Somogyi Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-18 / 192. szám
ft BELFÖLD-KÜLFÖLD 2017. AUGUSZTUS 18., PENTEK Felújították Fotó: MTI Tisztelgés a hősök előtt HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Visszahelyezték a Kossuth térre Pásztor János lovas szobrát, amely az első világháború vásárhelyi hősi halottainak állít emléket. Az öttonnás szobrot Návay Sándor restaurálta. MW Milliós adomány iskolásoknak SUtMPIS? Az első két napban 2,5 millió forint érkezett az Ökumenikus Segélyszervezet Iskolakezdés együtt! című pénzadománygyűjtésére. Ezer gyermek beiskolázását támogatják szeptember 1-jéig. (Adományvonal: 1353, hívásonként, SMS-en- ként 250 forint.) MW Fiatal nő fulladt a tengerbe A bulgáriai Pomorie közelében fulladt a tengerbe egy 28 éves magyar turista. A nőt sokáig keresték a hatóságok, majd nem sokkal később megtalálták a holttestét. MW Élhető város Budapest- feS Fővárosunk élhetőbb, mint Milánó, London, Moszkva vagy Róma - derül ki az Economist Intelligence Unit felméréséből. A világ legélhetőbb városainak kutatásában az ausztrál Melbourne az első, Bécs a második, harmadik a kanadai Vancouver lett. MW Ron Werber visszatér - Mesterházy elhajol Botkától? Újra jön a mumus Az MSZP korábbi elnöke és frakcióvezetője megszellőztette, választási kampányukat ismét segítheti Ron Werber, a negatív kampány mestere, aki már korábban is segített nekik. Mesterházy Attila Gyurcsányt demokratának nevezte egy tévéinterjúban, és nem tartja kizártnak együttműködését Simicskával. Nocsak: ő is szembemegy Botkával? Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu KAMPÁNY Mesterházy Attil- la, az MSZP korábbi kormányfőjelöltje hivatalos minőségében persze nem mondta, nem is mondhatta azt, hogy „a gyűlöletkampány nagymestere”, többek szerint a kormányoldal „mumusa”, Ron Werber újra felbukkan a színen, erősítve az MSZP-t. Azt azonban több hírportál is tényként közölte, az izraeli politikaikampány-tanács- adó Budapestre érkezett. A PestiSracok.hu-nak például egy MSZP-s forrás elárulta, hogy Ron Werber Gyurcsány Ferenccel, a DK pártelnökével és az általa igen nagyra tartott Botka Lászlóval, a szocialisták miniszterelnök-jelöltjével is találkozott; utóbbival, ha a hír igaz, együtt is ebédelt. (Azért nyilván tisztában van a Botkával szembeni párton belüli elégedetlenséggel is.) Mesterházy Attila szerint az izraeli kampányguru tapasztalata nagyon hasznos lehet a 2018-as választáson. Szerinte nem probléma, hogy esetleg olyan embert alkalmaznak, aki részt vett a 2014-es vesztes kampányban, mert a Fidesznek dolgozó amerikai Arthur J. Finkelstein kampánygurunak is voltak vesztes és nyertes kampányai. A korábbi MSZP-kormányzásról Mesterházy annyit mondott: „Rosszul kormányoztunk.” Majd hozzátette: sokszor közösen rontottunk el dolgokat. „Én azt gondolom, a Gyurcsány-kormányzás- nak, kormányzásunknak voltak hibái, de ezeket a hibákat nem lehet az Orbán kormányzásához hasonlítani” - mondta. Szerinte Gyurcsány Ferenc demokrata. Mindezt annak tudatában hangsúlyozta, hogy emiatt vitába keveredhet Botka Lászlóval - ismerte el az ATV esti műsorában. Arról is beszélt, noha korábban közellensége volt Simics- ka Lajos az MSZP-nek, most lehetnek közös érdekeik az üzletemberrel, aki mellesleg - tegyük hozzá - a Jobbik nagy barátja, és sokak véleménye szerint finanszírozza a háttérből a pártot. „Én Simicskára azt mondom, az ellenségem ellensége nem feltétlenül a barátom. Vannak vagy lehetnek közös érdekek, most nevezetesen az, hogy Orbán Viktort és rendszerét el kell takarítani a kormányból” - jelentette ki Mesterházy. Felvetődött az interjúban: a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc tényleg nem demokrata, ahogyan Botka egy nyilatkozatában gyakorlatilag ezt mondta? Mesterházy erre azt válaszolta, nem ismeri Botkának ezt a kijelentését, de szerinte a demokratikus ellenzéki oldalon mindenki demokrata. Ő persze ezzel nem akar üzenni semmit - szabadkozott. A nagyra tartott Ron Werber Az agresszív kampány hozott eddig a konyhára Ron Werber kampánytechnikai fogásai hírhedtek - írja a PestiS- racok.hu. Negatív kampányának a lényege: lehetőleg minél több helyről, minél agresszíváéban kell támadni az ellenfelet, nem törődve azzal, hogy a vádaknak, rágalmaknak, hazugságoknak, fenyegetéseknek és rémhíreknek mennyi a valóságalapjuk. A szemben álló felet besározó forgatókönyvét 2002-ből ismerhetjük igazán, amikor a Fidesszel szemben győzelemre vitte az MSZP-t. Werber filozófiáját egy mondatban úgy lehet leírni, hogy szerinte az ellenfelet félelmetesnek kell lefesteni, miközben el kell hitetni az emberekkel, hogy csak az általa képviselt párt tud biztonságot adni. (Megjegyezzük: mindezzel persze nem áll egyedül a politikai tanácsadók világában.) Semjén: minden magyar országépítő DÁLYHEGY A magyarság és a magyar nemzet akkor tud megmaradni, ha mindenki a maga helyén „kis Szent Istvánként” országépítővé válik - mondta Semjén Zsolt mh niszterelnök-helyettes a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) ünnepi rendezvényén. Kiemelte: Szent István király úgy él a nemzet emlékezetében, mint országépítő, amilyen valójában volt. A magyarság azért maradt meg, mert az ő útján járt, aminek az a lényege, hogy egyszerre volt hűséges a nyugati kereszténységhez és elkötelezett a nemzeti szuverenitás iránt. Beszédében felidézte, hogy a térségben élő magyarság és hor- vátság milyen szenvedéseken ment keresztül az 1991-1994- es délszláv háborúban. Majd kifejtette: kicsiben is láthatjuk azt a horvát-magyar sorsközösséget, amelyet nagyban Szent László óta bemutatott a közös államiság és a horvát-magyar sorsközösség. Hozzátette: a napi politikában lehetnek ugyan „villódzások”, de a helyzet az, hogy a horvát- ságnak és a magyarságnak példátlan az egymásra utaltsága, ami meghatározó volt a két nép számára. Végezetül Semjén Zsolt ígéretet tett, hogy a horvátországi maroknyi magyarság minden bajában számíthat a magyar kormányra, mint ahogy Magyarország is számít a horvátországi magyarokra. A miniszterelnök-helyettes koszorút helyezett el a dályhegyi temetőben a 2011-ben a délszláv háború ártatlan magyar áldozatainak állított emlékhelynél, továbbá átnyújtotta a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést Szántó Tibornak, a HMDK elnökségi tagjának. MW A térségben a többség elutasítja a kötelező betelepítési kvótát A közép-európaiaknak jó a magyar irány Ön szerint inkább jó vagy inkább rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon? (százalék) Ország Inkább jó irányba Inkább rossz irányba Nem tudja/Nem válaszol Németország 28 56 16 Lengyelország 40 32 28 Csehország 42 28 30 Szlovákia 49 27 24 Ausztria, 23 56 21 Szlovénia 44 36 20 Horvátország 49 21 30 Szerbia 38 15 47 Románia 64 26 10 Bulgária 54 10 36 FORRÁS: NÉZŐPONT INTÉZET KUTATÁS A közép-európaiak körében közel másfélszer többen (43 százalék) gondolják azt, hogy Magyarország jó irányba tart, mint akik az ellenkezőjét állítják (31 százalék) - derül ki a Nézőpont Intézet tíz régiós államra kiterjedő, a Magyar Időknek készített közvélemény-kutatásából. A pozitív vélemények aránya a kelet-közép-európai államokban magasabb, míg Németország és Ausztria esetében alacsonyabb. A románok (64 százalék), a bolgárok (54), a szlovákok és a horvátok (49-49), valamint a szlovének (44 százalék) körében volt átlag feletti azok aránya, akik szerint hazánk jó irányba tart. A felmérésben Németország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária állampolgárait kérdezték júniusban (ezerfős telefonos kutatás) többek között a betelepítési kvótáról, az illegális bevándorlók befogadásáról, Soros Györgyről és Magyarország mig- ránspolitikájáról. A kötelező kvótát a megkérdezettek háromnegyede elutasítja. Ez az arány a kelet-közép-európai államok átlagában eléri a 80 százalékot. A németeket és az osztrákokat is megosztja a bevándorlók szétosztásának mechanizmusa. Mindkét országban közel azonos a támogatók és az ellenzők aránya. Leginkább a csehek és a szlovákok számítanak kvótaellenesnek, az elképzelést tízből kilencen mindkét országban ellenzik. A betelepítést a nem EU-tag Szerbia lakossága is masszívan ellenzi, ott a megkérdezettek 70 százaléka számít kvótaellenesnek. Az illegális úton érkező bevándorlók befogadásának elutasítását tekintve rendkívül egységes a közép-európaiak álláspontja. Átlagosan tízből kilencen nem fogadnának be országukba illegális migránsokat. A befogadás mellett kiállók aránya még a leginkább befogadáspárti Németországban is csak 15, Ausztriában pedig csak 8 százalékos. A legálisan érkező bevándorlók befogadásával már más a helyzet. Itt a megkérdezettek közel kétharmada számít megengedőnek, és ugyanez a helyzet a ténylegesen háború elől menekülőkkel kapcsolatban is. Németországban és Ausztriában mindenesetre átlagosan másfélszer magasabb azok aránya, akik befogadnának legális úton érkező bevándorlókat vagy ténylegesen háború elől menekülőket, mint ahányan ezt a kelet-közép-európai országokban támogatják. Rákérdeztek arra is, a közép-európaiak mennyire támogatják a magyar kormány bevándorlási politikáját. A három visegrádi ország - Lengyelország, Csehország, Szlovákia - esetében átlagosan kétszer többen értenek egyet a magyar kormány bevándorlási politikájával (53 százalék), mint ahányan ellenzik (27 százalék). Ez az arány a németek és az osztrákok esetében fordított, átlagosan 26 százalékuk szimpatizál a magyar kormány migránspolitikájával és 61 százalékuk ellenzi. Az adatokból kiderül, Soros György kevésbé számít ismertnek Közép-Európában. A teljes minta háromötöde (62 százalék) nem ismeri személyét vagy nem tudott válaszolni a kérdésre. Minél magasabb az adott országban Soros ismertsége, annál kevésbé szimpatizálnak vele. Azokban az országokban, ahol Soros ismertsége magasabb, átlagosan a megkérdezettek harmada (33 százalék) van negatív véleménnyel róla, míg a pozitív vélemények aránya átlagosan mindössze 18 százalék. Ezekben az országokban a Soros személyét ismerők 65 százaléka negatív véleménynyel van a spekulánsról. Legkevésbé a románok (42 százalék) és a szerbek (39 százalék) szimpatizálnak Sorossal. MW A belgák is lecsapnak Abdeslamra BRÜSSZEL Gyilkossági kísérlet miatt bíróság elé kell állnia Belgiumban is a két évvel ezelőtti, november 13-i párizsi merényletek feltételezett fő szervezőjének, Salah Abdeslamnak- jelentette be a belga ügyészség. A Franciaországban őrizetben tartott elkövetőnél tavaly tartottak házkutatást a belga rendőrök. A brüsszeli Forest kerületben lévő lakásban csaptak le a zsaruk Abdeslamra, aki a vád szerint azonnal tüzet nyitott a rendőrökre. A zsaruk a lakásban tartózkodó három férfi közül egyet agyonlőttek, kettőnek - köztük Abdeslamnak - sikerült elmenekülnie a háztetőkön át. A lövöldözésben több rendőr megsebesült, a szökevényeket néhány nappal később elfogták. Az ügyben Abdeslam és társa, Soufien Ayari ellen gyilkossági kísérlet és tiltott fegyvertartás miatt indult eljárás Belgiumban. A tárgyalás időpontját még nem tűzték ki, és még az sem biztos, hogy azon a párizsi terror elkövetője jelen lesz. MW
