. Bár Irán és Törökország fenyegetőzött, és felmerült a beavatkozás lehetősége, mégsem tették meg - mondta Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Kifejtette: egy állam támogatja az iraki Kurdisztán függetlenségét: Izrael - a nemzetközi közösség nagy része viszont nem. má alakuljanak?” A jogilag Kurdisztánhoz tartozó területeken kívül szavaztak még Kirkuk és Dijala tartományban, valamint Ninive tartomány főképpen kurdok lakta településein. Habár ez utóbbi tartományok és települések közigazgatásilag a bagdadi központi vezetéshez tartoznak, gyakorlatilag a kurd pesmerga harcosok ellenőrzése alatt állnak. Az iraki kurdok közül sokan népviseletben érkezve, táncolva és dalolva érkeztek a szavazóhelyiségekbe és ünnepeltek a szavazás után. A népszavazás lezárultát követően a referendum ellen végig tiltakozó Irak és Törökország hadserege nagyszabású közös hadgyakorlatot indított a kurdisztáni határ mentén. „Egyik éjszaka egyszer csak beállíthatunk” - jelentette ki fenyegetve Recep Tayyip Erdogan török államfő. MW KRÍZIS Évek óta gyengélkedik az európai baloldal. A német választási eredmények is illeszkednek a trendbe: a 2008- as gazdasági válságra és a migrációs krízisre megfelelően reagálni képtelen európai szociáldemokraták a kontinens egyre több országában szorulnak ki a hatalomból. Az európai szocdemek meggyengüléséhez a legfrissebb - és Németország súlyát tekintve a legfontosabb - adalék az SPD vasárnapi történelmi választási veresége. Mintegy 20,5 százalékos eredményével a Martin Schulz vezette párt 5,2 százalékpontot veszített 2013-hoz képest is, ami ugyancsak nem volt fényes. Párizsban eladóvá vált a francia Szocialista Párt (PS) székháza, mert az összeros- kadt balközép tömörülés nem tudja fizetni a számláit, any- nyira megcsappant a siralmas választási eredmények utáni állami támogatás. A franciáknál az elnökválasztáson a szocialista jelölt, Benoit Hamon 6,36 százalékkal gyakorlatilag értékelhetetlen eredményt ért el, számos szocialista sem rá szavazott, míg a júniusi nemzetgyűlési választásokon a francia szocialista pártnak 7,49 százalékra futotta, amivel 21 százalékos mínuszba került az azt megelőző eredményéhez képest. A múlt vasárnapi részleges szenátusi választások ugyancsak a jobbközép győzelmét eredményezték Franciaországban. Nemrég Norvégiában a Munkáspárt 27,4 százalékos eredménnyel - 3,4 százalékos visszaeséssel - kapott ki konzervatív vetélytársától, míg a brit Munkáspárt júniusban 40 százalékos eredménnyel valamelyest ugyan javítani tudott, de így is alulmaradt. A megsemmisítő csapást a holland Munkapárt kapta márciusban: 5,7 százalékot tudott felmutatni, 24,84 százalékot veszített, és a 38 képviselői mandátumából 29-nek mondhatott búcsút. A lengyel politikai élet pedig évek óta szocialisták nélkül működik. MW
