Somogyi Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-25 / 224. szám

2017. SZEPTEMBER 25., HÉTFŐ BELFÖLD-KÜLFÖLD C| Szavazatvesztéssel, de elsőként futott be Németországban a CDU Angela Merkel folytathatja Merkel leadja voksát. Negyedszer is kancellár lehet Fotó: MTI HÍREK Véget ért az ENSZ közgyűlése NEW YORK Az ENSZ közgyűlé­se alatt összesen 33 külügy­miniszteri tárgyalást bonyolí­tott, és 12 államközi megál­lapodást írt alá Szijjártó Pé­ter külgazdasági és külügy­miniszter. A tárcavezető - aki Hanoiban nyilatkozott, aho­vá az Orbán Viktor kormány­fő vezette magyar delegáció tagjaként érkezett - kiemel­te a diplomáciai kapcsola­tok felvételét Paiauval - ahol Mindszenty József bíboros­ról elnevezett iskola működik -, valamint a Tádzsikisztán­nal kötött beruházásvédelmi megállapodást. MW Pályázat kétnyelvű feliratokra NYELVHASZNÁLAT Az érthető Dél-Szlovákiáért címmel hir­det pályázatot a Rákóczi Szö­vetség szlovákiai vállalkozá­sok, civil szervezetek részé­re a magyar nyelvhasználat előmozdításáért. A kétnyelvű feliratok kivitelezésére 1000 euró értékben lehet pályáz­ni. A Felvidék legalább 400 településén még ma is több­ségben magyarok élnek. MW Madrid átvette az irányítást NÉPSZAVAZÁSA madridi köz­ponti kormányzat szomba­ton átvette az irányítást a ka­talán rendőrség felett az ok­tóber 1-jére kitűzött katalán függetlenségi népszavazás előtt. MTI/MW Az exit pollok alapján Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép pártszö­vetség kapta a legtöbb sza­vazatot a vasárnapi német- országi szövetségi parlamen­ti (Bundestag-) választáson, de támogatottsága nagymér­tékben csökkent. A koalíciós társé, a szociáldemokrata párté (SPD) történelmi mély­pontra süllyedt. A Bundestag harmadik számú ereje pedig az újonc, migráció- és beván­dorlásellenes AfD lesz. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu NÉMETORSZÁG „Elérte straté­giai célját a CDU/CSU jobb­közép pártszövetség a vasár­napi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) vá­lasztáson - hangoztatta teg­nap Angela Merkel kancellár, a pártszövetség vezetője az ur­nazárás utáni első nyilatkoza­tában. Hangsúlyozta, hogy a pártszövetségben ugyan min­denki jobb eredményre számí­tott, de így is a CDU/CSU sze­rezte messze a legtöbb sza­vazatot, és nélküle nem lehet kormányt alakítani. A CDU/CSU jobbközép párt- szövetség a szavazatok 32,7- 33,3 százalékát gyűjtötte ösz- sze, szemben a négy évvel ez­előtti 41,5 százalékkal - állt az ARD és a ZDF országos közte­levíziók megbízásából a rész- eredmények alapján készített becslésekben. Horst Seehofer csak Bajorországban induló pártja, a CSU a Bayerische Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati televízió ada­tai szerint a szavazatok 38,5 százalékára számíthat, ami a párt történetének legrosszabb eredménye. A szociáldemok­raták, az SPD 20,2-20,8 száza­lékkal végzett a második he­lyen, a 2013-ban szerzett 25,7 százalék után. Eddigi leggyen­gébb eredménye a 2009-es 23 százalék volt. Az urnazárás utáni első nyi­latkozatában Manuela Schwe- sig elnökhelyettes bejelentet­te, hogy a szociáldemokraták ellenzékbe vonulnak. A Bun- destag-frakció eddigi vezető­jével, Thomas Oppermann-nal közösen adott sajtónyilat­kozatban mindketten hang­súlyozták, hogy továbbra is Martin Schulz pártelnöknek kell vezetnie a pártot. „Együtt győzünk, együtt veszítünk” - hangoztatta Oppermann. Az exit pollok alapján a ki­sebb pártok mind erősödtek, és az új Bundestagban az ed­digi öt helyett hét párt sze­rez képviseletet. Az eddigi el­lenzéki pártok közül a Zöldek szerepeltek jobban, támoga­tottságuk a 2013-ban szerzett 8,4 százalékról 9,2-9,4 száza­lékra emelkedett. