Somogyi Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-12 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 32. szám

2 KÖZÉLET 2017. AUGUSZTUS 12., SZOMBAT Visszafordíthatatlan káro­kat okozhat, ha nem állít­ják meg időben az invazív állatokat és növényeket - állítják az angliai Durham- ben összegyűlt tudósok. A világ különböző tájáról érkezett szakemberek megpróbálják felmérni a problémakör súlyosságát, de az már most borítékol­ható, hogy a nem őshonos fajok világszintű megjele­nését a klímaváltozás is felerősítette, az egyre foko­zódó globális felmelegedés eltolja ugyanis az éghaj­lati övék határát, és elő­segíti a benyomuló fa­jok terjedését. Mediaworks-összeállítás VÁLTOZÁS Több mint egy- milliárd dolláros kárt okoz évente, hogy új régiókban új inváziós kolóniák jöttek lét­re, néhány faj pedig az „in­vazív összeomlás” határára sodródott - számszerűsítet­te a problémát az Origó a The Guardian brit lap alapján^ Emlékeztettek, hogy aminf^ globalizálódott a kereskedésül lem, és az emberek el kezdtek ijg a kontinensek között utazgat- ni, több ezer faj keresztezte egymás útját az óceánokban / vagy a hegyvidéki területe1 . |p ­ken. A Durhamben érteke­ző tudósok figyelmeztettek, hogy egyre több állat és nö­vény keresi az útját új orszá­gokban fellelhető élőhelyek felé. Ezek az agresszív fajok „elsődleges veszélyt” jelente­nek a gazdaság, az emberi jó­lét és a vadon élő állatok szá­mára. „A jelenség gazdasági és egészségügyi következmé­nyei teljesen világosak”- fi­gyelmeztetett Rob Colautti, a kanadai Queens Egyetem professzora, akit kollégája, Helen Roy, az Egyesült Ki­rályság Ökológiai és Hidroló­giai Központjának professzo­ra azzal egészített ki, hogy „az éghajlatváltozás elősegít­heti olyan fajok meghonoso­dását egyes területeken, ame­lyek a korábbi életkörül­mények fennmara­dása esetén nem tudtak vol na megélni az adott helyszí­neken.” A Nagy-Britanniában meg­jelent idegen fajok közül ki­emelték az argentin hangyá­kat, amelyek úgynevezett szu­perkolóniákat alkothatnak, és a meghódított térségekben mindent lerombolnak maguk körül, de az „előkelő” lista élbolyában helyet kapott az ázsiai cincér, az amerikai homár, az afrikai szent íbisz, a smaragd kőriskéregrontó bo­gár és a Magyaror­szágon is jól ismert károkozó, a harle- kinkatica, valamint a Balatonban is ag­resszíven terjeszke­dő kvaggakagyló. A harlekinkatica egy újabban érke­zett támadóként aposztrofálható, amely elő­ször 2004-ben tűnt fel a brit földön, de ma Az argentin hangyák lerombolják a brit környezetet Az invazív növények visszaszo­rítása Magyarországon is hatal­mas feladatot jelent évről évre. Nemrég maradandó károsodást okozó, veszélyes, agresszíven terjeszkedő, Ázsiából származó gyomnövénnyel kellett megvív­niuk a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) munkatár­sainak is - írta az Origó. A Szosz­novszkij-medvetálp (Heracleum sosnowskyi) rendkívül szívós, így kiirtása szárzúzást és vegysze­res kezelést igényel. A zellerfé­lék családjába tartozó, ernyős virágzatú, évelő, többméteres­re növő özönnövény hatalmas mennyiségben tartalmaz furo- kumarint, amely a bőrre kerülve erősen fényérzékennyé teszi azt. Ha az érintett bőrfelületet UV-su- gárzás éri, kipirosodik, viszketni kezd, és 24-48 órán belül égé­si sérülésekre emlékeztető hó­lyagok jelennek meg rajta. Or­vosi kezelés nélkül maradandó károsodást okozhat. Eredeti­leg a Kaukázus vidékén és Kö- zép-Ázsiában őshonos, hazánk­ba Kárpátaljáról kerülhettek be magjai a Tisza-menti területek­re. Magyarországon csak szór­ványos előfordulása ismert, ám ahol felbukkan, azonnal meg kell kezdeni a kiirtását. Aki ilyen gyomot vél felfedezni valahol, az belterület esetén értesítse az érintett önkormányzatot, külterü­let esetén pedig az illetékes kor­mányhivatalt. már az összes angliai katica­bogár 80-90 százalékát teszik ki. Elterjedésével párhuzamo­san a nyolc őshonos faj közül hétnek jelentő­sen lecsökkent az egyedszáma. Akvaggakagyló amúgy az első számú fenyege­tés az ökológu­sok által össze­állított listán. A faj 2014-es meg­érkezése az Egyesült Király­ságba „invazív összeomlás­ra” figyelmeztetett, hiszen a kagylók elszaporodása meg­változtatja a víz kemizmusát. Az ázsiai lódarázs is először tavaly szeptemberben jelent meg a brit szigeteken, de ezt a gyors beavatkozásnak kö­szönhetően mára kiszorítot­ták. A tudósok szerint gyak­ran lehetetlen megszabadul­ni az olyan behatolóktól, mint például az intenzíven terjedő szürkemókus, amely szinte teljesen kiűzte Angliából az ashonos vörös mókusokat. Az Origó megjegyzi, hogy Ma­gyarországon egyelőre nem kell félni a szürkemókus el­terjedésétől, mert törvény tiltja a behozatalukat és a tar­tásukat is, és az sem valószí­nű, hogy ez a rágcsáló egy­szer majd átkel az Alpokon. HIRDETÉS péntek MÉG TÖBBET ADUNK! kedd szerda csütörtök •í ‘ Keresse kedvenc megyei lapját már heti 4 ingyenes melléklettel, változatlan áron! Színes műsormagazin Heti retró sportmagazin Heti rejtvény- magazin A Szosznovszkij-med­. . vetalp rendkívül szívós növény, Ä^kijgtajii Veszélyes idegen növények Magyarországon Klímaváltozás egiinvaziot BalWíálÖsI Hazánkafaia^eszéíveztetiki azagressziv.novenv- es.allatfajok.

Next

/
Thumbnails
Contents