Somogyi Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-26 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 34. szám

2017. AUGUSZTUS 26., SZOMBAT Két fia bánja a rövidre sikerült utolsó telefonbeszélgetést 4 A HÉT TÉMÁJA__________________________________________________________________________________ Nem felejtik Diana hercegnőt Húsz évvel Diana hercegnő halála után még mindig tartja magát az elmélet, hogy a fél világot megrázó tragédia nem baleset, hanem előre kitervelt gyilkosság volt. Az évforduló közeledtével felélednek az összeesküvésről szóló történetek. G. Juhász Judit EMLÉKEZET A Károly trón­örököstől már elvált Diana és barátja, Dodi el-Fayed 1997. augusztus 31-én a pá­rizsi Ritzből Dodi lakásá­ra indult, mert a szálloda előtt összegyűlt fotósok és bámészkodók zavarták a hotel vendégeit. A Ritz elé megtévesztésül egy Merce­dest és egy Range Rovert rendeltek, Dianáék azon­ban a hátsó kijáratnál egy Mercedes S280-asba ültek be. A csel nem sikerült, a fo­tósok motorral követték a szá­guldó autót, és az a Place de TAlma alagútban egy pillér­nek csapódott. A paparazzók ahelyett, hogy segítséget hív­tak volna, inkább a roncso­kat, a halottakat és az életéért küzdő walesi hercegnőt fotóz­ták. Egy véletlenül arra járó orvos elsősegélyt akart nyúj­tani, félrelökték, csak nagy nehezen jutott Dianához. Két órával később a Pitié Salpétri- ére kórházban a hercegnő éle­tét vesztette. Később kiderült, a bizton­sági övét sem Diana, sem Do­di, sem a sofőr, Henri Paul nem használta, csupán a test­őr Trevor Rees-Jones, a baleset egyetlen túlélője. A nyomo­zás 2008-ban megállapította, hogy a tragédiát az ittasan ve­zető sofőr és a járművet üldö­ző paparazzók okozták. A so­főr, Henri Paul édesapja azóta sem hiszi el, hogy a herceg­nő halálát szerencsétlen vélet­len okozta, és azt állítja, néhá- nyan a Scotland Yardon is így vélik. Szerinte sofőr fia csak „járulékos veszteség” volt. Mo­hammed Fayed, Dodi apja sze­rint is gyilkosság történt. Diana hercegnőt milliók gyászolták. Életéről könyvek, dokumentumfilmek jelentek meg, korai halálát sokan ne­hezen tudták elfogadni. Vilmos és Harry herceg kiskamaszként veszítette el az édesanyját, a közelmúlt­ban egy dokumentumfilm­ben meséltek a tragédia ide­jén megéltekről. Néhány év­vel ezelőtt Harry még feldol­gozhatatlan traumaként em­lítette, hogy 12 esztendősen édesanyja koporsóját kellett kísérnie. Most azonban meg­értőbben fogalmazott, s azt mondta, már nem bánja, hogy gyerekként jelen volt édes­anyja temetésén. Vilmos, Cambridge hercege most el­mesélte, miként próbálta el­rejteni érzelmeit a nagyon hosszú és magányos úton: „Úgy éreztem, ha a földet bá­mulom és a hajam az arcom­ba hullik, senki sem láthat.” Az akkor 15 éves fiúnak her­cegként kellett viselkednie, miközben csak arra vágyott, hogy szobájában elbújva si­rathassa az anyját. Az anyjukkal folytatott utol­só telefonbeszélgetés mind­kettőjük leikébe beleégett, ak­kor Erzsébet királynő balmo- rali kastélyában nyaraltak. „Azt hiszem, nagyjából 5 per­cet ha beszéltünk, aztán ro­hantam a dolgomra, hisz ké­sőbb úgyis újra hív majd. Harryvel alig vártuk, hogy le- tehessük a telefont, de ha tu­dom, hogy mi történik, nem lettem volna olyan flegma” - mesélte Vilmos herceg. Harry csak arra emlékszik, hogy gyorsan elköszönt az anyjá­tól. „Azt hiszem, egész életem­ben bánni fogom, hogy ilyen rövidre sikerült az utolsó be­szélgetésünk” - mondta. Diana azt tervezte, válása után aktív közszereplő lesz, ezért titokban beszédtanár­hoz járt, az órákon élete nehéz pillanatait mondta mag­nóra. A fondorlatos módon megszerzett felvételek­ből a hercegnő halála után két válogatás is készült, a brit tévécsatornák azon­ban egyiket sem sugároz­ták. A huszadik évfordulót kihasználva most a Chanel 4 állt elő a hercegnő magán­életének személyes részle­teivel. A The Daily Teleg- konzervatív brit napi­lap Sárdobáló gyűlölkö­dés, történelemnek álcáz­va címmel közölt lesújtó kritikát a filmről. A nem nyilvánosságnak szánt fel­vételekből kiderül, hogy Diana gyermekkorában lázadónak tartotta magát, a tanulás nem érdekelte. Kapcsolatuk elején Károly herceg közeledését tolako­dónak érezte, és letaglózta, amikor eljegyzésük bejelen­tésekor a trónörökös kitérő választ adott arra, hogy sze­relmes-e Dianába. Nem javult, sőt jelentő­sen romlott Károly trónörö­kös hírneve a Diana herceg­nő halála után eltelt két évti­zedben. A britek 27 százaléka szerint a trónörökös rossz ha­tással volt a monarchiára, míg 2013-ban csak 13 százalékuk gondolta így. A megkérdezet­tek 22 százaléka látná szíve­sen Károlyt uralkodóként, az emberek 51 százaléka azon­ban azt szeretné, ha II. Erzsé­betet nem az elsőszülött Ká­roly, hanem idősebbik fia, Vil­mos cambridge-i herceg kö­vetné a trónon. Augusztus végén útra kelnek a vándormadarak A gólyák már elindultak KÖLTÖZÉS A gólya igazi ün­nepi madár, legnagyobb tö­megei március 15-e környé­kén érkeznek meg és a má­sik nemzeti ünnepünkön, au­gusztus 20-án indulnak tő­lünk útnak. A költözés okait régóta ku­tatják, pontosan mégsem is­merjük. A legvalószínűbb, hogy a fény és a táplálék meny- nyisége okozza a vonulást. A madarakra ugyanis hatás­sal van, hogy egyre kevesebb élelmet találnak, és az is, hogy a nappalok hossza hat a hor­monális egyensúlyukra és a genetikai kódjukra. A rövidü­lő nappalok felébresztik a köl­tözési ösztönt. „Ezekben a hetekben már az idősebb madarak gyüle­keznek és a költözésre készül­nek, amit a fiatal gólyák kezd­tek el - mondta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egye­sület szóvivője. - A jeladóval felszerelt Báró például már megint megelőzött minden­kit és a múlt hétvégén már Törökországban járt. A nagy, tömeges vonulás viszont álta­lában augusztus 20-án indul és bő két hét alatt az összes madár elhagyja az országot. A madarak előbb körbejárják a legjobb élőhelyeket és ala­posan belakmároznak, aztán néhány tapasztaltabb gólya vezetésével elindulnak. Októ­ber közepére elérik a telelő­területeiket.” „A madárkórházba minden nyáron sok fiatal gólya érke­zik, őket kezelések és kondicio­nálás után, az évszak végén sok esetben el is tudunk engedni, hogy gyógyultan csatlakozhas­sanak társaikhoz Afrika felé vezető útjukon - mondta Déri János, a Hortobágyi Madárkór­ház tulajdonos állatorvosa. - A gólyák gyülekezése augusz­tus elején kezdődik a Hortobá­gyon. A kisebb-nagyobb csapa­tokba összegyűlt fiatal gólyák augusztus 20-30. között indul­nak innen útnak, az öregek vi­szont csak szeptember elején. A vonulási útvonalak hagyo­mányosak, de nincsenek szi­gorúan rögzítve. A nyugat-eu­rópai állomány Gibraltár, a