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) a négy évvel ezelőtti 8,6 száza­lék után a szavazatok 8,9 szá­zalékát gyűjtötte össze. A CDU/CSU-tól jobbra ál­ló AfD 13,2-13,4 százalékos eredménnyel debütál a szö­vetségi parlamentben. Ale­xander Gauland, a párt kam­pányát vezető egyik úgyne­vezett csúcsjelölt azt mond­ta, hogy Bundestag-pártként „hajtóvadászatot” indítanak Angela Merkel ellen, és „visz- sza fogják szerezni az orszá­got” a németeknek. A 2013-ban kiesett piacpárti, jobboldali Szabad Demokrata Párt (FDP) 10,1-10,5 százalék­kal jut vissza a Bundestagba. Az előzetes felmérések ko­rábban azt jelezték, Angela Merkel, a Kereszténydemokra­ta Unió (CDU) elnöke marad­hat a kancellár (Immár negyed­szer), pedig a választók jelentős hányada néhány napja még a bizonytalanok táborát erősítet­te, a pártok az utolsó pillana­tig küzdöttek értük. A válasz­tás előtt még nem lehetett tud­ni, hogy a CDU és bajor testvér­pártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) milyen koalícióban folytatja a kormányzást. Ko­rábban leginkább a nagykoa­líció, a CDU/CSU és a szociálde­mokrata párt (SPD) közös kor­mányzásának folytatása, vagy a CDU/CSU és a jobboldali li­berális Szabad Demokrata Párt (FDP), valamint a Zöldek al­kotta, a pártok színei alapján Jamaica-koalíciónak nevezett kormány tűnt valószínűnek. Gyengült a közbiztonság Jelentősen romlott a közbizton­ság Németországban a migrán- sok tömeges befogadása óta, megemelkedett a kábítószerrel való visszaélések, a zaklatások, a nemi erőszakok és a rablások száma - mondta Georg Spöttle tegnap az Ml-en. A felsorolt bűncselekményeket elsősorban migránsok követik el. Szólt ar­ról is, jelenleg senki nem tudja megbecsülni, hogy mennyi mig- ráns van az országban, a szám valahol 1,5 és 2,1 millió között lehet - mondta a biztonságpoli­tikai szakértő. Közel hétszáz éve nem kapott hasonló, súlyos figyelmeztetést katolikus egyházfő Eretnekség terjedését támogatja a pápa? VATIKÁN Több száz éve nem történt olyan a katolikus egy­házban, mint most szeptem­berben. Hatvankét katolikus pap és tudós szerint ugyan­is a katolikus egyházfő „eret­nekségek terjedését” segítette elő, ezért úgynevezett „Hívő korrekciót” adtak ki. A katoli­kus papok és hittudósok által aláírt és most nyilvánosság­ra hozott levélben az áll, hogy az egyházfő eretnek álláspon­tot támogat a házasság, az er­kölcsi élet és az eucharisztia egyes kérdéseiben, melyek „eretnekségek és egyéb más tévedések” terjedését okozta a katolikus egyházban. Pápa hasonló figyelmezte­tést utoljára majd 700 évvel ezelőtt kapott, amikor is XXII. János pápát vonták felelősség­re az olyan tévedései miatt, melyeket a halálos ágyán visz- sza is vont. A levelet állítólag már augusztus 11-én átadták Ferenc pápának, de választ azóta sem kaptak a korrekció írói, akik ezért nyilvánosság­ra hozták a dokumentumot. A kritikák nagy része sze­rint a pápa több ügyben is túl­lépte a hatáskörét, és befolyá­Korrekciót adtak ki Ferenc pápa szavai