Somogyi Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-05 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 31. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2017. AUGUSZTUS 5., SZOMBAT A hatalmas kereslet növeli az árat, eltűnhet a tejföl a boltokból Újra vajkultusz van a világban. Mióta bebizonyították, hogy egészségesebb, mint a margarin, sokkal több fogy belőle. Már ott tartunk, hogy Európában vajhiány van, több mint kétszeresére drágult az ára, és vele együtt sok más tejterméké és élelmiszeré is. Magyarországon hatalmas lehetőségek vannak kihasználatlanul a vajgyártásban, már el is kezdték kiaknázni ezeket. Fábos Erika VAJKULTUSZ A nagykereskedelemben a tejszín és vaj ára tízéves rekordon áll, és egy év alatt megduplázódott. Harcz Zoltán, a Magyar Tej Termék- tanács ügyvezető igazgatója azt mondta: az okok az európai tejhiányra vezethetők vissza. Ami pedig azért alakult ki, mert 2015-ben az Európai Unió liberalizálta a tejpiacot, felszámolta a tejkvótarendszert, ami az árak eséséhez vezetett. Az alacsony árak pedig érzékenyen érintették a tejtermelőket, többségük felhagyott a tevékenységével. Brüsszelnek gyorsan reagálnia kellett, önkéntes termelés- csökkentést vezetett be, kompenzációt fizetett azoknak a gazdáknak, akik nem termeltek tejet. Mivel tenyészüszó'k- ből azóta is Európa-szerte hiány van, nehéz pótolni az állományt. Friss tejből még könnyebb volt, de a magasabb zsírtartalmú tej előállítására szakosodott üzemeknél ehhez hosszabb idő kell. Megleszünk nélküle, gondolhatnánk. A magyarok ugyanis nagyon kevés vajat vásárolnak. A legtöbbet a .franciák esznek belőle, ők átlagosan 8 kilót fogyasztanak fejenként egy évben. A németek is csaknem az uniós átlag dupláját, több mint hat kilót. Az uniós átlag ugyanis 3,8 kiló. Harcz Zoltán erről azt mondta: nálunk is egyre többen szeretik a vajat, de MaTejföl kontra vaj Európában sehol sem lett akkora sikere a tejfölnek, mint nálunk. A magyaros konyha elengedhetetlen alapanyaga, hogy aztán a töltött káposztától a lángosig, vagy a paprikás csirkéről ne is beszéljünk. De vajon mi köze a vajhoz? Az, hogy mindkettő tejszínből készül. A tejföl savanyítással, a vaj köpüléssel. Mivel az alapanyag ugyanaz, ha nő a kereslet, drágul a vaj, az üzemekben pedig inkább azt készítenek belőle, mert sokkal nagyobb rajta a várható haszon. gyarországon még az uniós átlag felénél is kevesebb fogy, átlagban alig 1,6 kiló/fő évente. A logika azonban sántít. A vaj ára ugyanis nagyon sok termék árát húzza magával. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet árinformációs rendszere szerint ez már tapasztalható is. A magyar trappista sajt 31 százalékkal kerül többe, mint egy évvel korábban, a tejföl 15 százalékkal drágult. Ez főleg azért van, mert a zsíros tejtermékekhez Magyarországon import tejszínre van szükség. Nálunk ugyanis ez nem elég jó minőségű, és sokkal több tejfölt állítanak belőle előy mint máshol, ezért kevesebb marad vajnak. Annak érdekében, hogy csökkenjen a hazai i^iar importkitettsége, a magyar gyártók arra ösztönöznék a hazai tehenészeteket, hogy megfelelő takarmányozási rendszerrel növeljék az előállított tej beltartalmi értékeit. Elsősorban a zsír- és fehérjetartalmat kell javítani, ezek ugyanis a tej legértékesebb összetevői. Összehasonlításként: Hollandiában 4,2 százalék a tejek átlagos zsírtartalma, Finnországban 4,3 százalék, Magyar- országon viszont csupán a 3,6 százalékot érrkreF-0 termeA technológia hidak, alagutak, műemlék épületek átvilágítására is alkalmas lök. Harcz Zoltán szerint érthető, hogy a magyar gazdák miért nem szánnak több forrást a takarmányozásra, a fel- vásárlási árak ugyanis jóval elmaradnak az uniós átlagtól. A mostani növekedés azonban jó irányba indította a termelőket és a feldolgozókat is. Ideje is volt, az elmúlt két évtizedben ugyanis vajkészítés terén gyakorlatilag nem volt fejlesztés Magyarországon. Nálunk ugyanis a tejszínt elsősorban tejföl készítésére használják, a vaj nem számít elsődleges tejterméknek. Éppen ezért kerül rengeteg import vaj az országba, főleg Németországból és Írországból. Ez két éven belül megváltozhat. „Tavaly elkezdődött a vajgyártási technológia fejlesztése az országban - mondta Harcz Zoltán. - A magyar nyers tejnek megvan az a különlegessége, hogy fehér színű, nem pedig sárga, ezért nagyon tetszetős vajat lehet belőle előállítani. Ez a világos szín a piacon különlegesnek számít. A közel-keleti országok nagyon keresik is, egyelőre azonban nincs belőle megfelelő mennyiség. A mostani fejlesztéseknek köszönhetően azonban lehet. Két év múlva már megfelelő mennyiségű, prémium minőségű és kenhető magyar vajat tudunk előállítani.” Magyarországi feltalálók mentik meg a jövőben Japánt a tragikus vulkánkitörésektől így lehet jelezni vele a vulkánkitörést SZABADALOM Az MTA kutatói egy müontomográfot tökéletesítettek, amely így alkalmas lett a vulkánok belsejében zajló folyamatok feltérképezésére is. Egy japán informatikai óriáscég már meg is vette a találmányt, és a Tokiói Egyetem magyar kutatók közreműködésével fejleszti tovább. A müontomográf-techno- lógia nem új találmány, több évtizede ismerjük. Lényege, hogy a müon, ami a világűrből érkező kozmikus sugárzás hatására a Föld légkörében keletkezik, egy nagy energiájú részecske. Ez pedig alkalmassá teszi arra, hogy több száz méter mélyre hatoljon a kőzetrétegekbe. Mivel a sugárzása mérhető, azt is ki lehet számolni a segítségével, hogy az adott kőzet milyen sűrűségű. Korábban azonban ezt csak egy többtonnás, gigantikus eszközzel, nagyon drágán és csak laboratóriumban lehetett Japánban sok vulkán van, ezért sok technológia is van arra, hogy a működésüket megfigyelhessék. Ezek főleg külső módszerek, ezért nem is túl megbízhatóak. Ha a jelzettnél komolyabb a kitörés, tragédiát és komoly anyagi veszteségeket okozhat, ha pedig tévesen gondolják nagynak, feleslegesen telepítik ki az embereket, ami sok pénzbe és energiába kerül. Mivel azonban egy müon úgy két- százszor súlyosabb egy elektronnál, energiája alkalmassá teszi, hogy több száz méter mélyre halaboratóriumban működik. Gyorsan el is kezdtek ezért olyan irányba gondolkodni, hogy terepen hogyan hasznosíthatnák. Surányi Gergely irányításával hazai barlangokban kerestek ismeretlen járatokat, valamint mesterséges üregek szerkezetét is elemezték. A Varga Dezső, Hamar Gergely és Oláh László által tervezett új prototípus - amelyen a japán és a magyar tudósok már együtt dolgoznak - ezt a technológiát fejlesztette tovább és alkalmazza, elsődlegesen vulkánok belső szerkezetének vizsgálatára. A Wigner FK által kifejlesztett müondetektorok ennek a rendszernek az „érzékelői”, azaz az alapjai. A japán cég ehhez a saját szakterületét jelentő, mesterséges intelligenciát, a más rendszerekkel együttmű- ödő analizáló és értoljon a kőzetrétegekbe. A nagyobb sűrűségű anyagban több müon nyelődik el, vagyis egy röntgenképhez hasonlóan azokon a helyeken a kép „sö- tétebb” lesz. A hegy méreteiből és a részecskék inenzitását ismerve szálehet, hogy hol nilyen sűrű az anyag. Ha egy hegy lábánál ezt a vizsgálatot több elvégzik, mesterséges intelligencia segítségével képet alkalmazni. A magyar kutatók munkája attól forradalmi, hogy a korábbi változatok töredékére csökkentették a mü- ontomográf méretét és alkalmazásának költségét is. Varga Dezső, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatója azt mondta, több mint hét éve végeznek kutatásokat a müontomográf- fal. A gépet eredetileg a ci CERN kutatóközpontba szánták a Wigner FK kutatói. Munka közben azonban kiderült, hogy az a megoldás, amit kitaláltak, nem csak telmező informatikai rendszert teszi hozzá. A müográf- fal például mélységeiben is át tudják majd világítani a hidak és alagutak szerkezetét, ezt nagy felbontású kamerákkal kombinálva arra lehet használni, hogy kiderüljön, milyen állapotban vannak. A technológia persze nemcsak vulkánok és hidak vagy alagutak átvilágítására alkalmas, vizsgáltak már vele piramisokat és hatalmas teherszállítmányokat is. A módszer tehát már most elég sok mindenre felhasználható. Mivel pedig jelentősen lecsökkentek a felhasználás költségei, akár széles körben is elterjedhet. Gleccserek, nukleáris hulladék vagy kulturális örökség szerkezeti vizsgálatára is tervezik a hasznosítását. Ehhez a tervek szerint még három-négy év fejlesztésre van szükség. F. E. tudnak alkotni a hegy belsejéről is. Ezzel modellezni tudják, hogy mennyi a magma és mikor süly- lyed vagy emelkedik a kürtőben. Ebből ki tudják számítani, mekkora esélye van annak, hogy kitör, valamint azt is, hogy ez körük belül mikor következik be. Népszerű ai egészséges, vail
