Somogyi Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-23 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 38. szám
Nemsokára kezdődik a mézfogyasztási szezon A méz a sejtek táplálásához szükséges minden anyagot tartalmaz, emellett természetes immunerősítő, baktériumölő, gyulladásgátló. Jótékony hatása a benne található 100-nál is több aromaanyagnak, 28-féle aminosavnak, 12-féle ásványi anyagnak, 10-féle szénhidrátnak, 8-féle vitaminnak, továbbá enzimeknek, szerves savaknak és baktériumölő anyagoknak köszönhető. Ilyenkor, az őszi náthás és megfázásos időszakban nagy hasznunkra lehet. Mindegyik méz jót tesz, de jó, ha tudjuk, hogy a mézek összetevői között van különbség. Megfázásra például bármelyik méz jó választás, de az akácmézet tartják a leghatékonyabb segítségnek, kiemelkedő vitamin- és kalciumtartalma miatt is. Torokfájásra a napraforgóméz a legjobb, de akinek érzékeny a gyomra, ezzeff vigyázzon, mert savat termel. Az akácméz és a repceméz is hatásosan fertőtlenít, ezért segíthet. Köhögésre legjobb a hársvirág méze, mert nemcsak hogy segít felszakítani a lerakódást, de izzasztó hatású is. Általános immunerősítésre pedig kitűnő választás a vegyes virágméz. A HÉT TEMAJA 2017. SZEPTEMBER 23., SZOMBAT Az egészségre is veszélyes lehet az ismeretlen eredetű esem A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szerint az egészségre is veszélyes lehet az ismeretlen eredetű, hamisított méz. Ezért azt szeretnék elérni, hogy a magyarországihoz hasonló egyértelmű eredetjelölési és nyomkövetési rendszer legyen az Európai Unióban. Nem véletlenül: az Európába kerülő importmézek húsz százaléka ugyanis hamis. Fábos Erika MÉZ Az unió egész területén rengeteg hamisított mézet találnak az ellenőrzéseken, mégis, a mostani irányelv szerint elegendő csupán azt feltüntetni, hogy egy méz uniós tagállamból vagy unión kívüli országból származik. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 5 tipp, hogy ne verjék át 1. A méz teljesen természetes, értékes anyag, hetekig dolgoznak érte a méhek, csak védett, járművektől, vegyszerektől mentes területeken gyűjtik, nagy hozzáértés és sok kézműves munka kell hozzá, mire elkészül. Ezért aztán nem is lehet olcsó. Ha mégis túl olcsó mézzel találkozik, gyanakodjon! 2. A valódi mézek természetes tulajdonsága a kristályosodás, ez nem befolyásolja a minőségét. A hamisított méz nem, vagy csak sokkal lassabban kristályosodik, mint a többi. Ha a polcról levett üveg több hónapos mézet tartalmaz, de teljesen áttetsző vagy nagyon folyékony, ne vegye meg! 3. Ha megvette, fogyasztásakor az árulja el a hamisítványt, hogy túl folyós és nem marad egyben, a folyadék alján, hanem nagyon gyorsan elegyedik vele. 4. Ha a két ujja között dörzsöli egy kicsit, a valódi méz felszívódik, a hamisított ellenben csak ragad és kenődik. 5. Vásároljon termelőnél, akkor biztonságban van, hasznos tanácsokat is kaphat, és ha elégedetlen, visszamehet reklamálni. (NAK) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület ezért azt javasolja: a gyártókat kötelezzék arra, hogy pontosan jelezzék a méz csomagolásán a származási helyét. Szerintük ezen túlmenően biztosítani kell a termék egyértelmű azonosítását és a növényi eredet szerinti besorolását is.- Az európai élelmiszerkönyvben egyértelműen szabályozni kellene azt, hogy a méz csomagolásán pontosan szerepeljen, mely országokból származik, szemben a mostani irányelvvel, amely szerint az „EU-s tagországokból származó”, illetve „EU-n kívüli országokból származó” felirat is elegendő” - mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke. Kínából jön a legtöbb veszélyes méz A Közös Európai Kutatóközpont ellenőrzései szerint az EU külső határain és az importőröknél vizsgált mézek 20 százaléka hamisított volt, a kifogásolt készítmények túlnyomó része Kínából érkezett. Az ilyen termékekből hiányoznak a biológiailag értékes anyagok, és sokszor jó minőségű mézhez keverve kerülnek forgalomba. Ezt a mai laboratóriumi technikával gyorsan ki lehet mutatni. Nemcsak a pontos összetevőket, de a pollenek alapján még azt is meg tudják mondani, hogy pontosan melyik országban „készült” az adott termék. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke lapunknak azt mondta: a méz keverésében többnyire Kínából és Dél-Amerikából származó mézet használnak fel az EU-ban, és ezzel nemcsak a fogyasztókat tévesztik meg, hanem a magyar és az uniós méztermelőket is kiszorítják a piacról, rontják exportlehetőségeiket. A Kínából származó méznek három éve még negyven százaléka volt hamisított, de a többi is olyan gyenge minőségű, hogy gyakorlatilag nem felelt meg a termék alapvető elvárásainak sem. Ma már valamivel szigorúbb a laborvizsgálat és jobb a helyzet, de még így is minden ötödik üveg hamisított mézet tartalmaz. Alaposabb és szigorúbb elemzéssel ezeket is ki lehetne iktatni. A méz annál értékesebb, minél kevesebb benne a víz és minél több benne a pollen. edes, a gesztenyemez inkább kesernyés és nagyon karakteres ízű. Ha tudjuk, mit várjunk, nehezebben csapnak be bennünket. így készül a mézutánzat Leggyakrabban úgy csapják be a fogyasztót, hogy kristálycukrot vízben feloldanak, majd felforralva megfelelő sűrűségű szirupot főznek belőle - ilyen szirupot egyébként rizsből is előállítanak - , és ezt egyszerűen hozzákeverik a valódi mézhez. Arányaiban ezzel a benne található értékes tápanyagok drasztikusan csökkennek. Gyakorlatilag színezett cukorszirupot kapunk méz helyett. Ezt azért nagyon nehéz észrevenni, mert a méz 80 százalékban maga is cukor. Persze nem répacukor, hanem fajtától függően különféle egyszerű és ösz- szetett cukrok egyedi keveréke. Laboratóriumban persze köny- nyű kimutatni belőle a répacukrot. Hamisításnak számít az is, ha vizezik a mézet, vagy amikor cukorsziruppal etetik a méheket, hogy nagyobb hozamot érjenek el. Szintén elterjedt formája a vásárlók becsapásának, hogy a magyar mézhez Kínából vagy Dél-Amerikából származó, jóval olcsóbb, gyenge minőségű mézeket kevernek, és úgy adják el, hogy erre nem hívják fel a figyelmet. Felére csökkent a felvásárlási ár Az uniós piacon, a boltok polcain található keverékmézek 20 százaléka készül Európában, 40 százaléka kínai, 40 százaléka pedig egyéb importból származik, jelentős része Délkelet-Ázsiából. Van olyan ország Európában, ahol a boltban kapható mézek 99 százaléka kínai. A NAK közreműködött az Erdős Norbert néppárti európai parlamenti képviselő által jegyzett mézjelentés elkészítésében is, amely idén augusztus 31-én került az Európai Parlament mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottsága elé, és ott komoly támogatást kapott. Ennek értelmében az EP egységesen fel akar lépni a nemzetközi mézhamisítás és a méheket bizonyítottan károsító növényvédő szerek alkalmazása ellen is. Ez ugyanis nemcsak az egészségre veszélyes, a gazdaságra is káros: a nagy méztermelő tagállamokban a méz felvásárlási ára a 2016-os év végére a felére esett a 2014-es árakhoz képest. Tanuljon mézül, tényleg megéri! A méhészek azt mondják, a tudatosabb vásárlás segít. Csak egy kis időt kell fordítanunk arra, hogy megismerjük a mézfajtákat. Kevés rutinnal is megkülönböztethetőek színük és állaguk alapján. Az akácméz nagyon világos ég áttetsző, a repceméz a gyors kristályosodása folytán a kacsazsírra hasonh't, a napraforgómézben is pár hét alatt beindul a kétfázisú kristályosodás, ettől opálos a fénye. A vegyes virágmézet a legnehezebb megkülönböztetni, mert sokféle lehet, de általában a többinél sötétebb színű. A fajtamézek nemcsak ránézésre, de ízben és illatban is különböznek. Az akácméz enyhén aromás, kevéssé savas, a repceméz nagyon édes, jellegzetes zamatú, a napraforgóméz savanykásan Sokat termelünk belőle, de keveset fogyasztunk „A méhészet a mezőgazdaság szerves része, hiszen a méhek beporzásától függ a növényfajok 84 százaléka, az európai élelmiszer- gyártás 76 százaléka mondta el Bross Péter.- Magyarországon folyamatosan nő a méhészetek száma: jelenleg több mint 20 ezren foglalkoznak méhészettel, de a beszállítókkal együtt 100 ezer embert tart el ez az ágazat. A méhcsaládok száma is ki magasló, meghaladja az egymilliót. Ezt mutatja az úgynevezett méh- sűrűség is, amely a négy zetkilométerenkénti méhcsaládszámról ad tájékoztatást: Magyarországon ez 12 méhcsa lád/négyzetkilomé ter, ami a legmagasabb szám EU répában. Ennek ellenére kevés mézet eszünk. Az éves 0,7 kilogrammos fejenkénti magyar átlag a nyugat-európai fel- használás harmadát is alig éri el.” A magyar méz biztonságos és kiváló A hazai méztermés évente 25 000 tonna körül alakul, és ebből mintegy 6 ezer tonna méz fogy el idehaza. Ebből adódóan 15-20 ezer tonna méz exportra kerül, mégpedig a legtöbb - 98 százaléka - az uniós országokban taAz EU méztermelésének 12 százaléka folyik hazánkban Fotó: MTI Iái vevőre. A legtöbbet Olaszország vásárolja, majd Franciaország következik, a harmadik helyen pedig Németország áll, de az osztrákok és a japánok is szeretik a magyar mézet. Az Európai Unió amúgy is a világ legnagyobb mézimportőre. A legtöbb mézet Spanyolország termeli, az unió mézelőállításának mintegy 12 százaléka Magyarországon zajlik. Bross Péter elmondta: a nemrég lefolytatott magyarországi mézvizsgálatok eredménye szerint 75 termelői és 43 bolti minta közül valamennyi magyar és természetes eredetű volt. A szigorú laborvizsgálatoknak köszönhetően ma már csak minden ötödik csupor méz hamis Fotó: MTI