miatt sós pozíciókba emelt olyan embereket, akik nyilvánosan szembehelyezkednek az egy­ház szentségekkel kapcsola­tos tanításával. Az aláírók azt szeretnék elérni, hogy a pápa ítélje el azokat az eretneksé­geket, melyeket „közvetlenül vagy közvetve” megerősített, és tanítsa a katolikus hitet an­nak teljességében. A másik fő törésvonal a ka­tolikus egyházban a migráció kérdése, amivel Magyarorszá­gon is több befolyásos egyhá­zi vezető egyáltalán nem tud azonosulni. A pápa töretlenül támogatja Európa elárasztását az iszlám vallás híveivel. Leg­utóbb pénteken állt ki a mig­ráció mellett. Sajnálatát fejez­te ki az „intolerancia, a diszk­rimináció és az idegengyűlö­let jelei” iránt, amelyeket „a különböző, az idegen iránti bi­zalmatlanság és félelem” okoz. Szomorú megállapítás, hogy Európában katolikus közössé­geink sem mentesek ettől a vé­dekező és elutasító reakciótól, amelyet a kulturális és vallási identitás megőrzése erkölcsi kötelességével indokolnak” - idézi a pápát az MTI. MW Határzárról, kötelező betelepítésről is nyilatkozhatunk Hét kérdés lesz a konzultáción MIGRÁCIÓ Várhatóan hét kér­dés szerepel majd a jövő hó­napban induló, a bevándorlás­ról és a kötelező kvótáról szó­ló nemzeti konzultációban. A kérdések érintik majd az egy­millió bevándorló betelepíté­sére és a határzárakra vonat­kozó javaslatokat, illetve azt a tervet, amely alapján minden bevándorló 9 millió forint ál­lami támogatást kapna. Dömötör Csaba, a Minisz­terelnöki Kabinetiroda par­lamenti államtitkára a Kos­suth rádióban kifejtette: Soros György 2015 szeptemberében ismertette tervét, amelyben évi egymillió menekült befo­gadását javasolta. Ez „meg­ihlette” az uniós döntéshozó­kat, és 2016-ra már elkészült egy olyan javaslat, amely a felső határ nélküli elosztásról szól, illetve arról, hogy milyen szankciókkal sújtják azokat az országokat, amelyek nem hajlandóak ebben részt ven­ni. Dömötör hozzáfűzte: né­met kormányzati forrás sze­rint egy bevándorló havi 770 ezer forintnyi eurójába kerül a német adófizetőknek. Brüsz- szel ezeket az anyagi és egyéb terheket, kpckázatokat akar­ja szétteríteni az országok kö­zött. Beszélt arról is, hogy ha­zánk minden olyan menekült­nek segítséget nyújt, akit ül­döznek, a statisztikák szerint azonban az Európába érkezők nagy része gazdasági beván­dorló. A Magyar Időknek adott in­terjújában Lázár János érthe­tetlennek nevezte, hogy egy Amerikából érkezett, nagyon gazdag embernek - azaz So­ros Györgynek - „a szava töb­bet ér Brüsszelben, mint egy EP-képviselőé”. A Miniszter- elnökséget vezető miniszter szerint ez nem más, mint „az új világelit vircsaftja”. Azt is mondta, hogy bizonyos kör­nyékbeli országokban a So­ros-hálózat érdemben befolyá­solta a politikai döntéshoza­talt, a választások kimenete­lét, a kormányok összetételét, továbbá súlyos nemzetbizton­sági kockázatként ítéli meg, hogy Soros által támogatott szervezetek a magyar határra utaztatták az illegális beván­dorlókat. Az Európai Bíróság kvótaperben hozott ítéletéről kijelentette, bízik az uniós ve­zetők bölcsességében, és ab­ban, hogy belátják: nem egy­formán gondolkodunk, és a szankciók vagy a kikényszerí- tett központi döntések helyett érdemes meghallani és meg­érteni a közép-európaiak sza­vát is. MW HIRDETÉS éve mindennap.«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents