Somogyi Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-20 / 220. szám

2017. SZEPTEMBER 20., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 3 Érdemes lehajolni a hasznos termésért a fák alatt Vadgesztenyétől nő meg az osztálypénz Szorgalmasan gyűjtik a gyerekek a vadgesztenyét, az árából fagyi is lehet... Fotó: Lang Róbert A városlakók csupán azt lát­ják, hogy csak a baj van vele. Érési szezonban az au­tók karosszériájában nem kis kárt okozhat, ami után a biztosító nem fizet. A népi gyógyászatban ugyanakkor mindig is nagy szerepet tu­lajdonítottak a „bokrétafa” valamennyi részének. Egyes iskolákban pedig a fagylal­tozáshoz is jól jön. Turbéki Bernadett sonline@sonline.hu KAPOSVÁR A vadgesztenyé­re tényleg igaz, hogy orvos­ság van benne. Virágából ülő­fürdőt készítettek, a fa kérge fényvédő krémek alapanyagá­ul szolgál. Szárított, összepré­selt termése pedig samponok, visszérkrémek, bőrápolási ter­mékek elengedhetetlen hoz­závalója, ám hasmenés meg­szüntetésére, és reuma keze­lésére is használják a humán gyógyászatban. Hallani olyat is, hogy mosnak vele az „ökoa­nyukák”. Egyes iskolákban pe­dig a fagylaltozáshoz használ­ják fel, ugyanis az összegyűj­tött gesztenye árából kiegé­szítik az osztálykirándulásra szánt pénzt, vagy egy közös fa­gyizást csapnak belőle. A Kisfaludy Utcai Általá­nos Iskolában csaknem tíz éve rendszeresen gyűjtik a vad- gesztenyét. - Úgy működik ez nálunk, mint a papírgyűjtés - mondta Agócsné Horváth And­rea igazgató. - Az osztályok a maguk nyereségére hozzák be a fa termését. Zsákokba rak­ják, és amennyit szednek, any- nyi pénzük lesz belőle. Van­nak évfolyamok, ahol nagyon komoly mennyiségeket szállí­tanak ide kocsival a szülők. A gesztenyeszedést persze a gyerekek is élvezik. Az osztá­lyoknak jó délutáni programot jelent az őszi időszakban. Az 5.b.-sek legutóbb a zeneisko­la előtt vadászták a vadgesz­tenyét. Tavaly - bár nem ők győztek - élen jártak a gyűj­tésben, akkor összesen 4180 kilót hoztak össze az iskola ta­nulói közösen. A pedagógusok szerint, ha szorgalmas az osz­tály, akár harmincezer forint is összegyűlhet, amit aztán közös megegyezéssel költhet­nek el. Az elmúlt három évben egyébként ugyanaz az osztály nyerte a gesztenyegyűjtő ver­senyt, idén október végén dől el, hogy újra az idei negyedi­kesek lesznek-e a győztesek. Az ötödikesek úgy emlé­keznek, tavaly a legtöbbet Lá­zár Anna családja szedte. Ők Szakemberek állítják, ugyan külföldön is vannak vadgesz­tenyefák, ám ott nem gyűjtik össze a termését. Ennek talán az is oka, hogy a munkanél­küliek más módon próbálnak bevételre szert tenni. Magyarországon leginkább a csalánt, a kerekrepkényt, a diófalevelet, a tölgykérget, az aranyvesszőt és a hársfavirá­got veszik át. A Cseri úti gyűj­minden lehetőséget kihasz­nálnak a gesztenyegyűjtésre. - A nagyszüleim Ozorán él­nek, ott is van gesztenyefa, on­nan hordtuk, sőt az idén már az öcsém osztályának is hoz­tunk - mesélte a kislány. - Amíg pedig én zeneiskolában vagyok, a család többi tagja itt szedi az utcában a gesztenyét. Még a budapesti osztályki­ránduláson sem tudták meg­állni a gyerekek, hogy ne