Somogyi Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-16 / 190. szám

2017. AUGUSZTUS 16., SZERDA GAZDASÁG-BELFÖLD y A kényelmes nyugdíjasévekhez stratégia kell A szépkorúak közül sokan dolgoznának Azért is jobb nyugdíj mellett dolgozni, hogy legyen miért felkelni reggel Fotó: Shutterstock Támogatja a kormány az ingyenes nyelvvizsgát ÖSZTÖNZÉS A következő három évben évi hárommilliárd forin­tot különít el a kormány a fia­talok első sikeres nyelvvizsgá­jának ingyenessé tételére. 2018 januárjától az adott évre érvé­nyes minimálbér negyedének megfelelő összeghatárig meg­térítik a nyelvvizsga díját a 35. évüket be nem töltött fiatalok­nak. Ez az első sikeresen telje­sített komplex középfokú (B2) nyelvvizsgára vagy az ezzel egyenértékű emelt szintű ide­gen nyelvű érettségi vizsgára, valamint a komplex felsőfokú (Cl) nyelvvizsgára vonatkozik. Országos felmérést rendelt el a kormány, hogyan lehetne eredményesebbé tenni a sokat kritizált nyelvoktatást. Nyol­cadikra a diákok alig fele ké­pes teljesíteni az előírt szintet. A felsőoktatásban pedig 12 ezer diplomát nem tudnak át­adni a nyelvvizsga hiánya mi­att. Ha a vizsgázó a nyelvvizs­gát részvizsgánként - de még a 35. életév betöltését megelő­zően - szerzi meg, akkor az időben második részvizsga dí­ját térítik meg. MW Serkentőszer a Nébih tiltólistáján VESZÉLYES Nem engedélyezett összetevők miatt Kínából szár­mazó potencianövelő étrend­kiegészítőket vont ki a forga­lomból a Nébih, mert a vizsgá­latok során gyógyszerhatóanya­got találtak bennük. A vásárló­hoz már kiszállított terméke­ket visszahívják. Az étrend-ki­egészítők élelmiszernek minő­sülnek, amelyekben szigorúan tilos a gyógyszerhatóanyagok jelenléte. A hatályos jogszabá­lyok értelmében a gyógyszer- hatóanyagok jelenléte kizáró­lag gyógyszerekben engedhető meg, melyeket ellenőrzött kö­rülmények között állítanak elő. A Nébih figyelmeztet, az orvo­si szakértelem és felügyelet hi­ányában az emberi szervezet­be kerülő gyógyszerhatóanya­gok keringési vagy idegrend­szeri problémákat okozhatnak. A forgalmazókkal szemben bír­ságot szabnak ki. MW A magyarok alig több mint harmada vonulna vissza teljesen a nyugdíj elérése után, a többség munkával töltené ezt az időszakot. A lehetőségek azonban szű­kösek: a megromlott egész­ségi állapot és a munkanél­küliség meggátolja az idős­kori aktivitást. A magyarok csupán 15 százaléka számít kényelmes nyugdíjasévekre. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu FELMÉRÉS A magyarok 65 éve­sen szeretnének nyugdíjba menni, a többség ekkor is ak­tívan dolgozna tovább - de­rül ki az Aegon 2017-es friss nyugdíj-felkészültségi kutatá­sából. A felmérés szerint a ma­gyar munkavállalóknak csak bő egyharmada akarja a hi­vatalos nyugdíjkorhatár be­töltésekor azonnal abbahagy­ni a munkát. Valamivel keve­sebben, 31 százalékuk rész- munkaidőben vagy megbízá­si szerződéssel dolgozna to­vább. Mintegy 19 százalékuk valamilyen formában szeret­ne visszatérni a munkaerő- piacra. Az idősek 7 százaléka a nyugdíjaséveit aktív dolgo­zóként szeretné eltölteni. A szépkorúak munkavál­lalási lehetőségei a legtöbb munkahelyen egyelőre még korlátozottak hazánkban. Tíz aktív munkavállalóból há­romnak nincs lehetősége lép­csőzetesen nyugdíjba vonul­ni, míg nagyjából ketten nem is tudják, hogy erre esetleg le­hetőségük lenne. Mindeköz­ben a kutatásban részt vevő nyugdíjas válaszadók szerint a megromlott egészségi álla­pot miatt 33 százalékuk a ter­vezettnél hamarabb volt kény­telen nyugdíjba menni. Keve­sebben, 24 százalékuk, a meg­szűnt munkahely miatt kény­szerülnek erre. A 2010-es szabályozás sze­rint a nyugdíjkorhatárt 2022- ig lépcsőzetesen fogják meg­emelni 65 évre a korábbi 62,5- ről. Ennek alapján nyilvánvaló, hogy a most még aktív munka- vállalóknak sokkal tovább kell majd dolgozniuk. Az, hogy a nyugdíj melletti munka lehe­tősége foglalkoztatja a lakos­ságot, egyáltalán nem vélet­len, hiszen a magyarok többsé­ge úgy látja, a jövőben a mos­taninál szűkösebben fog élni. A megkérdezett aktív dolgo­zók csupán 15 százaléka szá­mít kényelmes nyugdíjasévek­re. Emellett úgy látják, hogy a nyugdíjaskori jövedelmük 55 százalékát az államtól, 30 szá­zalékát saját megtakarításaik­ból, 15 százalékát pedig mun­káltatójuk révén fogják előte­remteni. Fontos kiemelni, hogy a magyarok felének van elkép­zelése arról, miből fog megél­ni a nyugdíjasévei alatt. A má­sik nagy csoportba tartozók­nak viszont fogalmuk sincs ar­ról, hogyan fognak boldogulni öregkorukra. Az Aegon szakér­tői ezért kiemelik: a nyugdíjfel­készülés érdekében ki kell dol­gozni egy stratégiát és rögzíte­ni kell a tervet, amely tartal­mazza a nyugdíjasévekre vo­natkozó célokat. Elengedhetet­len, hogy minél korábban el­kezdjünk megtakarítani. Az önkéntes nyugdíjpénz­tár nyitásáról érdemes segítsé­get kérni egy baráttól, rokontól vagy pénzügyi szakembertől, és érdemes használni online kalkulátorokat is. Fontos, hogy emellett legyen egy vészhely­zeti terv is arra az esetre, ha a tervezettnél korábban kell va­lakinek nyugdíjba mennie. Ér­demes szem előtt tartani, hogy a biztosítás a legköltséghatéko- nyabb megoldás a betegség, a keresőképtelenség vagy a társ halálakor kieső jövedelem pót­lására. Opus Global névre váltott az Opimus Group BUDAPEST Opus Global Nyrt. néven működik tovább az Opi­mus Group Nyrt. Erről a tár­saság augusztus 3-i közgyűlé­se döntött. A változásokat beje­gyezte a cégbíróság. Az Opus az 1912-ben alapított Phylaxia Szérumtermelő Rt. jogutódja. A Phylaxia részvényeit 1998- ban vezették be a tőzsdére, a vállalat a 2009. évi arculat- váltását követően megszüntet­te állatgyógyászati tevékeny­ségét és holding szerkezetben működő pénzügyi befektető­ként elsődlegesen különböző profilú társaságok irányításá­val, vagyonkezeléssel kezdett foglalkozni. A cég neve 2013- ban változott Opimus Groupra. A társaság a nemzetközi számviteli elvek (IFRS) alap­ján összeállított konszolidált adatok szerint 2016-ban 15,315 milliárd forint árbevételt ért el a 2015. évi 11,379 milliárd fo­rint után. Adózás előtti veszte­sége a 2015. évi 1,672 milliárd forintról 2016-ra 1,160 milliárd forintra, adózás utáni vesztesé­ge 2,277 milliárd forintról 932 millió forintra mérséklődött. Az Opimus-részvények leg­magasabb tőzsdei ára az el­múlt egy évben 235 forint, a legalacsonyabb 28 forint volt, kedd délután fél öt körül 200 forinton álltak. A cég részvé­nyeinek árfolyama az elmúlt hónapokban jelentősen nőtt, csak július hónapban 39,1 szá­zalékkal emelkedett. MTI HÍREK EU-pénzből is épül az autópálya MIS A kormány döntött az M15-ÖS autóút Ml-es autópá­lya és Rajka, országhatár kö­zötti szakaszának 2><2 sávos autópályává bővítéséhez szük­séges forrásokról - derül ki a Magyar Közlönyben közzétett kormányhatározatból. A pro­jekt tervezett bruttó összkölt­sége jelenleg mintegy 26,7 mil­liárd forint, tervezett nettó költ­sége pedig 21,1 milliárd forint. Ebből 17,2 milliárd forint az Eu­rópai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) révén finanszíro­zott támogatás, 9,4 milliárd fo­rint pedig hazai költségvetési hozzájárulás. MW/MTI Időben kell elkezdeni a rendszeres takarékoskodást A felmérés arra is rámutatott, hogy a magyaroknak csupán negyede tesz félre rendsze­resen időskorára. A megkér­dezettek 12 százalékának vi­szont saját bevallása szerint eddig sem volt és ezután sem lesz ilyen célú megtakarítása. A rendszeres megtakarítással rendelkezők több mint fele tisz­tában *an azzal, milyen fontos, hogy megalapozza a nyugodt időskort. Többségük pontosan tudja, eddig mekkora összeget gyűjtött össze, ám csak negye­dük biztos abban, hogy elérik az időben kidolgozott célt. A magyar munkavállalók 54 százaléka rendelkezik nyugdíj­stratégiával, viszont csak 6 szá­zalékuknak van írásban rögzí­tett nyugdíjterve. Ez messze el­marad a nemzetközi átlagtól, ami 14 százalék. Felélednek a műemlékek, amiket a Rákosi- és a Kádár-rendszer elbontatott Jól halad a budavári királyi lovarda újjáépítése ÉRTÉKŐRZÉS Már állnak a bu­dai Várban újjáépülő királyi lovarda falai, és a tetőszerke­zet is elkészült. Az eredetileg Hauszmann Alajos és Ybl Mik­lós által tervezett épületben a tervek szerint lovas progra­mokat, kiállításokat, vásáro­kat és fogadásokat is rendez­nek majd. A lovardának helyet adó Csikós-udvar és a budavá­ri palotával összeköttetést biz­tosító Stöckl lépcső munkála­tai is megfelelően haladnak, a szintén újjáépülő főőrségi épü­let szerkezete pedig elérte a nemzeti galéria járdaszintjét. Mindezzel látványos szakaszá­hoz érkezett a budai Vár meg­újítását célzó Nemzeti Hausz- mann-terv keretében újjáépü­lő királyi lovarda beruházása - adta hírül a Magyar Idők. A Rákosi-korszakban elbon­tott díszes lovardát az eredeti dokumentáció alapján, korabe­li anyagokat felhasználva kel­tik ismét életre, de az épület a mai követelményeknek meg­felelő, modern külső betonfa­lazatot, valamint acél tetőszer­kezetet is kapott, az előre kifa­ragott homlokzati kőelemek és a téglaburkolat elhelyezése pe­dig folyamatban van. Az eredeti kialakításon csak annyit változtatnak, hogy az épület a modern építésügyi Az eredeti királyi lovarda 1901-re készült el Fotó: Teknős Miklós szabályoknak is megfeleljen, például rámpákkal oldják meg az akadálymentesítést. A királyi lovarda 1901-re ké­szült el, a második világhábo­rú végén több belövést is ka­pott a harcokban. Hiába volt menthető, 1950-ben a lebon­tása mellett döntöttek Ráko- siék. Az 1909-ben épült főőr­ségi épület szintén az ostrom idején sérült meg, részlegesen helyreállították, irodák mű­ködtek benne, majd a 60-as években, a Kádár-érában szin­tén elbontották. Itt az újjáala­kított palotaőrség kap otthont, valamint vendéglátóhelyek és kiállítószobák is létesülnek benne. A Csikós-udvart, a fő­őrségi épületet, a lovardát és az ezeket összekötő díszlép­csőt 6,6 milliárd forintból épí­tik újjá. Szintén a Nemzeti Ha- uszmann-terv keretében való­sul meg a Szent István-terem rekonstrukciója, a Budavári Palota iparművészeti csoda­ként is jegyzett dísztermének újjáépítése. 1949 és 1985 között több, csekély mértékben sérült épü­letet bontottak el a budai Vár­ban. Az említetteken túl erre a sorsra jutott a barokk eredetű Szent Zsigmond-kápolna és a Szent György térről eltüntetett hatalmas Teleki-palota is. MW

Next

/
Thumbnails
Contents