Somogyi Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-05 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 31. szám

10 UTAZÁS 2017. AUGUSZTUS 5., SZOMBAT HÍREK Turistaadót akar a skót sziget TÖMEG Megadóztatná Skye szigete az odalátogató turis­tákat. Az idilli skót szigetet az utóbbi időkben ellepték az utazók, mivel számos nép­szerű filmnek nyújtott festői hátteret. Azért fogant meg a helyi lakosok fejében az ötlet, mert Skye tízezres lakossá- • ga a turistaidény csúcsidején több mint 70 ezresre duzzad, ami óriási terhet von maga után. A befolyt összeget a le­terhelt infrastruktúra fejlesz­tésére fordítanák. 2011-ben a skót főváros, Edinburgh is próbálkozott a turistaadó be­vezetésével, ám az ötletet el­vetették. MW Figyelmeztetés külföldre utazóknak TERRORFENYEGETETTSÉG A magyar külügyi tárca foko­zott körültekintést kér min­denkitől, aki külföldre utazik. Kössünk utasbiztosítást még rövid tartózkodás esetén is, és regisztráljuk magunkat a konzuliszolgalat.kormany.hu honlapon. Érdemes még az elutazás előtt felírni az illeté­kes külképviselet ügyeleti te­lefonszámát is. Figyelmeztet­tek, hogy az európai terrorfe- nyegetettségi szint minden korábbinál nagyobb. A 2015- ös párizsi terrortámadás óta több mint háromszázan vesz­tették életüket terrortámadá­sok következtében Európá­ban. MW Magyar fürdők rekordbevétele HŐSÉG A Magyar Fürdőszövet­ség szerint számos fürdő re­kordbevételt érhet el idén, ha az időjárás augusztusban ha­sonlóan forró marad. Közöl­ték, hogy a fürdők ezen a nyá­ron is meghatározóak a tu­rizmus alakításában, tovább­ra is a strandok, fürdők, ter­mészetes vizek vonzzák a leg­több nyaralni vágyót, és javít­ják a szállodák telítettségét is. Magyarországon 550 fürdő­egység működik, 8 ezer dolgo­zót foglalkoztatnak. MW 36 millió turista fél év alatt SPANYOLORSZÁG Több mint 36 millió külföldi turistát fo­gadtak a spanyolok az idei első fél évben, 11,6 százalék­kal többet, mint tavaly ugyan­ebben az időszakban. A leg­többen Nagy-Britanniából ér­keztek, a leglátogatottabb ré­gió Katalónia volt. MW A filmipar élénkíti a turizmust NAGY-BRITANNiA Egyre több filmet és televíziós produk­ciót forgatnak Nagy-Britan- niában, ami kihatással van a turizmus növekedésére is. Ennek egyik jele az, hogy rajongók lepik el a forgatá­si helyszíneket, mert látni akarják kedvenc színészü­ket. A film- és televíziós ipar különösen Londonnak és az ország délkeleti részének hozott hasznot, de az ország más vidékei sem jártak rosz- szul. A Trónok harca című sorozat sok jelenetét példá­ul Észak-frországban vették fel a horvátországi helyszí­nek mellett. MW Az osztrák kisvárosokra jellemző báj és nyugalom várja Hétvége Stájerországban Tippünk Ha szereti a sört, kóstolja meg a Bier Speciaft, ami tulajdonképpen egy sörmenüt jelent: a főital tetejére egy különleges módon, 15 perc alatt elkészített habot tesznek, és addig is, amíg erre várunk, egy „felve­zető sört” kínálnak. ^És. Hegyek, sörök, séták - fedezze fel Leobent, Stá­jerország második legna­gyobb városát! Szabó Csilla TÚRA Sok ismerősömhöz ha­sonlóan nemrég én is meg­bizonyosodtam arról, hogy Ausztria minden egyes láto­gatás alkalmával képes egy újabb arcát mutatni. A bécsi városnézések és a síelésre csábító lejtők után végre nyá­ron is eljutottam az ország dé­li részébe, és néhány kollé­gámmal két napot tölthettem Stájerország második legna­gyobb városában. Az ötórás út után első programként egy kü­lönleges ebéd várt ránk: sör- hableves, töltött sertésszelet vegyes körettel és az egyik leg­ismertebb osztrák desszert, al­más rétes volt a menü. Az utób­bi mindent vitt. A gössi apátság A kiadós falatozás után jól­esett egy kis gyaloglás: át­sétáltunk a gössi apátságba, amelyet Adula von Leoben grófnő alapított. Miután kör­bejártuk a templomot, a krip­tát, no és a múzeumot, követ­kezett a férfiak kedvence, a sörfőzőmúzeum és a sörfőzde! Stájerország legrégebbi kolos­torában a kutatások szerint már a 12-13. században is ké­szítettek sört, hiszen az étke­zésekhez akkoriban ritkán it­tak vizet. A tiszta forrásvíz­ből és a helyben termett malá­tából, kölesből készített habzó italnak akkoriban még amúgy is alig volt alkoholtartalma. A múzeum bemutatja a sör­főzés évszázados történetét, a régi mesterek gépeit és az egyes korszakok korsóit, köz­ben pedig, a látogatók legna- m gyobb örömére, kóstolni is lehet. S hogy jobban csússzon a habzó ital, bajor perecet ro­pogtathatunk a hideg nedű mellé. Egy rövid pihenő után a bel­város egyik régi étterme felé vettük az irányt, ahol „köny- nyű” vacsoraként marhahús­levest ettem, helyi szokás sze­rint palacsintatésztából készí­tett levesbetéttel gazdagítva, majd a méltán kedvelt bécsi szeletből lakmároztam. Ölelő hegyek közt Már alig vártam a második napot, tudtam, újra remek programok várnak ránk. Városnézéssel kezdtünk, amit az idegenvezetőnk által felsorolt érdekességek színe­sítettek. Megtudtuk például, hogy a Leobeni Bányászati Egyetem, Ausztria legjóbb fel­sőoktatási intézményeként, 13 szakirányon képez mér­nököket, és a diákok is több mint 40 országból érkeznek. A főtéren minden szoborhoz fűződik egy történet, és a dí­szes épületek is az izgalmas múltról vallanak. A város igazi varázsát az adja, hogy bármerre is nézünk, a ház^k mögül előbukkannak az erdő borította hegyek... i MRP A Kárpát-medence legnagyobb hagyományőrző rendezvénye Tömegeket várnak a Kurultáj szervezői az Ősök Napjára Rég múlt korokat mutatnak be a magyar hagyományőrzők HAGYOMÁNYŐRZÉS Lovasok, íjászok, röpködő sólymok és jurták - bár azt hihetnénk, hogy történelmi délibábot lá­tunk, csak az Ősök Napját tart­ják meg a jövő hét végén a Kecs­kemét melletti bugaci pusztán. A Kárpát-medence legnagyobb hagyományőrző rendezvényén a magyar őshagyományt ápo­lók gyűlnek egybe, hogy őseink kultúrájának minden szeletét bemutassák az érdeklődőknek. Az Ősök Napján lovas birkó­zás, tengernagy kézműves­vásár és tudományos előadá­sok is várják a látogatókat. A Kárpát-medencei összefogás fontosságát hirdető háromna­pos rendezvényen számtalan olyan esemény lesz, amit hatá­ron túli magyar hagyományőr­zők mutatnak be. Idén újdonsággal is készü­lünk - mondta Bíró András Zsolt szervező, a Magyar Túrán Alapítvány elnöke. Természete­sen most is megtartják az év­ről évre ismétlődő nagy ünne­pi eseményeket, a seregszem­léket és a lovasíjász- és lovas- harc-bemutatókat. Idén is fel­építik a világ legnagyobb jurtá­ját, Attila sátrát, amelyben ant­ropológiai és régészeti kiállítá­sok lesznek: A honfoglaló ma­gyarság kincsei címmel nyílik a legnagyobb kiállítás, amelyen régészeti leletek rekonstrukció­it mutatják be. Újdonság az igazán látvá­nyos erőpróbák és mérkőzé­sek megtartása, hiszen nagy szerepet kapnak a hagyo­mányőrző viadalok és sportok is. Szombaton rendezik meg a Nemzeti Övbirkózó Bajnoksá­got, vasárnap pedig a Bothú­zó Magyar Bajnokságot, a lo­vas birkózás nemzeti bajnok­ságát is ekkor tartják. A rendezvényen hagyomá­nyosan tudományos előadáso­kat is tartanak az őstörténet­tel, régészettel, néprajzzal, antropológiával, valamint ge­netikával foglalkozó szakem­berek. Gál Szilárd marosvá­sárhelyi régész egy hun ko­ri erdélyi lovas temetkezésről ad elő, Török Tibor és Nepa- ráczki Endre genetikus a hon­foglaló népesség jellegére vo­natkozó, nagy felbontású ge­netikai vizsgálatainak ered­ményeit ismertetik, Bán Mór, a népszerű Hunyadi-sorozat írója pedig a magyar történel­mi regény újjászületéséről be­szél. A Kárpát-medence minden szegletéből érkező kézműve­sek közül az idei kiemelt ven­dégek a kárpátaljaiak lesz­nek. Támogatni illik őket, hi­szen a Kárpát-medencei ma­gyarok közül most nekik a legsanyarúbb a sorsuk. Meg­nézhetjük a honfoglalás ko­rát megidéző lovasrohamot és csatajeleneteket, például az A pozsonyi csata legendá­ja című lovasharc-bemutatót. Lesznek népzenei és táltos ze­nei koncertek is. Kovács Nó- ri, a népzene és a világzene egyik legismertebb előadója a felvezető napon lép fel, és szá­mos kuriózummal folytatódik majd a koncertek sora. Vasár­nap este szertűzzel, egy közös dobolással, az ősökre való em­lékezéssel zárul a háromna­pos rendezvény. Az Ősök Napját családosok­nak is ajánlják, azoknak is, akik több napra szeretnének részt venni ezen az ünnepen. A kempingben jelképes össze­gért négy napig lehet sátoroz­ni, mobil illemhelyeket, zuha­nyozókonténereket is kialakí­tottak a vendégeknek, és ren­geteg családi programmal ké­szülnek. Pataki Tamás Hosszúfalu fogadja most a vágtásokat MURAVIDÉK Most hétvégén, au­gusztus 5-én új helyszínen, a Lendvához tartozó Hosszúfa­luban rendezik meg a Nemze­ti Vágta szlovéniai előfutamát. Kilenc magyar és hat szlovén lovas már biztosan részt vesz a szombati megméretésen, de a szervezők az utolsó pillana­tig fogadják a jelentkezéseket. Az elővágta legjobbjai az idén 10 éves Nemzeti Vágtán kép­viselhetik településüket szep­tember 15. és 17. között Buda­pesten, a Hősök terén. A Muravidéki Vágta meg­rendezésének ötlete 2015- ben született meg, miután egy petesházi lovas a negyedik helyet szerezte meg a Nemze­ti Vágta nemzetközi futamán. Az eredményen felbuzdul­va döntöttek úgy a szlovéniai magyarok, hogy ők is pályáz­nak a szervezési jogért. A ren­dezvénnyel nem titkolt szán­dékuk, hogy újraélesszék Mu­ravidék feledésbe merült lo­vas hagyományait, fellendít­sék a lovas életet és összetar­tásra buzdítsák a határon túli magyarokat. P. T. Helyszínek A következő elővágták hely­színe és időpontja: augusztus 12. Hernádkak­Belegrád augusztus 13. Szentlőrinc augusztus 19. Zirc augusztus 20. Gyenesdiás augusztus 26. Kecskemét augusztus 27. Kaposvár 0 Fotó: Ml

Next

/
Thumbnails
Contents