Somogyi Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-20 / 220. szám
12 MEGYEI KÖRKÉP 2017. SZEPTEMBER 20., SZERDA Szerelemről is versel a sántosi nyugdíjas Az özönvizet megfékezték, de csatorna még nincsen Osztopánban Sándorica és Banyicska, ahonnan víz zúdul a falura A Tallián-kastélyt nem engedte eladni az önkormányzat, az egyik felében működik az óvoda harminc kisgyerekkel Fotó: Muzslay Péter SÁNTOS Apró, idős ember három verseskötettel: Fehér Géza 1953 óta írja költeményeit, melyek jelentős része vőlegény- és menyasszony-búcsúztató, lakodalmakhoz felkérésre írta őket. Most szeretné egyetlen könyvben összegyűjtve megjelentetni a verseit, ezzel megörökítve a zselici mennyegzők hagyományait.- Nyolcvankilenc éves vagyok, a honvédségnél Taszá- ron dolgoztam polgári alkalmazottként 1953 novemberétől 1986 januárjáig - mondta Géza bácsi. - Azóta otthon a kiskertben munkálkodom. Fehér Géza feleségével él Sántoson. Fiát tizenhét évvel ezelőtt temették el. A lánya él, unokái vannak, köztük egy mozgáskorlátozott. Egy másik unokája tűzoltó Kaposváron, a harmadik katona Szolnokon. Géza bácsi azt mondja, megnyugvást talál a versírásban. Még a szemétrendelet is megihlette egy költemény erejéig. Akkor viszont elfutja a szemét a könny, amikor a szerelemes versét szavalja, amelyet 1953-ban, még katonakorában írt Most szeretlek igazán címmel. K. G. Fehér Géza megnyugvást talál a versírásban Fotó: Lang Róbert Sándorica, Banyicska - ez a népi neve azoknak a területeknek, amelyek a település felett a dombtetőn helyezkednek el, és ahonnan a csapadék nagy mennyiségben lezúdul Osztopánra. Kovács Gábor gabor2.kovacs@mediaworks.hu OSZTOPÁN Az árokrendszer ugyan megfelelő a faluban, de a nyári viharok idején a száraz föld nem szívja be a csapadékot, hanem a falura önti.- Nagy felhőszakadáskor a víz a köves útra is kicsapott, a tűzoltóságot is kellett hívni, szivattyúval kellett a vizet átemelni - idézte fel Kovács Béla polgármester. - Olyan a földrajzi adottságunk, hogy a bevezető nagy árok a csapadékot lehozza a felettük lévő nagy mezőgazdasági területekről A Tallián-kastélyt nem engedte eladni az önkormányzat, mert amíg helyi kézben marad, addig szerintük a falu jövője biztosított. A kastély egyik felében működik ugyanis az óvoda harminc gyermekkel, a másik felében pedig az 1-6 osztályos iskoa faluba. Most azonban a belvizes közmunkaprogramban öten dolgoznak folyamatosan az árkok megtisztításán szeptember végéig. Aki erre utazik a Balaton felé, az látja, hogy Osztopán nincs elhanyagolva, la. Sikeres mezőgazdasági közmunkaprogram is működik a faluban, a terményeket a Fonyód felé tartó autósoknak is megpróbálják értékesíteni egy út menti árusítóhelyen. Jelmondatuk szerint a közmunka kizárólag úgy működik, ha csak a faluhabár kanyargós és veszélyesnek mondható az idevezető út. Évtizedek óta nem sikerül azonban a szennyvíz-csatornázást megoldani a községben. A falu ugyanis egy körzethatáron fekszik. Somogynak termel, és azt, amit itt találnak ki, mert akkor a falu is jobban elfogadja. A polgármester hozzátette: ezzel is hozzájárulnak ahhoz, hogy a vidék érték maradjon, a természet szerete- tével és védelmével, a somogyi emberek gondolkodásmódjával. vártól a Balaton felé eső területen működik egy csatorna- rendszer, és a Somogyjádtól a Kaposvárig tartó térségben is egy másik. Osztopán a kettő között van, és ide az egyik rendszert se lehetett volna elhozni, mert ahhoz már emelőrendszert kellett volna beépíteni, ezt pedig senki sem tudta felvállalni. Egyedi megoldást kell majd létrehozni, hangsúlyozta a polgármester. Nagyon fontosnak tartja ezt a kérdést, mert ha nem lesz csatornahálózat, nem érzik majd olyan komfortosnak a lakók a települést, mint másutt, és akkor nem várható el, hogy ne költözzenek el. Szeptember végén * tartják az elszármazottak ünnepét Az osztopániak harmadik világtalálkozójára készül a falu.- Egy településen akkor érzik jól magukat a helyiek, ha tudnak olyan rendezvényeket tartani, ami összetartja őket, ma már ez a helyi kultúra alapja - mondta Kovács Béla. - Mi szeptember végén tartjuk a faluból elszármazottak ünnepségét. Az 1980-as években sokan költöztek el, főként Kaposvárra. 100-120 fővel csökkent akkor a népesség. Ám a fogyás azóta megállt, sőt az utóbbi években szívesen jönnek vissza a faluba. A világtalálkozóra pedig még Kanadából és Németországból is hazalátogatnak. A közmunka csak úgy működik, ha a falunak termelnek Buszsofőrként dolgozik Csombárd első embere, aki jól tudja, hol rosszak az utak A polgármester viszi haza a falu népét Sótonyi György polgármester azt mondja, minden pályázatba igyekeznek belekapaszkodni Fotó: M. P. CSOMBÁRD Nem ritkaság, hogy a polgármester egy-egy csom- bárdit személyesen szállít haza. Ifj. Sótonyi György ugyanis buszsofőrként dolgozik. Gyakran vezet tehát az útja a saját falujába négy keréken, s persze nem személyautóval. A Dél-Dunántúli Közlekedési Központban buszsofőrként dolgozik ifj. Sótonyi György csombárdi polgár- mester. A munkája révén első kézből tudja azt is, hol rosszak az utak.- A csendes kis falunkban van ugyan átmenő forgalom van, de nem nagy - mondta a polgármester. - Lehetne sokkal nagyobb is, mert sokan mennének erre Marcaliba, közelebb van Kaposvártól. Ám rosszak az utak, Bodrogon például rettenetesen. írtunk is egy levelet a közútkezelőnek hárman környékbeli polgármesterek: Hetes, Csombárd, Bodrog településvezetője, de egyelőre nincs forrás az útfelújításra. Van viszont önerős pénz, abból csináltatták meg a ravatalozót több mint négymillió forintért. Saját forrásból építettek egy játszóteret is, s 200 ezret költenek virágokra minden évben. Ám maguk is termesztenek, palántáznak, részt vesznek a Virágos Magyarországért mozgalomban. A nyolc helyi közmunkás az utcák rendbetételén dolgozik. Kaposvár közelsége miatt a legtöbb csombárdinak van munkája. Vannak a környéken mezőgazdasági vállalkozók is, de csak idényjelleggel igazolnak le egy-két embert a faluból.- Minden pályázatba belekapaszkodunk, most nyertünk 31 millió forintot a több- funkciós szolgáltatói épületünk felújítására - folytatta ifj. Sótonyi György. - A nyílászárókat, az elavult kazánt és a fűtésrendszert cseréljük ki a pénzből. Itt van a könyvtár és a házasságkötő terem is, sajnos az utóbbit egyre kevesebben látogatják, de sok közösségi rendezvényt tartunk. A művelődési ház egyfajta családi örökség is, hiszen ifj. Sótonyi György édesapjának az ötlete volt a megépítése, és az 1960-as években az új művelődési ház is fellendítette a kulturális életet. Akkoriban a csombárdi kastély egykori lóistállójának az épületében is amatőr színjátszókört hozott létre a falusiaknak. Később a nagyobbik lányunokája vette át a stafétabotot, ő ismertette meg a színdarabokat a helyi gyerekekkel. Jelenleg 41 gyermek él a 298 fős településen, a lakosságszám örvendetes módon nem csökken'mos- tanában. Igaz, hajdan, amikor az 1900-as évek elején még id. Sótonyi György édesapja volt a bíró a faluban, még sokkal többen laktak a községben. Akcióban a Pusztító koszirtók MERNYE Hatvanöt gyerek és tanáraik vettek részt egy szemétgyűjtési akcióban a településen. A „Pusztító koszirtók” elindultak, hogy megtisztítsák Mernyét a szeméttől. Az időjárás kegyes volt hozzájuk, mert hűvös, de esőmentes időben járták végig a falut. Az iskola környékén, a buszmegállók tájékán, a faluközpontban, a templom és a játszótér, valamint a focipálya környékén gyűjtötték a szemetet. Hat zsák hulladék gyűlt össze, a leggyakoribb szemét az eldobott édességes papír volt a településen. Az iskola az idén először csatlakozott az országos mozgalomhoz, eddig az iskolai program keretében volt hasonló rendezvényünk. Most pedig a „TeSzedd! Önkéntesen a tiszta Magyarországért 2017!” elnevezésű hulladék- gyűjtési akcióban tevékenykedtek. A pedagógusok, a szülők, a helybeliek, sőt maguk a gyermekek is rendkívül hasznosnak tartják a hasonló programokat. Kovács Gábor Önerőből csináltatták meg a ravatalozót több mint négymillió forintért
