Somogyi Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-19 / 193. szám
2017. AUGUSZTUS 19., SZOMBAT KULTÚRA 11 Musicalbetétként illeszkednek a könnyed vígjátékba a régi slágerek Nyári bulifilm retró zenékkel Pappa Pia Színes, magyar vígjáték RENDEZTE: Csupó Gábor ÍRTA: Divinyi Réka PRODUCER: Tőzsér Attila, Kálomista Gábor FÉNYKÉPEZTE: Tóth Zsolt FŐSZEREPLŐK: Szabó Kimmel Tamás, Nagy Feró, Ostorházi Bernadett, Stohl András, Kováts Vera, Reviczky Gábor, Miller Dávid, Mózes András. HOSSZ: 105 perc KORHATÁR: 12 év GYÁRTÓ: Zene Nélkül Kft. FORGALMAZÓ: Intercom az Induljon a banzáj, a Ma éjjel táncolnék, a Zene nélkül mit érek én, a Darabokra törted a szívem vagy az Egy Duna-parti csónakházban mellett olyan mulatóshimnusz is felhangzik egy fontos dramaturgiai ponton, mint a Nézését meg a járását. A musical mint műfaj idegen a magyar film hagyományaitól, de az alkotók remekül használják az angolszász kliséket a honi viszonyokra hangszerelve. A bejáratott fordulatok használata egyébként is jellemző a filmre, de ez nem hiba, inkább stíluselem. A Pappa Pia profin összerakott szórakoztató film, retró slágerekkel, kortárs poénokkal és romantikus végkicsengéssel - minden korosztálynak remek szórakozás. Sok bonyodalommal, sztárokkal és régi zenei slágerekkel próbálja megfogni nézőit a most bemutatott új magyar musical-vígjáték, a Pappa Pia. Az Amerikában nagy karriert befutott és sorozataival világhírűvé vált Csupó Gábor rendező (Simpson család, Fecsegő tipegők) és a magyar közönség- sikerek egyik állandó forgatókönyvírója, Divinyi Réka (Csak szex és más semmi, Szabadság, szerelem) közös munkája nem hoz filmművészeti forradalmat, de nem is okoz csalódást. Kubiszyn Viktor kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu Tomi, a főhős (Szabó Kimmel Tamás) hazatér, hogy megmentse link nagyapját (Nagy Feró) az utcára kerüléstől FILM A Pappa Pia közönségfilm, jó színészekkel, csavaros és humoros történettel és mindenki számára ismerős slágerekkel. A film nem veszi túl komolyan magát, a vígjátéki helyzetek és a kikacsintások a magyar hétköznapokra hol humorosak, hol ironikusak. Ilyen rögtön a nyitójelenet Vájná Tímea vízisízésével a Parlament előtt és az ettől a vízbe beboruló Korda Györggyel, aki mindeközben az „Egy Duna-parti csónakházban”-t énekli. A sztorihoz ugyan semmi köze, de kezdésnek tökéletes - abszurd, vicces és zenés. Tomi, a sokáig külföldön csavargó utcazenész (Szabó Kimmel Tamás) hazatér, hogy megmentse link nagyapját (Nagy Feró alakítja) az utcára kerüléstől. A mindenkinek tartozó, de jó kedélyű öreg rockernek már csak egy romos csónakháza maradt, de azt is el akarják venni a feje fölül. A helyre egy szomszéd vállalkozó, Wizy (Stohl András remek alakításában) pályázik, aki azonfelül, hogy kopasz verőembereknek parancsol, egy szórakozóhely-hálózatot is működtet, és a nagyapa telkét nézte ki következő befektetésének helyszínéül. Itt lép képbe Tomi, aki romkocsmává alakítaná az amúgy is romos csónakházat (bevonva ebbe mindenféle hozzá hasonló bohém alakot), hogy annak a bevételeiből fizesse vissza nagyapja tartozásait. A helyzetet bonyolítja, hogy a gonosz Wizy egyik jobbkeze, birodalmának ügyvezető igazgatója, Mara (Ostorházi Bernadett) Tomi barátnője is volt (egy éjszaka erejéig), és bár ellenkező oldalon állnak, de azóta is vonzódnak egymáshoz. A konfliktus és a szerelmi szál tehát adott, ehhez jönnek még a remekül megírt mellékfigurák és az új életre kelt retró zenék. Fotó: Intercom A színészek profin hozzák a kitalált karaktereket, olykor a paródia határáig tolva az alakítást, és feltűnik több zenész is a felcsendülő slágereknek köszönhetően, amelyek musicalbetétként illeszkednek a sztoriba. A Gyere, táncolj, a Hadd főzzek ma magamnak, a Nem leszek a játékszered, a 220 felett, A Madonna-sorozat lélekformáló ereje - Terápiás módszer érzelmi zavarokban szenvedőknek Gyógyító szemlélődés Raffaello festményeivel KÖNYV Különleges élménnyel gazdagodhat az az olvasó, aki kézbe veszi Brian Gray Madonna című könyvét. A gazdagon illusztrált kiadvány a négynyelvű szöveg mellett a Raffael- lo Madonna-sorozataként emlegetett 15 képzőművészeti alkotás egész oldalas, gyönyörű reprodukcióját tartalmazza. Brian Gray a kaliforniai Rudolf Steiner College oktatója, antropozófus és pedagógus. „A különböző művészetek [...] különböző »nyelvekkel« ajándékoznak meg minket, amelyek az emberi lélekben élő igazságokat fejezik ki. Ezek gyakran a legmélyebb igazságok, a legtitkosabb tudás, amit nem lehet merev elgondolásokba préselni, vagy elvont képletek köntösébe bújtatni, mert művészi kifejezésmódra várnak” - idézi a bevezetőben Rudolf Steinert a szerző. Rudolf Steiner (1865-1925) nem mindennapi alakja az egyetemes kultúrtörténetnek, gondolatai, tanításai máig ható erejűek. Az osztrák születésű Steiner filozófus, író, dramaturg, tanár és képzőművész is volt - igazi polihisztor, aki sok műfajban alkotott maradandót. A szélesebb közönség a Waldorf pedagógiai módszer atyjaként és az antropozófia spirituális mozgalmának megalapítójaként ismerheti (a szó a görög anthróposz = ember és szophia = bölcsesség szóból ered). Az antropozófia olyan tanításrendszer, amely szerint a tudomány által létezőként elismert jelenségeken túl sok Könyvajánló SZERZŐ: Brian Grey CÍM: Madonna - A zodiákus felfedezése Raffaello Madonna-sorozatában KIADÓ: Casparus Kiadó NYELVEK: angol, orosz, német, magyar SZERKESZTETTE ÉS MAGYARRA FORDÍTOTTA: Balázs Árpád TÖRDELÉS, TIPOGRÁFIA: Korcsmáros Gábor OLDALAK SZÁMA: 96 MEGJELENÉS ÉVE: 2017 ÁR: 4900 forint t egyéb, fizikai érzékszervekkel és eszközökkel nem érzékelhető dolog, folyamat is valóságosan létezik, sőt érzékfeletti módon megfigyelhető. A Steiner által életre hívott irányzat célja egy átfogó szellemi világ- és emberkép megalkotása volt, ami kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban a keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik, és középpontjában Krisztus feltámadása, a golgotái misztérium áll. Steiner nagyra tartotta Raffaello képeit, mert szerinte minden más festőnél magasabb szinten volt képes a hétköznapi érzékszervekkel megragadható módon ábrázolni a szellemit. Raffaello Madonnafestményeinek gyógyító hatásairól 1908-ban beszélt először Rudolf Steiner, ennek nyomán 1908 és 1911 között az iránymutatásai alapján egyik tanítványa, Felix Peipers egy műalkotásokból álló szemlé- lődő-meditációs terápiás módszert dolgozott ki érzelmi zavaroktól szenvedő betegeknek. E képekből tizenhárom Raffaello kilenc festménye és azok négy részlete, valamint egy Donatello-dombormű és egy Michelangelo-szobor. Ez az olykor Raffaello Madonnasorozataként emlegetett tizenöt kép aktív szemlélődésre hív minket Steiner szerint. A szemlélődés (kontemplá- ció) alapvetően nem a megértésről és az elemzésről szól, hanem a figyelemről, az elmélyedésről, amikor a szemlélődés tárgyát minél intenzívebben megtapasztaljuk, elfogadjuk és hagyjuk ránk hatni. A Raffaello-sorozat Steiner által kiválogatott képei - a könyvben bemutatott módszer szerint - olyan belső képfolyamokat, élményeket és érzéseket ébresztenek bennünk, amelyek a fizikai világon túli birodalmakkal hozzák kapcsolatba az embert, és gyógyító, lélekformáló erejük lehet a szemlélőre. Brian Gray Madonna-könyve ezt a lehetőséget kínálja minden spirituálisán nyitott és érdeklődő olvasónak. Karácsony Vendel * 4
