Somogyi Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-29 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 30. szám

2017. JULIUS 29., SZOMBAT SZTÁRVILÁG 11 Görög Zita nem adja fel sem idealizmusát, sem a romantika utáni vágyát Számtalan csalódáson túl van már Görög Zita, mégis kellő humorral tud beszélni a férfiakról. Már nem küzd elvakultan, hogy megtalálja a párját. Vagány édesanyá­nak tarja magát, aki, ha kell, a jég hátán is megél. Hot!-összeállítás- Miben rejlik a nőiességed?- Elsősorban az anyaságban. Fiatal lányként igen nehezen éltem meg ezt az oldalamat. Belekerültem egy olyan szak­mába, ahol elvárták, hogy ízig- vérig nő legyek. Tizenhat éve­sen épp hogy elkezdtem bonto­gatni a szárnyaimat, a fotózáso­kon máris nőként kellett visel­kednem. Sok mindenben éret­tebb voltam a korosztályomnál- ebben nem.- Akkor eljátszottad, mint egy szerepet?- Arra nem voltam képes. Nehezen adtam át magam en­nek a szakmának, de rengete­get lazultam. A médiában nő­ként boldogulni nem a legegy­szerűbb feladat. A határaim le­bontására kellett törekednem.- Pedig egy időben sokat láthat­tunk a képernyőn.- A megasztáros időszak volt a tévés karrierem csúcsa. Olyan nagy figyelem övezett, ami rettentően sok volt. Köz­ben azt éreztem, hogy már nem akarok másokra hatni, több in­gert kiváltani, főként nem nő­ként. Zavarni kezdett a férfi­ak túlzott közeledése. Akad­tak úriemberek, de a legtöbben nem haverkodni akartak...- Ezt hogy kezelted?- Többször besokalltam. A mai napig azt látom, hogy nyomulnak a nős pasik, meg akiknek barátnőjük van, meg akik szinglik. Olyan-helyzetek­be kerültem, amik végül csaló­dásra adtak okot. Emiatt ször­nyen nehezen bízom meg a fér­fiakban, az eddigi párkapcsola­taimban is bizalmatlan voltam.- Sokan gondolhatják azt, hogy neked könnyű. Nem így van?- Mínuszból indulok. A mé­dia által körülvesz egy csomó téves infó, és azok alapján vé­lekednek rólam. Ha valakinél több kört kell futni ahhoz, hogy ténylegesen meggyőzzem: nor­mális vagyok, akkor hagyom az egészet. Nincs értelme, mert aki előítéletes, az nem nagy­vonalú az érzelmeiben, felesle­ges azon melóznom, hogy szer- tefoszlassam a rólam kialakult előítéleteket.- A legutóbbi kapcsolatodat ho­gyan sikerült kiheverned?- Egy év kellett hozzá, hogy talpra álljak lelkileg, és ehhez pszichológus segítségét is kér­tem. Szerencsére a barátaim és a családom végig segítő kezet nyújtottak. Arra kerestem a vá­laszt, miért nem tisztelem ma­gam annyira, hogy nem raga­dok bele egy olyan kapcsolat­ba, amelyik egyikünknek sem jó. A válasz megvan, izgalmas önismereti utakat járok be.- Miben van hited?- Az idealizmusomat nem adom fel, sem a romantika irán­ti vágyamat. Sokáig nem tud­tam értékelni önmagam, hiszen egy olyan szakmában értem el sikereket, amelyet a külsőm­nek köszönhetek. Majd leesett, hogy itt nemcsak arról van szó, hogy mint modellt beállítanak a kamera elé, mert szépnek tar­tanak, hanem kőkemény mun­ka és cigányélet van mögötte. Csak az számított, hogy ember maradjak, hogy ne legyen belő­lem egy drogos, felszínes nőcs­ke. Ezzel a hozzáállással ebben a világban nem sok barátot sze­reztem, és ezt nem bánom.- Sok ember vesz körül?- Szerencsére vannak igaz támaszaim, a barátnőim, az öcsém, aki velünk is él. Bálint sokat segít otthon, már azzal is rengeteget levesz a vállam- ról, hogy a forgatási napokon ő vacsiztat vagy altat. Már lassan húszéves, és elég rég velünk van ahhoz, hogy ne kelljen ne­ki semmit magyaráznom.- Négyen vagytok egy egész?- Négy plusz egy, ha az öcsém kedvesét is beleszámol­juk. Nyaralunk, hülyülünk, kirándulunk, nevetünk, vitá­zunk. Picit hippiéletet élünk. Szentendrén tüzet rakunk a kavicsosban, Visegrádon piszt­rángot fogunk. A gyermekei­met egyfajta lazaságra tanítom a rendrakás mellett, hogy meg tudják élni a jelen örömeit. Most már egyikük nyolc-, másikuk tízéves. Kaptak egy alapot, hogy miként lássák a világot - innen ők jönnek. Pró­bálgatják a kis szárnyaikat. Én maximálisan mellettük állok, de nem azzal, hogy mindenért folyton rájuk szólok. Ha nekik pocsolyába van kedvük ugrál­ni, akkor tegyék; majd a mosó­gép kimossa a koszos ruhákat.- Milyen férfira lenne szüksé­ged?- Aki elfogadja a gyerekei­met. Csapatjátékosnak kell len­nie, máshogy nem fog menni. Egy kedves barátom fogalmaz­ta meg, hogy halmozottan hát­rányos helyzet az enyém, már ami a társkeresést illeti. A mé­diában dolgozom, rendelkezem némi egzisztenciával, el is tar­tom magam, és van két gyer­mekem - mindez többnyire megrémiszti a férfiakat. a filme­zésbe, ami egy igazi szerelem az életemben.- Voltak anyagi ne­hézségeid?- Teljes anyagi csődöket éltem meg, miközben már megvoltak a gyerekek. Volt olyan, hogy háromezer forint volt a zsebemben, de olyan is, hogy több millió. Megtanul­tam értékelni a keveset, be­osztani a nagyot. Annyit min­dig félreteszek, hogy ha beüt­ne a krach, akkor legyen mi­hez nyúlni. De ettől függetle­nül egyáltalán nem vagyok egy anyagias csaj.- Hogy sikerült talpra állni?- Önbizalom kellett hozzá, amit nem volt egyszerű fel­építeni. De a korral ez is meg­jött. Közel a negyvenhez nyu­godt vagyok. Kerek az éle­tem azokkal az akadályok­kal együtt, amiket az élet az utamba görget. Görög Zita kereknek érzi az eletet, azokkal az akadályokkal együtt is. amelyeket az elet az útjába görget Foto: Hot! HIRDETÉS www.nemzetisport.hu Keresse az újságárusoknál! Nehezen bízik meg a férfiakban- De nem adod fel, hogy megta­láld az igaz társad?- Örök romantikusként sze­retném megtalálni a párom, de már nem hajkurászom. A gye­rekeimnek szerettem volna egy családot adni, miközben mi már így is egy család vagyunk- ezt beláttam, és megszűnt a görcsösen akarás. Az elsődle­ges feladat számomra az anya­ság, de már magamat sem ha­nyagolom el. A saját kreativitá­somnak is adok teret. Ráadásul augusztustól megint belevágok

Next

/
Thumbnails
Contents