Somogyi Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-16 / 217. szám
12 TÖRTÉNELEM 2017. SZEPTEMBER 16., SZOMBAT A Rongyos Garda hőstette nélkül Sopron is osztrák lenne Gerillaháború 1921-ben A Sopronba bevonuló magyar hadsereg 1921-ben Diákokból toborozott Rongyos Gárda-egység HÍREK Ókori temető Perperikonban Hatalmas ókori temetkezőhelyet tártak fel a bulgáriai Perperikon antik városban. A püspöki bazilika melletti „nekropolisz környéke olyan népes volt, hogy az embereket szó szerint egymásra temették” - mondta Nikolaj Ovcsarov bolgár régész. MW Hazatért a római szarkofág KŐKOPORSÓ Ötven évvel ezelőtt külföldre csempészett római kori szarkofág került vissza Svájcból Törökországba. A háromtonnás kőkoporsón Herkules 12 próbatétele látható. A ritkaságnak számító márvány szarkofág a második században készült és az 1960-as években, egy illegális antalyai ásatáson került elő Perga ősi városának romjai közül. A kőkoporsót darabokban csempészték külföldre, és Svájc előtt megjárta az Egyesült Államokat, Németországot és az Egyesült Királyságot is. MW Bronzkori ékszerek a nemesi sírban FELTÁRÁS Számos ékszert és értékes használati tárgyat találtak a régészek egy bronzkori nemes síremlékében, Görögország déli részén. Az Ork- homenosz közelében talált 3350 éves sírkamrába egy 40-50 évesen elhunyt férfit temettek. A 42 négyzetméteres síremlék érdekessége, hogy csak egyszer használták. Az ilyen típusú sírkamrákba rendszerint generációkon át újra és újra temettek. MW Népi építészeti program indul KULTÚRA Népi építészeti program indul csaknem kétmilliárd forintból - mondta el Latorcai Csaba, a Miniszterelnökségtársadalmi és örökségvédelmi ügyekért felelős helyettes államtitkára. Magánszemélyek és közösségek egyaránt pályázhatnak a tulajdonukban álló műemlék felújításának támogatására. A rekonstrukció költségeinek felét fedezi a támogatás, legfeljebb 20 millió forintot kaphat egy-egy pályázó. A pályázat első körére október 9-éig várják a jelentkezéseket. MW Diákok, önkéntesek és vasutasok szálltak szembe az osztrák katonasággal 1921- ben, hogy megakadályozzák Nyugat-Magyarország el- csatolását. Pataki Tamás központiszerkesztoseg@mediaworks.hu ELLENÁLLÁS 1921. augusztus 28-án vívták meg az első, majd szeptember 8-án a második ágfalvai csatát, amelyekben a Rongyos Gárda szabadcsapatai emberfeletti küzdelemben győzték le a jóval nagyobb és reguláris erőkkel bevonuló Volkswehrt. Noha az októberi velencei egyezmény értelmében a terület nagy részét át kellett engedni az osztrákoknak, a hősies ellenállás nélkül nem tartottak volna népszavazást Sopronban és a nyolc környéki községben, köztük Ágfalván. Áldozatuknak hála Magyarország nagyobb lett, mint ahogyan a trianoni diktátumban megszabták. A baloldali Osztrák Államtanács már 1918. november 17- én bejelentette területi igényét Moson, Sopron és Vas vármegye egyes részeire, és az 1919- es Saint Germain-i béke jóváhagyta a kérést. Az antant ezzel az égbekiáltó döntéssel talán a két volt szövetséges közé akart sárkányfogat vetni, vagy a felmerülő szláv korridor tervét akarta meghiúsítani. A Szövetséges Katonai Bizottság elrendelte, hogy szeptember 6-áig a magyar katonai és hivatali szerveknek el kell hagyniuk a 4000 négyzetkilométernyi területet. A magyar állam hivatalosan nem küzdhetett a rendelet ellen, de titokban tudott és egyetértett a készülődő felkeléssel. Akkoriban még Sopronban maradt a II. országos tartalék csendőrzászlóalj, amelyet Ostenburg-Moravek Gyula őrnagy vezetett, ide kezdtek beszivárogni a Rongyos Gárda szabadcsapatai, amelyek lényegében Héjjas Iván volt repülő főhadnagy, országgyűlési képviselő a Tanácsköztársasággal és a román megszállók ellen küzdő csoportjaiból álltak. Itt gyülekeztek a Selmecbányái akadémiáról elüldözött diákok; a Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola hallgatóiból álló ifjúsági kör is a fegyveres ellenállás mellett döntött és behívókat küldtek szét a fiataloknak: „Kedves Barátom! A haza hív! Kényszer nincs. Aki teheti, önként és azonnal jöjjön el Sopronba, ahol ellátásáról gondoskodunk.” A felhívásra százával jelentkeztek, nagy számban a magyaróvári Gazdasági Akadémia hallgatói is. A Volkswehr mit sem sej tőn augusztus 28-án kezdte meg a Burgenlandra keresztelt újabb tartomány birtokbavételét, de Robert Davy új kormánybiztost Ágfalvánál nem virágeső, hanem fegyvertűz fogadta. Délelőtt 11 óra körül Héjjas az embereit három, 40-40 fős csoportra osztotta, majd útnak indította őket Ágfalva-Lépesfal- va-Kismarton irányába. A balszárnyat Francia Kiss Mihály, a közepet Maderspach Viktor, a jobbszárnyat pedig Kasza- la Károly pilóta vezette. A kirobbanó harcban Kaszala jobbszárnyának lendületes rohama