Somogyi Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-18 / 218. szám
4. MEGYEI KÖRKÉP 2017. SZEPTEMBER 18., HÉTFŐ Egészséges menzaételeket készít a mesterszakács Buday: tanítsuk meg a gyerekeket enni! Buday Péter mesterszakács enni tanítana Fotó: Lang Róbert Nyolcszázezer forint büntetést kapott a falubuszra Csömend Buday Péter neve sokak számára ismerős; egy ország ismerte meg, amikor egy közkedvelt főzőműsorban szerepelt. Néhány éve azonban a reform menza ételek kapcsán hallani elsősorban a mesterszakácsról. Legutóbb Szennában mutatta be, milyen is az egészséges menzai koszt. Itt az általa kidolgozott receptekről kérdeztük „a Budayt”. Koszorús Rita rita.koszorus@mediaworks.hu- ízig varázs címmel készítette el receptfiizetét. Kinek szánja ezt a kiadványt?- Segítséget ad a gyermekétkeztetéssel foglalkozó szakembereknek, évszakonként 40-50 étellel. Bemutatjuk, hogy mivel érhetik el azt, hogy egészséges legyen a menzán feltálalt étel. Ha beillesztik az étrendbe, az nagy segítséget jelent abban, hogy megfeleljenek a rendeleteknek. A főzelékekben nincsen liszt, nincsen zsír, tehát ezek nagyon érdekes ételek.- Hogyan igyekszik leküzdeni a gyerekek alapvető távolságtartását bizonyos alapanyagokkal szemben?- Rengeteg tejterméket mutatunk be, amelyeket meg lehet szerettetni a gyerekekkel. Az útmutatásaim alapján olyan ételek készülnek, amelyek a modern táplálkozás feltételeinek megfelelnek. Nincs bennük szénhidrát, nincsen áztatott kenyér a fasírt- ban, hanem egy zöldségekkel komplettált húspogácsát kínálunk. Mondjuk az egyik fele a fasírt mennyiségének cukkini meg fehérrépa, vagy zeller, a másik fele a hús. Én azt vallom, hogy a gyermeknek olyan ételt kell adni, amit szeret és szívesen elfogyaszt. A fasírtot szereti és ha belecsempészem a zellert, akkor azt észre sem veszi, s egészséges táplálékot evett.- Mi a legnagyobb hiba ön szerint a közétkeztetésben jelenleg?- A rendszerből hiányzik a tudás, mert a gyerekeket meg kell tanítani enni. Ha ez megvan és tisztában vannak vele, hogy nem feltétlenül a kóla meg a csípsz a finom, és pici kortól megismertetnénk velük az alapanyagokat, akkor ők azokat megkóstolnák és jó eséllyel meg is szeretnék.- Ezt hogyan kell elképzelni?- A gyerekek többsége szereti a sárgarépát mert fütyülni tud tőle, van egy pozitív megerősítés, amelynek köszönhetően nem ódzkodik tőle. Míg a brokkolira, azt mondja a társa: „fúj, brokkoli, ilyet nem eszünk” - és már vége is, nem kóstolja meg. Vagy apa otthon eszik, s azt mondja: „saláta van ma drágám? Ezt add a kecskéknek”. Egy fiúnak az apja a lóisten, fog az akkor salátát enni? Nem. De ha megtanulja, hogy a céklától erős lesz és edzésen legyőz mindenkit és a brokkolitól nem fog megfázni és akkor tud járni focizni, abban az esetben nem fog elzárkózni tőle. Ezért kellene meseírókat, értelmiségieket bevonni ebbe a folyamatba, hogy találjanak ki jó dolgokat egy-egy „nem szeretem” kate- . góriához.- Mióta foglalkozik a menzai koszttal?- 2009 óta csinálom és most a Civil Összefogás Fórum felkérésére fejlesztettem ki újabb menzai reformételeket. A lehetőségen kapva kaptam. Úgy gondoltam, amit azóta nem tudtam elérni, azt most folytathatom. Jól haladok, mert csak nyolc év telt el.- Van fogadóképesség az elképzeléseire?- Hogyne lenne! Nézze meg: azóta rengeteg rendelet jött, törvények születtek. A lényeg az, hogy foglalkoznak vele. Hogy a törvény vagy a rendelet jó, vagy működik -e, az mindegy, azt majd kijavítják. Ráadásul ezzel a receptfüzettel elkezdődött az is, hogy háttéranyagot tudunk adni az embereknek. Megmutatjuk, hogy szezonálisan hogyan lehet ételeket készíteni amelyek megfelelnek az előírásoknak. Szép lassan elindult ez a folyamat, és egyszer majd az egész országban a gyerekek egészségesen fognak étkezni és maguk is egészségesek lesznek. Megtanulják, hogy mi az egészséges, ami által tudatos vásárló lesz belőle. Ökotudatosan fog élni, mert vigyáz az ökológiai lábnyomára és tisztába kerül azzal, hogy egy helyi termék előállítása mekkora munkát igényel. Ennek nagyon sok hoza- déka van, de a legfontosabb: ha neki is gyermeke lesz, ő ezt a tudást továbbadja majd neki. CSÖMEND - Az államkincstár a falugondnoki buszt nem megfelelő körülmények között vásároló önkormányzatokat megbüntette, nekünk 800 ezer forint büntetést kellett befizetnünk - mesélte el a történetet Szabó István csö- mendi polgármester. - A vásárláskor nem közölte velünk senki, hogyan kell a gépkocsikat átíratni. A hasonló esetekből országos probléma lett. Komoly érvágás volt a falunak, de kinyögtük. Tudomásom van róla, hogy más települések bíróságra adták az ügyet, kíváncsian várjuk, hogy mi lesz az eredménye. Kedvező bírósági döntés esetén mi is visszaigényelnénk a pénzt. A mesztegnyői körjegyzőségben hét település van, szinte mindegyiknek gondja ez, van olyan önkormányzat, amelynek 1,9 millió forintot kellett fizetnie. Körülbelül háromszázan lakják a somogyi kistelepülést. Az elöregedés Csömen- det is sújtja, sok fiatal elköltözött, annak ellenére, hogy mindössze hét kilométernyire van munkahely Marcaliban. A település vezetője bízik abban, hogy még több munkalehetőség adódik a környéken, és helyben maradnak a fiatalok.- Amit tudtunk, önerőből fejlesztünk a faluban, javítgatjuk a gazdasági épületeinket, útjainkat - mondta Szabó István. - Igyekszünk kis pénzből úgy gazdálkodni, hogy ki is tudjunk jönni belőle. A helybeli gyerekeket elvittük Nagyatádra kirándulni, a felnőtteket Igalba, a költségeket az önkormányzat állta. A nyugdíjasainkat is megbecsüljük, és ha elérik a 80. életévüket, ajándékkal kedveskedünk nekik. Csömend pályázott az utak és a művelődési ház felújítására. A kultúrház 1955-ben épült, önerőből emelték. Elbontottak egy uradalmi magtárt, annak a helyén építették fel. Azonban a faanyagok azóta tönkrementek, a régi ablakokat cserélni, és szigetelni kéne. Reménykednek a pályázat kedvező elbírálásában, ha nem, akkor „kicsinyként haladva” saját pénzből csináltatják majd meg az ablakokat, a tetőt.- Más falvakban vannak régiségek, kastélyok, szép templomok, de nálunk semmi nem volt, ugyanis az eredeti falu másfél kilométerrel távolabb helyezkedett el északnyugati irányba, mint a mai - idézte fel a múltat Szabó István. - A régi települést a törökdúlás idején lerombolták, a zsúptetős templomát is. A harangot egy kútba rejtették a menekülők, azóta sem találták meg. Emiatt van a községünk címerében a harang. Később a marcali grófnak volt itt birtoka, ahová letelepítette az új lakosságot. A régi falu egykor összeért Varjaskérrel és Kisperjéssel, Cemend volt a neve, ebből lett a Csömend. A régiségek hiányát virágosítással, fafarag- ványokkal pótoljuk, ez díszíti a színpadot, a temető bejáratát. A régi temető is máshol volt, úgy kellett áthelyezni. 1982-ben a falu épített egy új templomot. Összetartó a közösség, megpróbáljuk kihasználni, amit tudunk. K. G. Szabó István Fotó: M. P. Nagy érvágás volt ugyan a falunak, de kifiztették a tetemes büntetést Búcsúztak a nyártól a városrészek is KAPOSVÁR Nyárbúcsúztatókat tartottak pénteken és szombaton is Kaposváron: első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal tartottak nyárbúcsúztatót a Zárda közben. - Minden évben találkozunk Uyen- kor a lakossággal, több helyszínen fordulunk meg a városban - mondta Dér Tamás, a körzet önkormányzati képviselője. A Zárda köz lakóit Gál Laura énekművész szórakoztatta a nyárbúcsúztatón operett- részletekkel. A közönség vastapssal jutalmazta az előadást, sőt a térség országgyűlési képviselője Gelencsér Attila még táncra is perdült. A lakóközösség találkozóján Szita Károly, polgármester is részt vett, köszöntve a résztvevőket. A kicsiket arcfestés és játszóház várta a rendezvényen. A felnőttek a szórakozás mellett egészségükről is meggyőződhettek, hiszen vérnyomásmérésre és vércukorszint-ellen- őrzésre is lehetőség volt. A Napkerék Egyesület szervezésében nyárbúcsúztatóval egybekötött egészségnapot tartottak szombaton a Gábor Andor téren, Kaposváron. A látogatók különböző egészségügyi mérésekben vettek részt, közel ötvenen ellátogattak az eseményre. Gy. Zs. - K. R. Nyitott Akadémia: Önelfogadás, önszeretet, öngyógyítás Dr. Buda László Kaposváron! Szeptember 20-án végre Kaposvárra, a Szivárvány Kultúrpalotába is elérkezik a Nyitott Akadémia sorozat egyik legnépszerűbb idei programja, dr. Buda László pszichiáter új előadása, melyet minden városban vastapssal köszön meg a közönség. Dr. Buda László Mit üzen a tested? című műve 2013 egyik bestsellere volt, mely a szakma és a laikus olvasók körében is lelkes fogadtatásra talált, és sokan számoltak be arról, hogy makacs egészségi problémáik is javulásnak indultak a szomatodráma segítségével. A Pécsi Tudományegyetem korábbi tanszékvezetője azóta ismét könyvet írt, Önelfogadás, önszeretet, öngyógyítás a gyakorlatban címmel, melyhez kapcsolódóan országos előadói körútra indult. A neves orvossal való találkozás nemcsak egy élményszerű, szórakoztató estét ígér, de esélyt is arra, hogy kellemetlen panaszainktól, túlsúlyunktól, betegségeinktől is megszabadulhatunk, ha megértjük az üzenetüket. Az új előadás fókuszában az önelfogadás és önszeretet témája áll, amely nemcsak az egészségi állapotunkra bír befolyással, de az életben való boldogulásunk minden területére, az emberi kapcsolatoktól szakmai utunk alakulásáig. Dr. Buda László szerint a túlzott önkritika, az önutálat és az ebből fakadó ön- megbetegítés jelensége fájdalmasan gyakori. Ennek az érzésnek mély, a gyermekkorig vagy a korábbi fontos kapcsolatokig visszanyúló gyökerei vannak. Az elégtelenség, a „nem-kellés” érzése szintje a sejtjeinkbe égett, ezért hiába mondják nekünk, hogy igenis értékesek, szerethetők vagyunk, nem tudjuk ezt elhinni magunkról. A belátás itt nem csak intellektuális kérdés, több kell ahhoz, hogy fokozatosan javítsunk az önmagunkkal való viszonyunkon. A Nyitott Akadémia standján - sok más pszichológiai tárgyú kiadvány mellett - kedvezményes áron meg lehet vásárolni dr. Buda László könyveit is, melyeket a szerző szívesen dedikál. Jegyek kaphatók online, a www.nyitottakademia.hu oldalon és személyesen, a Szivárvány Kultúrpalota jegypénztárában.
