Somogyi Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-26 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 34. szám
2017. AUGUSZTUS 26., SZOMBAT MŰVÉSZBEJÁRÓ J Hevesi Tamás a könnyűzenéről, a színészetről és a világ feladatáról A saját törvényei szerint él Mielőtt felemeltem a telefont, éreztem, hogy a rám váró beszélgetés roppant meghatározó lesz. Vannak fontos találkozások, és hiszek abban, hogy bizonyos eszmecsere egy életre feltöltheti az embert. Hevesi Tamásnál sejtettem, mire számíthatok. Ő az az énekes, aki minden energiáját beleteszi abba, amit csinál. Legyen szó egy dalról, egy fellépésről vagy egy kispályás focimeccsről. Imád távoli helyeket felfedezni, de soha nem hagyná el a hazáját. Kevesen tudják róla, hogy több mint három évtizede vegetáriánus, vagyis a húst amennyire csak lehet, messziről kerüli. Hisz abban, hogy a saját életünkért kizárólag mi magunk vagyunk felelősek. Nyitott és tájékozott ember, aki őszintén elmondta a véleményét arról, hogy szerinte jelenleg merre tart a világ.- Álmodott már koncerttel?- Nem is egyszer. Érdekes módon már jóval a megtörtént dolgok előtt bele tudok helyezkedni egy adott szituációba. Ami félelmetes, hogy képes vagyok előre átélni, feldolgozni, akár egy koncertet. Tarnóczy Orsolya- Kicsit mintha eltűnt volna a nyilvánosság elől, a szórakoztató műsorok óta nem adott hírt magáról.- ■Ezzel nem értek egyet, sok helyen megjelenek, rengeteg felkérésem van. Kizárólag az olcsó bulvárszerepléseket kerülöm. Ahogy régen, most is törekszem az igényességre, a komoly beszélgetésekre. Emellett sűrű az életem, tele vagyok koncertekkel, egész nyáron fellépéseim voltak. Hétvégén négy helyre megyek, alkalmanként másfél-két órát vagyok a színpadon, ami eléggé igénybe veszi az embert. A genetikámnak köszönhetően azonban soha nem vagyok fáradt. Most próbálok relaxálni, ráhangolódom az eseményre, fejben rakom a repertoárt. „Soha nem érdekelt az öncélú kitárulkozás” Névjegy Hevesi Tamás Gyulán született, édesapja jogász, édesanyja gazdasági igazgató volt. A nővére, Edit, rajz-ének szakos pedagógus, a bátyja, Imre, zenész. A Névtelen Nulla zenekar megalapítója, 1994 óta szólóénekes. Olyan híres dalok köthetők a nevéhez, mint a Diadal (Csíkos napernyő), Jeremy, Egy életen át kell játszani, vagy éppen a Sydney felé című szerzemény, ami a 2000-es olimpián a magyar olimpiai csapat indulója lett. Még abban az évben átvehette az Arany Lyra-, valamint a Roland Barátság Díjat is. 2001-ben Pro Urbe-díjat, tavaly Békés megyei Prima- díjat kapott. Fotó: TV2- Ez egy nagy adomány.- Mint ahogy az is, hogy bevonzom az életembe a jó embereket. Nemrégiben egy tehetséges zeneszerzővel hozott össze a sors, A Dal című műsorban ismertté vált Somogyvári Dániellel. Közös „gyermekünk” a Napból Hold lettem című legújabb szerzemény. A régi dalaimat szerencsére sokat játsszák a rádiók, de örülnék, ha az újakra is nyitottak lennének. Tudom, hogy sokkal többet kellene magamat menedzselnem, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy egy ösztönlény vagyok.- Áldás vagy átok, hogy ilyen a személyisége?- Amióta az eszemet tudom, soha nem érdekelt az öncélú kitárulkozás, a rongyrázás. Mindig a saját utamat jártam. Nem hakniztam, viszont akármerre mentem az országban, minden erőmmel azon voltam, hogy a produkció sikeres legyen. Nem volt menedzserem és nem is szeretnék. Kivételesen a háttérmunkáimat átadtam egy gyerekkori barátomnak, ő most levesz a vállamról egy csomó terhet. Nekem tudod, kik a barátaim? Az egyszerű hétköznapi emberek.- A közösségi oldalt használja?- Nem vagyok egy nagy Facebook- guru, kimondottan arra használom a rendszert, amire való. Ha megnézed az oldalamat, nem látsz rólam olyan fényképeket, ahol óriási tömeg kiabál a háttérben. Sok ember előtt lépek fel, de nem akarok a tömeghipnózis eszközével élni. Engem a közönség szere- tete éltet, akikkel tudom, hogy képes lennék az Arénát is megtölteni. Nélkülük semmi lennék.- Ha jól tudom, serdülőkorában már dalokat írt, hegedült, citerázott, atletizált. A gyulai kissrác mire vágyott igazán?- Színész akartam lenni, de nagy megváltás az országnak, hogy végül nem sikerült. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem érdemeltem volna meg, hogy bejussak a főiskolára.- Miért?- Huszti Péter azt mondta, hogy jó színész lennék, csak jobban kellene akarnom ezt az egészet, akkor sikerrel járnék. Beláttam, nem vagyok elég szorgalmas erre a pályára. A színészet egy gyönyörű, de nagyon nehéz szakma. A színész nagy felelőséggel tartozik a társulata iránt, nem teheti meg, hogy nem vállalja el az esti előadást. Vagy egyszerűen fogja magát és elutazik.- Kellett a szabadság.- Ez az életem egyik legfontosabb alappillére.- Világjáró lett, évekig Ausztráliában élt. Végül miért jött haza?- Mert minden embernek egy hazája van, és minden ide köt. A kultúra, a történelem, a nyelv, az identitás és a család. Gyakorlatilag minden, a gyökereim. Először Európát kezdtem el felfedezni, aztán tágítottam a határaimat. Közben itthon a zenekarommal megírtuk a Csíkos napernyő és a Jeremy című számot, ami óriási siker lett. Utána valahogy beskatulyáztak minket, falakba ütköztünk. Azt éreztem, levegőre van szükségem. Tudtam, hogy el kell menjek ahhoz, hogy új lendületet kapjon a könnyűzenei életem. Nagy álmom volt Ausztrália, így egyértelmű lett a cél. Később beigazolódott, hogy akkor, ott jó döntést hoztam.- Mit csinált kint? Utcazenész volt?- Nagyom sok országban játszottam az utcán. Múlt héten néztem a híreket, és megdöbbenéssel láttam, ami Barcelonában történt. Azon a sétálóutcán ugyanis többször énekeltem. A legszörnyűbb, hogy kiderült, 17 éves gyerekek követték el ezt a szörnyűséget. Mérhetetlenül fel vagyok háborodva, mert az elmúlt évek során ártatlan emberek százai haltak már meg a fanatizált őrültek miatt.-Ön szerint mi zajlik most Európában?- Ha az ember fellapozza a történelemkönyvet, akkor világosan látszik, hogy évszázadokon keresztül vándoroltak a népek. Most is ezt láthatjuk. Afrikából gyakorlatilag egyre többen akarnak eljutni egy számukra gazdagabb világba, Európába. De ez a vándorlás egyébként az egész világon jelen van. A menekült- áradattal viszont az Iszlám Állam emberei is folyamatosan érkeznek. Igyekeznek Európa különböző nagyvárosaiban egyre több bázist kialakítani. Míg korábban az volt az érzése az embernek, hogy a terrorakciók elsősorban az erőfitogtatásról szólnak, addig ma már bizonyossá vált, a terroristák eltökéltek abban, hogy folyamatos rettegésben és félelemben tartsák az embereket.- A világnak lépnie kell.- Méghozzá sürgősen. Nem látszatbeavatkozásokra van szükség, mint Irakban. Ott a háború egyértelműen az olaj miatt dúlt. Itt az a kérdés, a világ felkészült-e arra, hogy azokból az országokból, ahonnan a menekültek érkeznek, rövid időn belül élhető államokat építsen. Mert akkor visszafordítha- tóvá válna ez a folyamat. Vigyázni kell, mert egy pillanat alatt változhat bármelyik ország megítélése és belső biztonsága. Említhetném Venezuelát is, a világ egyik leggazdagabb országát, ahol jelenleg polgárháború dúl. Miért? Mert Amerika egyszerűen nem tőlük vásárolja az olajat. A barátaim ott élnek, többször küldtem nekik csomagot, de kérték, többet ne tegyem. A határon felbontják a dobozokat, és egyszerűen nem kapják meg.- Úgy tudom, hogy évtizedek óta vegetáriánus. Harminc évvel ezelőtt miért döntött a hús nélküli étkezés mellett?- Ennek több oka volt, a természetvédelem, az állatok védelme, de leginkább a filozófiai, az etikai és az egészségügyi szempontok vezéreltek. A cukor- betegségem nagy lökést adott. Nagyon megtisztelőnek találtam, hogy nemrégiben a 21. alkalommal megrendezésre kerülő Vegetáriánus Fesztivál arcának választottak. Tisztán és boldogan élek, harmóniában a természettel. Minden reggel kiülök az erdő szélén lévő házam teraszára, ott kávézgatok. Szeretek az erdőben sétálni, hat kutyám közül általában valamelyik velem tart.- Zenei pályafutása mellett futballedzőként is jeleskedik. Mióta csinálja?- Évtizedek óta. Édesapám annak idején azt mondta, érdemes több lábon állni. Megfogadtam a tanácsát.- Hol dolgozik éppen?- Lassan öt éve edzem a cukorbeteg futsalválogatottat, akikkel megnyertük az Euró- pa-bajnokságot, négyszer pedig ezüstérmesek lettünk. Éu- rópában ezt egyedül nekünk sikerült elérnünk. Nagyon erős a csapatom, pedig egy évben mindössze négy hónapot tudunk együtt dolgozni. Már nagy erőkkel készülünk a következő Európa-bajnokságra, ami jövőre, Szlovákiában lesz.- Tavaly Békés megyei Prima-díjjal tüntették ki. Meglepődött?- Nagyon, és rettentően jólesett, most is libabőrös vagyok a meghatottságtól, ahogy erről beszélek. Ezt az elismerést azoknak köszönhetem, akik figyelik a pályámat, és a szülővárosomnak, hogy nem feledkeztek meg rólam. Tudod, az ember csendben, békében él, majd egyszer csak az élet megajándékozza egy ilyen díjjal. Ez egy komoly visszaigazolás volt nekem. Úgy tűnik, mégis létjogosultsága van annak, ha valaki szívből és lélekből, a saját törvényei szerint él és dolgozik. Tisztán és boldogan élek, harmóniában a természettel