minden ellenállást elsöpört, még a hivatalát el nem foglalt kormánybiztost is fogságba ejtették. Ám ahol hősök vannak, ott hősi halálban sincs hiány: a honvédő gerillaháború első áldozata Baracsi László kecskeméti hentes fia volt, és még sokan következtek. Ne kételkedjünk, a honvédelem igazi 20. századi eposza zajlott a nyugati végeken, hiszen túlerővel szemben, gerillamódszerekkel, fától fáig kúszva, settenkedve, lesből lőtték és kézigránáttal dobták meg az ellenséget, portyáztak, túszokat ejtettek, és ha kellett, huszárosán, a józan észt meghazudtoló módon rohamoztak meg géppuskafészkeket. Amikor Taby Árpád vezényletével felszabadították Pörgölényt és paraszthajszálon múlt a győzelem, hiszen újabb osztrák erők érkezéséről szereztek tudomást, Taby egy géppuskával előretört az ellenfél nagy hatású fegyvereinek a tűzvonalába és megsemmisítette a géppuskák kezelőszemélyzetét, így tették ezt faluról falura haladva, mindenünnen elűzve az osztrák fegyveres erőket és őrségeket. A felkelők körülbelül 3500-4000-en lehettek, éheztek, fáztak, külső támogatásra nem számíthattak, és mégis küzdöttek a hazáért. Szeptember 8-án, a második ágfalvai csatában a diákok, a szombathelyi vasutasok és az Ostenburg-zászlóalj civilbe öltözött csendőrtisztjei harcoltak. A vasúti őrházba fészkelt osztrák csendőr észlelte a közeledő felkelőket és rájuk lőtt. Nemsokára az egész település hadszíntérré vált, ahol rengetegen elestek, ám végül kiűzték az ellenséget a községből, a vesztesek agyonzsúfolt vasúti szerelvényen futamodtak Ausztriába. A győztes felkelők október 4-én Felsőőrött kikiáltották a független Lajtabánsá- got is, amelyet báni méltóságban Prónay Pál, a felkelő sereg egyik vezére irányított. Noha a kérészéletű államot fel kellett adniuk, ahogyan a megtartott területeket is, harcuk sikerét ma is hirdeti a magyarnak megmaradt Sopron városa és környéke. Fotók: MW Hősi emlékmű Ágfalván Fókuszban az emberiség két fontos találmánya Innovációk az őskorból AJÁNLÓ Megjelent a Határtalan régészet című történelmi magazin legújabb száma, amelynek központi témája az őskori ember két kiemelkedően fontos találmánya: a kerék és a kocsi. A lap bemutatja a négy kerék „evolúcióját” a középkori szekereken át a vadnyugati postakocsikig. Kiderül az is, milyen meghatározó szerepet játszott a szkíták, a kelták és az avarok mindennapjaiban a szekér. A szegedi Móra Ferenc Múzeum által kiadott, százoldalas ismeretterjesztő folyóirat külön hangsúlyt helyez a magyar földön fellelt ősi kerék-, illetve kocsileletekre is. A budakalászi, a nemesnádudvari és a pocsaji kocsimodel- lek mellett a nagy műgonddal megformált alkatrészek lele- teiről is olvashatunk. Az északi bronzkor egyik legkiemelkedőbb alkotásáról, a Dániában talált trundhol- mi napszekérről szóló írásból kiderül, hogy az akkori idők embere milyen alapos ötvöseljárásokkal dolgozott már a Krisztus előtti 15. században. A magazin címlapján is szereplő alkotás kapcsán a kutatóknak szembesülniük kellett azzal, hogy a régiek pon- megtervezett, matematikai-geometriai számításokon alapuló előkészületekkel dolgoztak, hisz a szekéren megjelenik a nap égi vándorlásának pontos útja. MW Nem engedik Kossuth szobrát az egyetem elé „Nem elég impozáns” SZIMBÓLUM Hiába várt két évet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) vezetősége, nem kapott engedélyt arra, hogy kihelyezzék Kossuth Lajos mellszobrát a felsőoktatási intézmény marosvásárhelyi karának épülete elé. Dávid László rektor az erdélyi Krónikának elmondta: az összeállított dokumentáció megjárta a koronkai önkormányzatot, a Maros megyei tanácsot, és végül a terv az Országos Műemlékvédelmi Bizottságnál bukott el, amelynek illetékesei úgy vélték, az aránylag kis méretű mellszobor „nem elég impozáns” a kiválasztott helyhez képest. Dávid László elmondta, ismét elindítják az engedélyeztetési folyamatot. A rektor célzott arra is, hogy a hatóságok sokkal jobban „odafigyelnek” a Sapientiára, mint más állami vagy akár magánkézben levő tanintézetre, és a legkisebb hibát is büntetik. Legutóbb azért róttak ki tetemes pénzbírságot az egyetemre, mert építkezési engedély nélkül láttak hozzá a bentlakás bővítéséhez. Kossuth Lajos mellszobrát - amelyet Kiss György szobrász- művész alkotott 1892-ben, és amelyet a Németországban élő Simon lános adományozott a Sapientiának - 2015 tavaszán már felavatták az egyetem koronkai campusa főépületének bejárata előtt. Nem sokkal az ünnepség után azonban az egyetem vezetősége levetette a talapzatról az alkotást, és az aulába „menekítették”. A szobrot eredetileg Marosvásárhelyen, a Vártemplom előtti téren szerették volna felállítani, azonban a kérést elutasította a polgármesteri hivatal. MW
