Somogyi Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-04 / 153. szám
2017. JÚLIUS 4., KEDD 12. MEGYEI KÖRKÉP Ha sárgul, ha bámul, valami hiányzik SOMOGY Nézzük a legjellegzetesebb hiánytüneteket a teljesség igénye nélkül! Vashiány: először a hajtáscsúcs fiatal levelei, majd az idősebbek is megsárgulnak, a levélerek zöldek maradnak. Magnéziumhiány: a tünetei júliusban jelennek meg a hosszabb hajtások alapi részén, az idősebb leveleken. A levélerek között sárga foltok keletkeznek, amelyek viszonylag gyorsan elhalnak. Káliumhiány: a tünetek az idősebb leveleken jelennek meg. A levélszélek megbar- nulnak, elszáradnak, kanalasodnak. A növényeink állapotát is befolyásolja, ha hiány, illetve többlet van valamely fontos összetevőből. A tápanyaghiánynak jellegzetesek a tünetei, a növények a levelek változásával, színük, formájuk deformálódásuk, pöndörödé- sük, fakulásuk, lilulásuk jelzi, hogy valamiből kevés jut neki, vagy éppen hiányzik a táptalajból. Mivel a konyhakertben a paradicsom, paprika, uborka most kezd el teremni, ezért e növényeknél figyeljünk oda a megfelelő tápanyag-utánpótlásra! Kalciumhiány-beteg- ségre utal a küszködő, alultáplált, satnya, sárguló levelű paradicsom vagy paprika. A nem kellő tápanyagellátás miatt a növényeink legyengülnek, ^a gombabetegségek könnyebben támadják meg őket - figyelmeztet Nagy Szabolcs, kertész. Nagy Szabolcs, lapunk szakértője Fotó: Huszár Márk végzett zöldmetszés Ha nyár, akkor kánikula. Kertünk növényei is megsíny- lik a nagy meleget. Lássuk, mit tanácsol a szakember a hobbikertészeknek! Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu SOMOGY A nyár közepéhez közeledve sem csökkennek a kerti teendőink, mivel a megtermett cseresznyénk, meggyünk után érő gyümölcsfáinkat se hanyagolhatjuk el. Június-július hónapban a kiskertek ápolása a leglényegesebb, hiszen olyan hirtelen változásokat produkál az időjárás, hogy szinte minden- napra jut valami extra, addig nem tervezett dolog a kertekben. Hol nagy mennyiségű csapadékkal, hol pedig kánikulai forrósággal támad, ezért még fokozottabban figyeljünk oda kerti növényeinkre, mert az időjárási tényezők kedveznek a kórokozók és kártevők elszaporodásának. Gyümölcsfáinknál június végére befejeződik a hajtások első fő növekedési szakasza, és megkezdődik a következő évi termőrügyek kialakulása, ami párosul a gyümölcstermés nagybani fejlődésével, s a növények tápanyag- és vízigénye fokozódik. Ezért fontos munka a zöldhajtások válogatása, a zöldmetszés, ami a jövő évi hajtások kialakítását segíti elő, ráadásul a növényeink számára még optimálisabb víz- és tápanyag- felvételt lehet elérni a felesleges, rossz irányba növekedő, illetve ikerhajtások eltávolításával. Az őszibarackfák zöldmetszése majdhogynem elengedhetetlen, de a kajszi- és a szilvafák is meghálálják a nyári zöldmetszést. Az esetleges zöldmetszésnél legyünk résen, hogy ai gyümölccsel jól berakodott hajtásokat ne metsszük most le! A letermett cseresznye- és meggyfáinkat is érdemes még növényvédelemben részesíteni, Az almafák több vizet kívánnak mivel a levéltetvek és a különböző gombabetegségek, például monília, lisztharmat, levél- likasztó betegség okozhat kellemetlenséget. Ráadásul képesek a következő évre áttelelni, majd újból fertőzni! A később érő gyümölcsösünk érdekében fontos védekezni az almamoly, a barackmoly és a levéltetvek ellen kontakt és felszívódó rovarölő szerek használatával. Hogy a beérő termés ne legyen gyümölcsmoníliás, rohadt, használjunk felszívódó, a moníliás betegségek ellen védő növényvédő szert, amit kombináljunk az almatermésűek esetében lisztharmat- és varasodás- gomba elleni készítményekkel. A gyümölcsfáink meghálálják a nyári melegben az öntözéses vízpótlást, de vegyük figyelembe a különböző gyümölcsfajták időszaki vízigényét. Az almafák például igénylik a legtöbb vizet, amit a termések intenzív növekedésének és az érés időszakában kell pótolni, ha nincs elég természetes esőzés. Őszibarack és a kajszi- barack esetében viszont már legyünk kicsit óvatosabbak, mivel például az őszibarack nem szereti a magas talajvízszintet! Ha esik, akkor annak meny- nyiségét egy esőmérő edénnyel könnyedén lemérhetjük. Megállapíthatjuk, hogy adott időintervallum alatt mennyi csapadékot kapott a kert, így megfelelő mennyiségben „utánöntöz- hetünk”, ha szükséges. A gyümölcstermés ritkítása még mindig aktuális, főleg almánál, körténél, őszi- és kajszibarack esetében. Ha azt szeretnénk, hogy valamennyi termés ki tudjon fejlődni, nagyobb gyümölcsök képződjenek, ne mulasszuk el! Ráadásul a fa nem kényszerül túl sok gyümölcs kinevelésére, így a következő évben nem tart majd „pihenőt”. A forróságban lehetőség szerint öntözzünk minél gyakrabban! Fotó: Shutterstock A bő termés egyik titka az időben A fák és növények alultápláltsága ilyenkor a házi kertekben is előfordulhat A levelek sodródása átmeneti jelenség SOMOGY Sokan kérdezik, mitől kanalasodik, sodródik össze a paradicsom levele? Szerencsés esetben csak levélsodródásunk van (ha nem társul bámulással, levélszáradással). A levelek összesodródnak, mint egy kis tekercs, kemények, törékenyek lesznek, de zöldek maradnak! A zavar oka a mértéken felüli fejlődés és a levelek, hónaljhajtások egyidejű túlzott letörde- lése, lecsípése vagy a rendszertelen vízellátás. Gyakran csak átmeneti jelenség. Szintén nem gombabetegség a napégés, az erős, közvetlen napsugárzás a paradicsom és a paprika termésein világos, csillogó, ráncos, puha foltokat okoz. Védekezni árnyékolóhálóval tudunk. Június-júliusban az időjárás nagyon szélsőséges lehet, ami komoly jégveréssel is sújthatja a kerti növényeinket. A vihar által leszakított ágakat vágjuk vissza, a nagyon megsérült részeket metsszük meg, a nagyobb sebfelületeket faseb- kezelővel kenjük be, és utána történjen a permetezés. Ahol a jégverés okozott kárt növényeink termésén, levélzetén, ott feltétlenül szükséges permetezni! A jégverés után réz hatóanyagú szerekkel kezeljük a növényeinket. Védekezési lehetőség a kiskertekben „jégháló” felszerelésével oldható meg. Raschel hálót (zöld árnyékolóhálót) feszítsünk ki stabil tám- rendszerre, ami nemcsak megvédi a jégtől a növényeket, de jótékonyan szűri az erős napfényt is a kánikulai melegben. Hasznos az árnyékolóháló Fotó: Shutterstock Pótoljuk idejében a fontos tápanyagokat! SOMOGY A termésritkítással kellőképpen csökkenthetjük a gyümölcsöskertben már olyannyira ismert - egyik évben bőséges terméshozamot érünk el, a következő esztendőben viszont szinte semmit - jelenség kialakulásának esélyét. Ez a művelet a gyümölcsfáink hosszú élettartamához is nagymértékben hozzájárul, mivel a fák teljesítőképességét meghaladó gyümölcsmennyiség kinevelése bizony a kondíció romlásához vezethet! Ez a folyamat egyébként akár több évre is kiható hozamcsökkenést válthat utóbb ki. Ennek „köszönhetőek” azok a különleges gyümölcsfák, amelyek csak két-három évente teremnek, de akkor annyit, hogy „majd megszakad” tőle a fa. A beavatkozás növényvédelmi szempontból is roppantmód hasznos, mert a ritkán álló termések közé kétségkívül könnyebben behatol a permedé, és így valószínűleg hatékonyabb lesz a kémiai védekezés. Az idén, a kerttulajdonosok tapasztalatai szerint, szinte minden növényi kultúrában komoly tápanyaghiány-betegségek jelentkeztek, amiről érdemes pár szót ejteni, mivel Ellenőrizzük rendszeresen növényeinket! Fotó: Shutterstock júniusban fokozottan és feltűnően bukkantak fel a levél- zeten a tünetek. A fák és a növények alultápláltsága nyilvánvalóan nem csupán nagyüzemi gazdaságban, hanem házi kertben is előfordulhat. Leginkább akkor, ha nem figyelünk eléggé oda a rendszeres kora tavaszi és őszi tápanyagpótlásra és az év közben elvégzendő levéltrágyázásokra. Tünetei a rövid hajtások, a kis méretű levelek, a gyenge virág- és termésberakódás (ami később a még be nem érett termés lehullását is okozhatja) és a lomblevelek különböző „sárguló” elszíneződése lehet. A legtöbb tápanyaghiánytünet általában nem a hiányzó, hanem a túlsúlyban lévő tápelemeknek köszönhető, s az egyoldalú műtrágyázás (például túlzott pétisózás) következtében alakul ki. Az egyik legjellegzetesebb hiánytünetet fontos megemlíteni, ez pedig nem más, mint a vashiány: ilyenkor először a hajtáscsúcs fiatal levelei, majd később már az idősebbek is megsárgulnak, a levélerek általában zöldek maradnak. Ha ez a hiány sokáig tart, akkor a levelek a szélükön száradni kezdenek.