ha­joljanak le a szemekért. Az osztályban tárolják vödrök­tőponton speciális, jól szellőző zsákokat is adnak a tárolás­hoz, mert a gesztenyét nem szabad műanyag zacskók­ba, nejlonba tenni. A nagyobb mennyiségért pedig igény sze­rint ki is mennek, és elszállít­ják. Egy szezonban akár há­romszáz mázsa gesztenyét is átvesznek, ami tulajdonkép­pen nem más, mint a fa ter­mésének magja. ben, zsákokban, amíg jönnek érte és elviszik. - Szeretjük szedni, és azt is tudjuk, hogy Kaposváron hol vannak a tuti lelőhelyek: a Rippl-Rónai utcá­ban, a zenesulinál, a Szent Im- re-templomnál, a Tesco mel­lett... - sorolta Vámosi Emma. Közben egy járókelő is fel­figyelt a gyerekek akciójára, és Toponárra invitálta őket gyűjteni. A vadgesztenye sze­dése tehát kellemes őszi sza­badidős program lehet akár az egész családnak is a sza­bad levegőn. Mindenkit meg­mozgat, és haszon is szárma­zik belőle.- Egy kilóért 36 forintot adunk, amely már adózott, tiszta jövedelemnek számít - mondta Vígvári József, az Er­dei Termék Vállalkozás kapos­vári begyűjtő Kft. ügyvezető igazgatója. - Bár ebből nem lehet megélni, mégis sok visz- szatérő gyűjtőtől vesszük át a vadgesztenyét, akik kereset­kiegészítésként szedik a ter­mést. Tőlünk a gyógynövény­feldolgozóba kerül, valamint exportra is jut belőle a nyu­gat-európai országokba. A Cseri úti gyűjtőponton lehet kilóra leadni a vadgesztenyét Megfertőzve Szűcs Tibor tibor.szucs@mediaworks.hu E xtrém magas - láthatjuk minden nap mostanában a technikai jelentés összegzéseket, hogyan áll a parlag­fű pollenjének koncentrációja Somogy megyében. S bi­zony, rá kell jönnünk, a legkeményebb napokat élik át az al­lergiások, akik, ha hinni lehet a számoknak, egyáltalán nin­csenek kevesen. Országosan kétmillió embert érint a tüsszögéssel, vörös, könnyező szemmel és fulladásos tünetekkel járó modern kori rettenet. Ha az egyszerű matematikánál maradunk, Somogybán is több tízezren szenvednek a parlagfű miatt. Melyről érdekes tény, hogy nem őshonos, következésképp, a franc sem hívta, akár csak a krumplibogár, jött, árkon-bok­ron át. Az amerikai konti­nensről került valahogy ide svájci közvetítéssel. Éppen Somogy déli terültein talál­koztak vele először 1920-kö- rül (akkortájt rácfűnek be­cézték), s vert itt nekünk gyökeret, s marad is jó ideig, egyelőre kiirthatatlanul. A probléma egyáltalán nem elhanyagolható, a kérdés pedig ott viszket minden jó­zan paraszti ésszel megáldott akármelyikünk fejében: ha ennyi embert érint, ugyan miért nem sikerült a mögöttünk álló évtizedekben hatékony megoldást találni? Az biztosnak látszik, hogy az invaziv, behatoló növényfajnak kedvez, ha egy-egy földterületnek gyorsan változnak a gazdái, kímélet­lenül kihasználja a vetések, szántások között eltelő figyel­metlenségeket. A gazdátlanság maga a mennyország a par­lagfűnek, mint ahogyan a gyomirtás szakértelemének hiá­nya ugyancsak. Ergo: szaporodik, terjed, s a növény megjelenése óta, azaz száz éve az egyre modernebb társadalmainkban erősen le- butult immunrendszerünk sorozatban adja fel vele szemben a küzdelmet. Árokparti tessék-lássék fűkaszálással nem sokra megyünk