Somogyi Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-25 / 198. szám

2017. AUGUSZTUS 25., PENTEK GAZDASÁG y Az ukránokban bíznak a legkevésbé a hazai munkaadók HÍREK Némileg megugrott a ha­zánkban dolgozó külföldi munkavállalók száma, de azért koránt sincsenek any- nyian, mint amekkora lét­számra szükségük lenne a cégeknek. Elsősorban Szer­biából, Ukrajnából, valamint Romániából érkeznek dol­gozók. A cégek a magyar ajkúakat látnák szívesen, a legtöbb gond a semmilyen idegen nyelvet nem beszélő ukránokkal akad. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MUNKAERŐPIAC Továbbra sem jellemző, hogy nagy létszám­ban érkeznek hazánkba a kör­nyező országok dolgozói, ha­bár a munkaadók rendsze­resen toboroznak vendég- munkásokat, sokszor mun­kaerő-kölcsönző cégeken ke­resztül - mondta el a Magyar Időknek Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke. A vállalkozások elsősorban a hazai munkaerőt keresik, ha pedig az nem áll rendelkezés­re, akkor a határon túli ma­gyarokat, vagy a környező or­szágokban élőket is szívesen látják, elsősorban Szerbiából és Romániából. Ukrajnában is toboroznak dolgozókat, sok esetben sikertelenül. László Zoltán, a Vasas Szak- szervezet alelnöke kérdé­sünkre azt mondta, továbbra is előfordul, hogy a vendég- munkások - elsősorban az ukrán anyanyelvűek - hamis papírokkal érkeznek. Több olyan eset is adódott, hogy az adott munkakörben elvárt szakképesítésről volt az ille­tőnek papírja, ám a végzettsé­gét igazoló dokumentum ha­mis volt. Ukrajnában gyakor­latilag mindenről lehet megfe­lelő papírt szerezni. A munka­adói oldal szerint a jelenlegi­nél több vendégmunkásra len­ne szükség, de egyre kevésbé éri meg hazánkban munkát vállalniuk a külföldieknek. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a Ma­gyar Idők kérdésére arról be­szélt: a szerbiai és a magyar- országi fizetések között nincs akkora különbség, hogy meg­érje idejönni dolgozni, a nyu­gat-európai szívóhatás tovább­ra is erős, ezért aki teheti, to­vábbra is a gazdagabb orszá­gok felé veszi az irányt. Emel­lett sokszor problémát okoz­nak a nyelvi különbségek: egy ukrán munkavállalónak sokkal egyszerűbb elsajátí­tania a lengyel vagy a szlo­vák nyelvet, mint a magyart. Rolek mindamellett kiemel­te, hogy a korábbi években ta­pasztaltaknál többen vállal­nak nálunk munkát a környe­ző országokból, elsősorban ha­táron túli magyarok. Megjelent a szőlőkabóca A kormányhivatalok által végzett felderítés ered­ményei azt mutatják, hogy az ország legtöbb megyéjé­ben megjelentek az amerikai szőlőkabóca kifejlett egye- dei, amelyek a szőlő arany­színű sárgaságát okozó FD-fi- toplazma-fertőzést terjesztik - tette közzé a Nemzeti Élel­miszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön a honlap­ján. MW Újabb nyertes pályázatok Újabb 251 élelmi- szeripari pályázat kapott 48,6 milliárd forint támogatást - közölte a Miniszterelnökség csütörtökön az MTI-vel. A tájé­koztatás szerint ezzel együtt 542 élelmiszeripari fejlesztési projekt részesült több mint 90 milliárd forint támogatásban. MW Mérgező műanyag evőeszközök Az előírt határértéket nagymértékben meghaladó formaldehid-kioldódást mért a cseh hatóság egy Kínából származó, „bambusz” elneve­zésű háromrészes műanyag evőeszközkészletben, amely Németországon keresztül ér­kezett az EU piacára. Magyar- ország mellett további 22 or­szágba szállítottak a kész­letből - közölte honlapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biz­tonsági Hivatal. MW Van, ahol a dolgozók 60 százaléka külföldről érkezett Elsősorban a feldolgozóipar­ban, a gyártás területén tevé­kenykedő vállalatoknál eltérő a hagyományos és a kölcsönzött munkaerő aránya, van olyan üzem, ahol a munkavállalók 60 százalékát kölcsönzik. Több he­lyen feszültséget is okoznak a külföldi munkavállalók, mivel vannak olyan cégek, amelyek­nél ugyanazért a munkabérért dolgoznak a külföldiek, mint a hazaiak, de biztosítanak nekik utazást, valamint szállást és egyéb juttatásokat is. Hazánkat választhatja a BMW-üzem AUTÓIPAR Új gyárat építhet Magyarországon a BMW- és a Jaguar-modelleket összeszere­lő Magna. A cégnek egy szlo­véniai város és Zalaegerszeg között kell választania napo­kon belül. Szlovénia és Ma­gyarország régóta versenyben van a fényezőüzemért, amely a tervek szerint 400 ember­nek ad majd munkát. A szlovén közrádió úgy ér­tesült, hogy a Magna Magyar- országot választja, Zalaeger­szegen építi meg az üzemet. A gyár megépítéséhez szüksé­ges végleges engedélyt ugyan­is Magyarországon sikerült megszerezniük, vagyis ná­lunk már zöld jelzést kapott a beruházás, a szlovén enge­dély pedig még nem született meg. A kanadai-osztrák tulaj­donban lévő cég már 2018-ban megkezdené a gyártást. Nagyon sok ideje nincs a Magnának, hogy eldöntse, Magyarországon vagy Szlo­véniában építi meg az új gyá­rat: júniusban megállapodtak a BMW-vel, hogy náluk gyárt­ják majd az új BMW 5-ös szé­ria hibridjeit. A cég jelenlegi gyártókapacitása mellett tel­jesíthetetlen lenne a szerző­dés, ráadásul az év elején a Jaguarral is kötöttek hasonló beszállítói szerződést. A Mag­na International a világ har­madik legnagyobb autóalkat­rész-beszállítója, mintegy 161 ezer embert foglalkoztat és 327 gyára van a világ 29 or­szágában. MW 5,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelem volumene Fotó: MW Egyre növekszik a bolti forgalom VOLUMEN A kiskereskedelmi üzletek forgalma 5,7 százalék­kal nőtt júniusban az egy év­vel korábbihoz képest. Az el­ső fél évben a forgalom volu­mene 3,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos idősza­káét - közölte a KSH. A nemzetgazdasági tárca elégedett az eredménnyel, mi­vel az EU átlagának közel dup­lája volt a kiskereskedelmi bő­vülés mértéke. A fogyasztás gerincét adó élelmiszer- és vegyesboltok viszont az átlagnál kisebb növekedést értek el június­ban. Hiába adják ezek az üz­letek a teljes kiskereskedel­mi fogalom 77 százalékát, a bővülés csupán 3,7 százalé­kos volt. Ezt ellensúlyozta a nem élelmiszert árusító bol­tok előretörése, itt 8,3 száza­lékkal volt magasabb a for­galom, mint egy évvel koráb­ban; igaz, elmaradt az előze­tes, 8,5 százalékos becsléstől. A legnagyobb ugrást a web- shopok tették tavaly óta, kö­zel 30 százalékkal nagyobb forgalmat generáltak. MW 14,4 százalékkal nőtt a kivitel értéke Óriásit ugrott a búza- és kukoricaexportunk AGRÁRIUM A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek ki­vitele 3654 millió eurót tett ki 2017 első öt hónapjában. Ezzel a kivitel értéke 14,4 százalék­kal nőtt az előző évihez képest. A gabonakivitel az átlag­árak csökkenése mellett az el­múlt év jó terméseredményein alapulva nőhetett jelentősen az első öt hónapban a tavalyi­hoz képest. A kukoricaexport 45,4 százalékkal emelkedett, míg a búzakivitel megduplá­zódott. A búza uniós piacán- elsősorban a francia termés tavalyi drasztikus esése miatt- csökkent a kínálat, amiben a magyar búza láthatóan jól megtalálta a helyét. Agrárexportunk továbbra is döntő - 84 százalékos - arány­ban az EU tagállamaiba irá­nyul, de látványosan bővül termékeink megjelenése az olyan, újnak számító piacokon is, mint Kína (60 százalék), Ka­zahsztán (68 százalék), India (60 százalék) és Szaúd-Arábia (70 százalék). Emellett 50 szá­zalékkal emelkedett az Egye­sült Államokba és 31 százalék­kal az Oroszországba irányu­ló agrárexportunk is. Utóbbi - mondta el Fórián Zoltán, Taka­rék Bank Agrár Központ vezető agrárszakértője - az embargó­val nem érintett termékkörök­nek köszönhető. MW A hazai agrárkivitel 84 százalékban az európai uniós közös piacra irányul Fotó: AFP Kévés a vendégmunkás is A hazai nyári idénymunkára is egyre kevesebb külföldi munkaerőt lehet mozgósítani

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents