Somogyi Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-10 / 185. szám
12 EGYHÁZI TÜKÖR 2017. AUGUSZTUS 10., CSÜTÖRTÖK Közéleti szereplők az Ige mérlegén egy kötetben KAPOSVÁR Az Ige mérlegén címmel a Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg Lőrincz Sándor legújabb „beszélgető- könyve”, amelyben a szerző közelmúltban készített sokszereplős kerekasztal-beszélgeté- sei olvashatók. „Mi dolgunk a világon, mi a hivatásunk, mire rendelt minket a Mindenható? Hogyan tehetünk másokért? Akarva-aka- ratlan mindnyájan erre keressük a választ. Lőrincz Sándor kötetében a gyermekotthontól a színészetig, az 1956-os forradalom és szabadságharctól az Európai Parlamentig életéről, hivatásáról, munkájáról beszél a gyermekvédelemben dolgozó, a költő, az orvos, a pap, a segélyszervezeti munkatárs, a rendező, az intézményvezető. „Egymástól nagyon különböző emberek és hivatások, mégis minden megszólalót áthat, hogy hittel cselekszenek másokért, közösségükért.” - írja egyebek mellett előszavában Soltész Miklós államtitkár. Mire rendelt minket a Mindenható? A szerző így vall legújabb kötetéről: - Nem tettem mást, csak kérdeztem. Politikusokat, női vezetőket, 1956 szemtanúit, írókat, költőket, tanárokat, színészeket, a kulissza napszámosait, a gyermekvédelemben és a szociális ellátó- rendszerben dolgozókat, civil szervezetek képviselőit és az Ige embereit. Ők pedig őszintén válaszoltak, hiszen - Má- raival - nemcsak fotocellás ajtók vannak, emberek is akadnak, akik a közeledő lépteire önműködően nyílnak, tárulnak, átengedik és beengedik a közeledőt. Gamos A. Élete kockáztatásával mentette meg a lelkész az anyakönyveket Háromszáz esztendő Isten megtartó szeretetében 1717-ben szerveződtek gyülekezetté az evangélikusok. Üldözték a protestánsokat, átéltek tűzvészt, háborús éveket is elődeik, de vállalták sorsukat, küldetésüket, hiszen minden időben voltak őrzői az egyháznak, akik „vigyáztak a strázsán”. Gamos Adrienn sonline@sonline.hu TAB Még az év elején zászlót helyeztek ki a tabi evangélikus templomba és a gyülekezeti ház külső falára, hogy emlékeztessenek mindenkit az egyházközség alapításának 300. évfordulójára, és a reformáció kezdetére.- Egy 1717-es szállólevélben arról olvashatunk, hogy a tabi evangélikusok ősei tót anyanyelvűek voltak. A győri espe- resség feljegyzésében az első lelki vezetőként Velits Pétert és Schiegler Józsefet említik meg, míg a tolna-baranya-somogyi esperesség történetének leírásában Velits Pétert, Tomcsá- nyi Györgyöt és Masnitzius Jánost - tekint vissza a kezdetekre Arató Lóránd a mintegy 450 egyháztagot számláló közösség lelkipásztora. - Nehéz, küzdelmes, megpróbáltatásokkal teli korszakok következtek a gyülekezet életében, a protestáns-üldözések 1744-től kezdődtek, megtiltották, hogy saját felekezetűkben tanítót tartsanak, Masnitzius János lelkésznek pedig több társával együtt el kellett hagynia állását. Akkoriban a tótok mellett német és magyar nemzetiséArató Eszter és Arató Lóránd igyekszik, hogy minél több fiatal tagja legyen a gyülekezetnek Fotó: MW gű családok alkották az evangélikus közösséget. 1840. június 18-án tűzvész pusztított Ta- bon, leégett a templom is, az orgonát és az oltárt sikerült megmenteni, valamint Szepez- di Kis János prédikátornak az 1775-től vezetett anyakönyveket, az élete kockáztatásával... Három hónap alatt adományokból építették újjá a ma is álló istenházát. Zászlót helyeztek ki a háromszázadik évfordulóra Az 1940-es évektől a külső-belső megújulás jelei tapasztalhatók. Gyarmathy Ferenc (1911-49), majd Jakus Imre (1950-78) lelkészsége idején a lelki élet további elmélyítését szolgálta a vasárnapi iskola, a fiatalok ifjúsági egyesületekben tevékenykedtek, működött nőegylet. Gyülekezeti termet létesítettek az egykori istállóból, átalakították az Úr hajlékának belső terét. Évszázadok óta tapasztalják Isten megtartó szeretetét.- Feleségemmel együtt elsősorban a gyermek- és ifjúsági munkára fektetjük a hangsúlyt, hogy a fiatalok közül majd minél többen gyülekezetünk aktív tagjai legyenek- szólt a jelenről. Gyülekezeti nappal, hálaadó istentisztelettel, orgonakoncerttel már emlékeztek az idei kettős jubileumra, de terveznek ősszel ökumenikus családi napot, Luther-estet és egy emléktábla-avatást is. A mérlegelés mellett a Szentlélek és a papi engedelmesség is szerepet játszott a döntéseknél Plébánoscserék az egyházmegyei térképen SOMOGY Balás Bélának, a nyugdíjba vonult kaposvári főpásztornak és a mindenkori általános helynöknek olykor bizony dilemmát okozott, hogy az elhunyt lelkipásztorok vagy más okból távozni kényszerülő paptestvéreik helyére kit diszponáljanak. A hívek néha „belendültek”, és petíciót nyújtottak át a megyés püspöknek, ha nem kedvükre való döntés született. Az is megesett, hogy óriási indulathullám vette kezdetét, mert a helyi plébános rosszul kommunikálta a püspöki döntést. Volt olyan eset is, hogy maga a pap kérte, hadd kerüljön közelebb Budapesthez, ahova rendszeresen járt kezelésre, ám a hívek felé már nem teljesen ez hangzott el. Varga László atya, az új főpásztor is meghozta felmentésekről és áthelyezésekről szóló döntéseit, amelyekben a mérlegelés mellett a Szentlélek is jelentős szerepet játszott, no meg a papi engedelmesség, amelyet Isten szolgái fogadtak meg egykoron. A megyés püspök augusztus 1-jei hatállyal Brieber László balatonszentgyörgyi plébánost egészségi állapotára való tekintettel nyugállományba helyezte, dr. Rumsza- uer Miklós plébánost felmentette egyetemi lelkészi beosztása alól, Horváth Lóránt plébánost saját kérésére felmentette a nagyatádi plébánia ellátása alól, és egy év beteg- szabadságot engedélyezett neki. Arányi Zoltánt felmentette a nagykanizsai Jézus Szívé-plébánián betöltött kápláni beosztása alól, és az újudvari plébániára küldte plébániai kormányzónak, megbízva a homokkomáromi plébánia oldallagos ellátásával. Molnár Attila plébánost felmentette az újudvari plébánia vezetése alól, és a szuloki plébániára küldte ugyanazon minőségben, és el kell látnia a so- mogyapáti plébániai feladatokat is. Bognár Tamás plébánost, „Tapsi atyát” felmentette a szuloki plébánia ellátása alól, és a lábodi plébániára küldte, és megbízta a görgeteVarga László megyés püspök meghozta döntéseit Fotó: Berta Gábor gi és csokonyavisontai plébániák oldallagos ellátásával is ugyanazon minőségben. Vaslábán Csaba balatonke- resztúri plébánost megbízta a balatonszentgyörgyi és ba- latonberényi plébániák oldallagos ellátásával is. Göndics János atyát felmentette a so- mogysámsoni plébánia ellátása alól, és kinevezte Csurgóra plébánosnak. Papp Szabolcs kisegítő lelkészt felmentette a kaposvári Jézus Szívé-plébánián végzett feladatai alól, és Somogysámsonra helyezte plébániai kormányzónak, megbízva a vörsi plébánia oldallagos ellátásával is, ugyanis a korábbi vörsi plébános, Mód Miklós a zselickisla- ki híveit pasztorálja ezentúl, mivel Sajni Balázs a kis zselici faluból a kaposvári Nagy- boldogasszony-plébániára került plébános-helyettesnek. Roca Daniel, a korábbi babó- csai plébános ezentúl Nagyatádon szolgál, így a babócsai híveket Bencik Tamás pasztorálja a vízvári plébánia ellátása mellett. Lőrincz Sándor Szeretet, irgalom, alázat jegyében folytatódjon majd a szorgos munka Az új főpásztor döntéseivel szeretné lendületben tartani az egyházmegyét. Elődje is tisztában volt azzal, hogy míg egy-egy plébánia pezsgő életével, viruló közösségeivel „lelki laboratórium” vagy „lelki cukrászda" lehetett, addig akadtak olyan helyek is, ahol a közöny, a megszokás és a mozdulatlanság volt az úr. E mostani döntés hátterében nyilván az áll, hogy működőképessége megőrzése mellett attraktívabb legyen az egyházmegye, s a plébániákon - melyek a hívek számára lelki orientációs pontok - a szeretet, az irgalom és az alázat jegyében folytatódjék a munka - egyháziak és világiak összefogásával, egységben építve Isten országát. * t