ke­let-európai populáció a Boszpo­rusz felé indul el. A Földközi­tengert e két tengerszoros va­lamelyikén szelik át.” A gólyák a Szahara felett át­repülve egészen* Dél-Afrikáig eljuthatnak. A telet Afrikában töltik. Fábos Erika Egyre később hagyják el fészküket a vándormadarak Sok európai madár - például a fecske vagy a kakukk - egé­szen Dél-Afrikáig elrepül, és ezt a tízezer kilométeres utat éven­te kétszer is megteszi. A rekor­dot azonban a sarki csér tartja, amely Észak-Amerika sarkvidé­ki területeiig költ. Ez az alig 90-120 grammos madár 36 ezer kilométert repül a téli lak­helyére és vissza. A teljesít­ménynek persze határai van­nak, és amelyik madár nem ké­pes gyorsan alkalmazkodni, annak ez az életébe kerülhet. Megfigyelték például, hogy a legtöbb faj teljesen másként vo­nul, mint évtizedekkel ezelőtt. Egyes fajok akár egy hónappal is később indulnak északról dél­re a korábbihoz képest. Flexibilis találmány Szegedi Melinda találmánya flexibi­lis, mozgó aktív alkatrészt nem tar­talmaz. A kifejlesztett eszköz hűtés­re és fűtésre egyaránt alkalmas. 10- 40 Celsius fok között kis hőmérsék­let-különbségeket is képes létrehoz­ni a bőrön. A működési hőmérsékle­te könnyen szabályozható. Különböző testtájakra - végtagok, törzs, fej - is felhelyezhető. Egyszerű, sem mecha­nikus alkatrészt, sem hűtőfolyadékot nem tartalmaz, ezért környezetbarát. Speciális fáslival lett aranyérmes a diáklány INNOVÁCIÓ Idén, Kelet-Kíná- ban, Csöcsiang tartomány fő­városában, Hangcsouban ren­dezték meg a 32. kínai ifjúsá­gi tudományos és technológiai innovációs versenyt. A meg­méretésen Magyarországot egy ló éves diáklány, Szegedi Melinda képviselte, és arany­érmet szerzett találmányával. „Az e-fásli ötlete onnan jött, hogy kiskoromtól fogva na­gyon rossz a bokaízületem, rá­adásul mivel emeletes házban élek, sokat kellett erőltetni a lábamat a lépcsőn - mondta Szegedi Melinda. - Ezért kezd­tem azon jártatni az agyam, hogyan lehetne olyan modern fáslit létrehozni, aminek állít­ható a hőmérséklete, nem kell napjában többször igazgatni.” Az eszköz a Peltier-hatáson alapul. Ennek lényege, hogy kétféle fém szoros kontaktus­ban van egymással, a két veze­tő fémréteg között pedig meg­változtatható az elektromos áram iránya, és attól függően, hogy merre halad, vagy meleg, vagy hideg hőmérséklet kelet­kezik. , A termoelektromos hűtő fel- használásával készült gyógy­ászati eszközt bőrbetegségek, reumatikus problémák, húzó­dások, csont- vagy ízületi sérü­lések kezelésére lehetne hasz­nálni. „Sok tudományterülethez kell érteni ahhoz, hogy vala­ki képes legyen megvalósít­ható találmányokat létrehoz­ni - mondta Szegedi Melinda.- Komolyabb ötleteim is van­nak, amiket egyszer meg sze­retnék valósítani, de előbb or­vosi egyetemre készülök, mert biotechnológiával vagy neuro- biológiával szeretnék majd ko­molyabban foglalkozni.” A China Adolescent Science & Technology Innovation Contest elnevezésű versenyt 1985 óta minden évben más­más kínai városban rendezik meg. A verseny célja, hogy elősegítse a kreatív gondolko­dást és tanulást a diákok kö­zött, tudományos és műszaki területen. A versenyre éven­te több mint 500 diák kvalifi­kálhatja magát, idén külföld­ről több mint 20 országból kö­zel 100-an vettek részt a meg­méretésen. F. E.

Next

/
Thumbnails
Contents