ellene, küldheti a csekket a hatóság bárho­vá... Úgy tűnik, vesztésre állunk. S a bírságolás sem ér túl sokat, hiszen a hazai rekordot tartó, 42 hektáros, paralag- füves terület biztosan nem egyik napról a másikra fertőző­dött meg Somogyegres határában. Talán, mire megtalálják a tulajdonost, esetleg tulajdonosokat, lesz abból 80 hektár is. Nyaklánclopás a siófoki parkolóban Somogybán fe­dezték fel először, hogy hazánkba ke­rült a parlagfű SIÓFOK Két nő ellen javasol­nak vádemelést lopás miatt a siófoki rendőrök - derült ki keddi közleményükből. Még a nyári idegenforgalmi sze­zonban, június 4-én este egy helyi parkolóban történt a bűncselekmény. A nők szóba elegyedtek egy férfival, aki láthatóan egy ér­tékesebb aranyláncot viselt a nyakában. Beszélgetés köz­ben az egyik nő (gyanúsított) elterelte a férfi figyelmét, tár­sa eközben ügyesen kikap­csolta és elemelte az ékszert a férfi nyakából. A sértett csak később vet­te észre a történteket, ezután feljelentést tett a siófoki kapi­tányságon. A rendőrök azono­sították a gyanúsítottakat, egy 28 éves balatonszabadi és egy 27 éves siófoki lakost, majd rövidesen mindkettőjüket ki­hallgatták. Az ügyben lopás vétsége miatt indítottak eljá­rást. A nyomozást a napok­ban a siófoki rendőrkapitány­ság vizsgálati osztályán befe­jezték, az ügyben keletkezett iratokat vádemelési javaslat­tal küldték meg a Siófoki Járá­si Ügyészségnek. K.G. Reményik Sándor munkásságát mutatták be a könyvtárban A lámpagyújtogató nagy titkai KAPOSVÁR Reményik Sándor erdélyi magyar költőnk mun­kásságát mutatta be az iroda­lomkedvelő közönségnek Ma­ries József plébános és egyház­történész. Az atya Baloghné Bíró Mária középiskolai tanár és Sárközi Angéla drámata­nár beszélgetőpartnere volt a Takáts Gyula Megyei és Váro­si Könyvtárban tartott Lámpa­gyújtogató című költői esten.- Hála Isten, most már meg­ismerhetjük az ő hatalmas költészetét - mondta Maries József az Ars Sacra Fesztivál programján. - A műveit ma már akár Erdélyben és Ma­gyarországon is ki lehet adni. Baloghné Bíró Mária és Maries József Fotó: Muzslay Péter- Reményik nagyon sajnál­ta a trianoni békediktátumot, mondta Maries József. - De so­sem azt mondta, hogy a romá­nokat meg kell büntetni Er­dély miatt - húzta alá a plé­bános. - A költőről köztudott volt, hogy református, de a versei ökumenikusak voltak, mindenkihez szóltak. Azt vallotta: a költő a lelkek építésze, s ő is építette a lel­keket műveivel. Trianon után verseivel igyekezett reményt és erőt adni honfitársainak. Élete vége felé már azért küz­dött, hogy összhangba hozza, kibékítse a magyart, a románt és a szászokat. Koszorús Rita HIRDETÉS ÁLLÁSLEHETŐSÉG Szakképzett és szakképesítést nem igénylő munkakörök betöltésére érdeklődök jelentkezését várjuk: CNC operátor - asztalos - késztermék ellenőr - szövőgép (multiaxiális) operátor - CAO/CAM operátor - pozíciókba. További információért keressen minket az alábbi elérhetőségeken: E-mail: karrier@metyx.com Telefon: (82) 510126 7400 Kaposvár, Dombóvári út 3657/126. hrsz. (régi NABI buszgyár - Keleti ipari park)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents