Somogyi Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-21 / 168. szám

2017. JÚLIUS 21., PÉNTEK SOMOGYI GAZDA y A nagy vizeken ravaszkodnak szívesebben az orvhorgászok SOMOGY Amióta két éve az ál­lami horgászj egyeket online is lehet váltani, illetve vissza­kereshető annak tulajdonosa, sokkal kevesebb a visszaélés - vélekedik Kozári Miklós, a Kaposvári Sporthorgász Egye­sület elnöke. - Ezt rendbe tet­tük, a visszaélések a napi és területi jegyek váltásával van­nak - mondta el kérdésünkre. A Desedát, a Kapos-folyót, és a Töröcskei-tavat is kezelő egyesület csak a Deseda ese­tében 25 kilométernyi part­szakaszt ellenőriz. Itt néha előfordul, hogy tilosban pe- cázók lógatnak. - Nagyon rit­kán, de megesik - fűzte hozzá a horgász vezető. - Az elmúlt években sokat változott a hal­őrzés emberi és technikai ol­dala, ez is nagyban hozzájá­rul a hatékonyságunkhoz. Ami a kisebb vizek eseté­ben nem jellemző, az a na­gyobb nyílt terepen még min­dig markánsan jelen van. A Balatoni Halgazdálkodási A leggyakrabban az engedélyek ma­radtak otthon Nonprofit Zrt. (BALHAL) vég­zi a 63 ezer hektáros Balato­non a 195 kilométeres part­szakasz ellenőrzését. Havra- nek Miklós, horgászati igaz­gató arrőHójékozt'dtott, hogy" a tizenhét halászati őrnek az idei első félévben jelentős munkát adtak a tilosban pe- cázók: 132 esetben tettek fel­jelentést különböző horgásza­ti szabályszegések miatt. A leggyakoribb az érvényes horgászengedély nélküli hor­gászat, amely 39-szer fordult elő. A renitensek egyre gyak­rabban feledkeznek meg a fo­gási napló vezetéséről, s van, akinek nem egyértelmű az éves kifogható mennyiség megkötés. Azonban a napi ki­fogható mennyiség korlátot is gyakorta áthágják, itt a szé­gyenlistát egyébként egy ba­latonszentgyörgyi horgász ve­zeti, aki három ponty helyett kilenccel próbált eliszkolni. Az is gyakran előfordul, hogy a megengedettnél több hor­gászfelszereléssel látnak neki a sportolásnak, például kettő helyett öt bottal. K. R. Spárgát és málnát is termelnek a közmunkában Nem nőtt az aratási tüzek száma Somogybán Van, ahol helyben dolgoz­zák fel, s több helyen érté­kesítik is az önkormányza­tok a közmunkaprogramban megtermelt zöldségeket, gyümölcsöket. A megkérde­zettek szerint szép az idei termés, melynek kapcsán nagy az érdeklődés a lakos­ság részéről is. Gyeszát Zsolt zsolt.gyeszat@mediaworks.hu MERNYE, BUZSÁK Az idei ara­tási szezonban már két olyan tűzhöz kellett vonulniuk a so­mogyi tűzoltóknak, amelyek gabonához vagy a betakarítás­hoz köthetőek. Róth Zoltán ka­posvári tűzoltóparancsnok ér­deklődésünkre elmondta: leg­utóbb Somogyaszaló és Mer- nye között az út menti gabona­tábla kapott lángra. Akkor vél­hetően egy eldobott cigaretta- csikk okozta a kárt. Nem sok­kal az eset előtt Buzsákon fel- hevültek és füstölni kezdtek egy kombájn alkatrészei. Ebben az időszakban ko­moly odafigyelést igényel, hogy ne keletkezzen több mil­lió forintos kár. Minderre az aratás előtt egy kaposvári kon­ferencián is felhívták a mező- gazdasággal foglalkozók fi­gyelmét. Harmath Balázs, a Somogy Megyei Katasztrófa- védelmi Igazgatóság, hatósági osztályának kiemelt főelőadó­ja elmondta: a munkák meg­kezdése előtt tíz nappal a gaz­A gép is túlhevül- het, de a cigi külö­nösen veszélyes dák kötelesek bejelenteni az erő- és munkagépeket. Szem­lét kell tartani, szükség ese­tén ezen részt vesz az illetékes tűzvédelmi hatóság is. Betakarításkor a járműveken kell tartani a szemle során ki­állított jegyzőkönyvét, seprűt és lapátot, valamint tűzoltóké­szüléket és földelőkábelt. - Ha aratás közben tűz keletkezik, a gépkezelő a tűzoltókészülék­kel kísérelje meg a lángok meg­fékezését - mondta Harmath Balázs. Ezt csak addig érdemes megpróbálni, amíg az ember, saját életét nem veszélyezteti. A szakember hozzátette: ál­talában műszaki hiba, szán­dékos gyújtogatás, égetés mi­att keletkeznek tüzek, de bál­ázáskor a forgó részek is ké­pesek felhevülni, s meggyúj­tani a közelben lévő szalmát. Harmath Balázs arra is felhív­ta a figyelmet, hogy aratáskor ne dohányozzanak a dolgo­zók, s ugyancsak emlékezte­tett: égő cigarettacsikket ne dobjunk ki az autóból, hiszen most már a magok is könnyen lángra kapnak. K. R. OSZTOPÁN-MERNYE-KAPOSFŐ Zöldségtermesztéssel is fog­lalkoznak Osztopánban a köz­munkaprogramban. Kovács Bé­la László polgármester elmond­ta: három fóliasátorban ter­mesztenek többek között papri­kát és paradicsomot, de szántó­földön is dolgoznak, ahol hagy­mát és burgonyát termelnek el­sősorban. Az önkormányzat helyben is értékesíti a termé­nyeket. Folyamatos az érdeklő­dés a lakosság részéről. Szíve­sen vásárolják a helyi zöldsége­ket. De Kovács Béla László sze­rint az átmenő forgalomban is nagyon bíznak, hiszen sokan mennek a településen keresz­tül a Balaton felé, így abból is van egy kis bevételük. Húsz embernek ad munkát a mezőgazdasági közmunka­program Kaposfőn. Sztányi Ti­bor polgármestertől megtud­tuk, három fóliasátorban, mint­egy hatszáz négyzetméteren termesztenek paprikát, paradi­csomot, s kígyóuborkát. A sza­badföldi kertészetben uborkát, zöldbabot, szárazbabot, burgo­nyát, hagymát, s még spárgát is termesztenek, ami kevésbé gyakori a környékén, s melyet a gyerekétkeztetésben is haszno­sítanak. A helyi konyha étlap­ján ugyanis folyamatosan sze­repelt a spárgakrémleves, ám ezelőtt úgy kellett megvásárol­ni a zöldségfélét. Mint a telepü­lésvezető elmondta, arra töre­kednek a közmunkaprogram zöldségtermesztésével, hogy kielégítsék a 450 adagos kony­ha igényeit, ám az önkormány­zat árusítóhelyét is előszeretet­Nehez a munka a földeken, de megeri helyben termelni a zoldseget-gyumolcsot Foto: Lang Robert Ivóié és lekvár lesz a málnából tel látogatják a település lakói. Sokszor nincs is annyi zöldség, mint amennyi igény lenne. 7 Először termett nagyobb mennyiségben málna az idei évre a mernyei közmunka­programban, tavaly még csak éppen megmutatta magát a gyümölcs. - Azon kívül, hogy sok málna termett, a termés minősége is igen magas - mondta lapunknak Kisfalusi András polgármester. - Több­nyire kedvezett az idő a gyü­mölcsnek, leszámítva a szélvi­harokat, melyek sajnos lever­ték a málna egy részét. A málna egy részét Kaposvá­ron adják el a zöldségesek­nek, ám a termés jelentős há­nyadát Mernyén dolgozzák fel, ivólevet és kisebb mennyiség­ben lekvárt készítenek a gyü­mölcsből. Ehhez a szükséges berendezéseket a közmunka­program keretein belül vásá­rolhatták meg. így az elmúlt esztendőben egy pasztőröző gépet szerezhetett be a mer­nyei önkormányzat, az idén pedig egy nagy teljesítményű hidraulikus présgépet is sike­rült megvásárolni. Ennek se­gítségével préselik ki a mál­nát, majd a pasztőrözés után az erre a célra használt csa­pos zacskókban tárolják. Mint megtudtuk, egy részét majd a rászorulók, s a helyi közin­tézmények között osztják ki. A gyümölcslé másik részét pe­dig szeretnék kereskedelmi forgalomban értékesíteni. Hatalmas az igény a helyi zöldségekre Túl nagy károkat okozott a hatalmas szaporulat, százötven dűvadat terítettek le a vadászok Egymás után lőtték ki a szőrmés ragadozókat ROPOLY Számos kisemlős, rágcsáló és a földön fészkelő madarak védelmében is fon­tos a ragadozógyérítés ha­zánk erdeiben. Somogybán egy héten át lőtték a dúvada- kat a vadásztársaságok, az idén harmadik alkalommal hirdette meg a ragadozógyé- rítési programot a megyei va­dászkamara és-a somogyi va­dászok szövetsége. A sikeres vadgazdálkodás feltétele a ragadozógyérítés is. Az elmúlt évtizedben ugyan­is soha nem látott mértékben elszaporodtak a rókák, a bor­zok, a sakálok. A madarak kö­zül pedig a dolmányos varjú és a szarka is egyre nagyobb számban fordul elő. Kártéte­lük jelentős'} mert az éles sze­mű madarak elől nincs biz­tonságban se a fészekalja to­jásai, a fiókák, sőt még a ki­sebb emlősök, így például a nyúl kölykei sem. A barcsi erdészet vadász- területein az elmúlt években a legnagyobb probléma azon­ban az aranysakállal volt. Ta­valy 144 ilyen dúvad került terítékre, a mostani 2017-es dúvadgyérítési programban pedig ötöt sikerült kilőnünk - mutatta a kilőtt aranysa­kálokat a barcsi erdészet fő­vadásza a ropolyi terítéknél. Borzok, aranysakálok, rókák és görények a somogyi vadászok terítékén Fotó: Muzsay Péter Nyúl András hozzátette: na­gyon fontosnak tartja a ra­gadozógyérítést, nemcsak a program keretében, hanem egész évben. - Mostanra már gazdasági problémává is vált. Az aranysakál igen jelentős károkat okoz a vadászterüle­tünkön a gím és a dám bor­jakban. Ezen túl a vaddisznó sza­porulatban is érezhető a kár­tétele. Ráadásul a környéken élő juhászoktól is nagy meny- nyiségben ragadnak el bárá­nyokat - sorolja a sakál kárté­telét Nyúl András, Sefag Zrt. Barcsi Erdészete vadászati ágazat vezetője. Stanics A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents