Somogyi Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-26 / 172. szám
12 BARANGOLÓ 2017. JÚLIUS 26., SZERDA Vezetett túra a Bükkben. Egyre többen szeretnék megismerni a rejtett értékeket is Fotó: BNPI/Kozma Attila Jelentősen megváltozott az elmúlt négy évtized alatt a Bükki Nemzeti Park A természet visszavezeti a ma emberét is az élhetőbb világba Egyre többen mennek a természetbe, őket el kell vezetni a nemzeti park legérdekesebb helyeire. Tóth Balázs szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu BÜKK Idén ünnepli fennállásának negyvenedik évfordulóját a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI). Tavasz- szal ünnepséget is tartottak Lillafüreden, amelyen megemlékeztek a kezdetekről, valamint említést tettek a jövőt illető tervekről is. A mostani uniós ciklusban például már tíz pályázatukkal nyertek több mint 4,3 milliárd forintot (ebből kilenc pályázat 2,7 mil- liárdja célozza a természetvédelmi feladatokat, míg az előző hét évben hasonló fejlesztésekre 9,3 milliárd forintot fordíthattak.- A múltból indulunk, amit akkor elkezdtünk, az adatgyűjtés, monitoring megalapozzák azt, hogy merre kell haladnunk akár élőhelyek, akár fajok vagy kulturális értékek megőrzésében, ökoturizmusban, természetismereti szolgáltatásokban. Vannak olyan fejlesztések, barlangok védelme, génmegőrzési tevékenység, amelyek az előző időszakban kezdődött és most folytatódik - mondta Rónai Kálmánná, a BNPI igazgatója. Az igazgatóság feladatai változtak az idő folyamán, alapvetően a társadalmi igények módosulásából fakadóan. A szemléletformálásban sokkal nagyobb szerepük van, és a génmegőrzés tekintetében is előtérbe került a különféle fajok, őshonos fajták (furioso north star, kutyák, szürke marha, kárpáti borzderes) állományának biztosítása. A 70-es években nem volt köztudatban a természet- védelem fogalma. Rónai Kálmánná a nemzeti park jövőjével kapcsolatban elmondta, területében nem várható változás, de, ha olyan védettséget, vagy annak megszüntetését indokló helyzet lép fel, akkor arra reagálni kell. Előtérbe kerül az ökoturisztika, a génmegőrzés, de fennállnak a természetvédelem alapfeladatai. Az igazgató szerint az elmúlt évtizedek alapján nagy siker volt a működés kiterjesztése, a személyi állomány, az informatika, az infrastrukturális ellátottság fejlesztése. A három megyében látoga- tóközponfok vannak, kilenc- százezer hektáron harmincöt természetvédelmi őr teljesít szolgálatot. A fajmentés szempontjából nagy siker a korábban kihalás szélén álló ragadozó madarak, a kerecsen- sólyom, a parlagi sas, a vándorsólyom állományának bővítése. A kerecsensólymokat érintő nemzetközi LIFE-prog- rammal Brüsszelben uniós természeti védelmi díjat nyertek. Problémát jelent például az inváziós fajok megtelepedése, nehezen boldogulnak a feladattal. Rónai Kálmánná elárulta, évente százhúszezer turista keresi fel a nemzeti park belépés létesítményeit, ennek akár húszszorosa is lehet a területen kirándulók száma. A most elnyert 2,7 milliárd forint sok fejlesztésre, tanösvények kialakítására ad lehetőséget. Ha megfelelő helyen vezetik a turistákat, ahol meg tudják nézni, amit akarnak, a legérdekesebb dolgokat, akkor nem okoznak károkat máshol, nem lesz túlláto- gatottság. Szíttá Tamás, a BNPI alapító tagjá szerint - aki volt természetvédelmi területkezelő, zoológiái felügyelő, élővilág-védelmi osztályvezető, majd miniszteri főtanácsos -, az igazgatóság régen még teljesen máshogyan működött, de szép lassan, s általában pozitívan változott a kompetenciája. Pazar kilátás. Számos érdekes látnivalót kíván a nemzeti park Fotó: BNPI/Kozma Attila- Először nem volt hatósági jogkör, csak külső szemlélői voltunk, milyen tevékenységek folynak a park területén, minimális beavatkozási eséllyel. Az alapítási határozatban megfogalmazták, mit kell csinálni, például hol lehet védőzónát kijelölni. Ezek egyértelmű dolgok voltak, de nagy kérdésekbe nem tudtunk beleszólni. A kilencvenes években kaptunk hatósági jogköröket, millió törvényt, rendeletet be kellett tartatni. Kiléptünk nem védett területekre is, és olyan nagyságrendű feladataink is voltak, mint a szakértői munka az M3-as autópálya építésénél. Később jöttek a pályázati lehetőségek, nagy pénzekkel lehet nagy feladatokat megoldani ma is, olyanokat, amelyek azelőtt elképzelhetetlenek voltak. Előtérbe kerül az ökoturisztika, a génmegőrzés is. Visszaemlékezett arra is, hogy az itt élők az 1970-es években eleinte nem tudták, miről van szó. Akkoriban nem volt köztudatban a természetvédelem fogalma. Ha lett volna kezelési terv, amiben leírják, hogy mit várnak el a területtől, a beavatkozásokat, az értékeket, a gazdák láthatták volna, mit szeretnénk. Ez a nagyon bonyolult írásmű most születik meg. Most is van, aki nem tudja, vagy nem akarja értelmezni, mit is akar a természetvédelem elérni. Be kell látni, az értékek megőrzése minden ember érdeke. Az ember is abban a környezetben érzi jól magát, ahol a többi élőlény, akiknek biztosítani kell a túlélését. Szíttá Tamásnak vannak kedvenc helyei, élőlényei, amelyekkel sokat foglalkozott. így részt vett a kerecsensólyomprogramban, a békászó sasfióka védelmében, az uhu aktív védelmében, ürgetelepítésben, foglalkozott az alpesi gőtékkel, a szalakótákkal. Azok a tájak állnak hozzá közel, ahol a természet a maga útját járhatja, ahol kevésbé látszik az emberi beavatkozás. Ezek általában kiemelt jelentőségű területek, ilyen például a Hór völgyének fokozottan védett része. A természetben általában valamilyen céllal van kint, s bár nyugdíjas, ma is segít, ahol tud, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület bükki helyi csoportjának elnöke is. Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerint odafigyeléssel, szorgos és magas szintű munkával komoly védelmet lehet végezni. Elárulta: támogatták a BNPI munkáját, biztosították a működési feltételeket, a pénzügyi, jogi keretet, az eddigi tízmilliárd forinthoz hasonló összeg lesz környezet- védelmi, természetvédelmi fejlesztésekre. Most nagy probléma például az inváziós fajok megtelepedése. Mint mondta, ezek fenntartására is lesz pénz, s törekszenek egyebek között arra is, hogy önfenntartó beruházások valósuljanak meg. Fazekas Sándor szerint fontos szólni arról, hogy a belföldi turizmus iránya a nemzeti parkok és a magyar tájak kincsei felé fordult az elmúlt esztendőkben. A miniszter kérdésünkre még azt is megemlítette, hogy leginkább a Hór-patak völgyét szereti, ezt testvérével egy biciklitúrán ismerte meg. A néhány évvel ezelőtti földbérletpályázat körüli botrányra vonatkozó kérdésünkre azt mondta, szerinte a pályázat sikeres volt, neki nem panaszkodtak a gazdák, a vita szerinte a parlamentben és a sajtóban zajlott. Előtérbe került az őshonos fajták, például a szürke marha állományának bztosítása Fotó: Czímer T.
