Somogyi Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-21 / 168. szám

SOMOGYI GAZDA 2017. JULIUS 21., PENTEK Szükseglehetoseg Lengyel János janos.lengyel@mediaworks.hu A szép tájú Somogy bőven termő földjei, a gazdag termelé­si és gasztronómiai hagyományok, a sokszínű népi örök­ség és az itt megtermelt élelem minősége - minden ak­tuális gondunk ellenére - büszkeséggel tölthetnek el bennün­ket. Gazdáink szakértelme és elszántsága, mezőgazdasági ter­mékeink, élelmiszereink minősége más tájainkkal együtt min­dig élhető hazát biztosítottak számunkra itt, a Kárpát-medencé­ben, s vitték hírünket a nagyvilágban. A somogyi mezőgazdaság nemcsak a múlt, hanem a jövő gazdaságának alappillére is. Mindazonáltal pontosan tudjuk: minőségi és mennyiségi előrelépésre van lehetőség és szük­ség a teljes magyar élelmiszer-gazdaságban. Ebből nekünk itt Somogybán is ki kell vennünk a részünket. A somogyi élel­miszer-gazdaság képes a világ fogyasztói igényeinek kielégí­tésére. S ha számot vetünk lehetőségeinkkel, azt látjuk: majd minden ágazatban benne van a növekedés, a termelés felfu­tásának az esélye. De azt is tudnunk kell: a piaci lehetősé­gek kihasználásához szervezett és rendben működő termék­pályákra, gazdatársulásokra és szövetkezésekre van szüksé­günk! Itt, Somogybán is! Ide­A magyar élelmi­szer-gazdaságban nagyobb a potenciál jében felismertük: ami a vi­lág országainak nagy része számára kihívás, az a mi szá­munkra lehetőség. Hatalmas a verseny a világ élelmiszerrel való ellátásáért. S ebben a versenyben azok lesz­nek a nyertesek, akik képesek a természeti erőforrások - kü­lönösen a mezőgazdasági termőterület és a víz -, a gazdálko­dók és vállalkozások szorgalmának, együttműködésének és tudásának közös fejlesztésére. A magyar gazdák immár több mint egy évezrede művelik a Kárpát-medence földjeit. Megfe­lelő technológiával és tudással nemcsak a hazai lakosságot lát­hatjuk el kiváló minőségű és biztonságos élelmiszerrel, hanem jelentős mennyiségű mezőgazdasági terméket, élelmiszert ex­portálhatunk más országokba. A magyar élelmiszer-gazdaságban a mostaninál - szakmai becslések szerint - 60 százalékkal nagyobb termelési poten­ciál van. Ez pedig azt jelenti, hogy a helyben termelt termékek feldolgozásának fejlesztésével, a hozzáadott érték folyamatos növelésével járulhatunk hozzá a fejlődéséhez, a vidék mun­kahelyeinek gyarapításához, miközben garantáljuk az ország biztonságos élelmiszer-ellátását, óvjuk természeti értékein­ket, megőrizzük a biológiai sokféleséget, kíméljük a környe­zetet, és körültekintő módon bánunk a természeti erőforrások­kal. Ebben a munkában minden vállalkozásnak, családi gaz­daságnak - legyen az kis-, közepes vagy nagyüzem - megvan a maga helye és szerepe. Ez szükség és lehetőség! Somogyi Gazda A Somogyi Hírlap ingyenes, időszakos mezőgazdasági melléklete. Felelős kiadó: LISZKAY GÁBOR elnök-vezérigazgató Főszerkesztő: LENGYEL JÁNOS Szerkesztő: MÁRKUS KATALIN, NAGY LÁSZLÓ Irodavezető: HARJÁN SÁNDOR Kiadja a Mediaworks Hungary Zrt. Szerkesztőség és kiadó: 7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/a. Kaposvár, Pf. 31. Szerkesztőségi telefon: 06-82/528-119. Kiadói telefon: 06-82/528-113 A hirdetésfelvétel telefonszáma: 82/528-168 Nyomda: Mediaworks Hungary Zrt., 1225 Budapest, Campona u. 1. Felelős vezető: BERTALAN LÁSZLÓ nyomdaigazgató ISSN 0865-9125 ® mediaworks A hazai erdészszakma találkozott a kaszói gyűlésen Megsínylik az erdők a klíma változásait Kürtszóra vonultak be az Or­szágos Erdészeti Egyesü­let zászlóival a 148. vándor- gyűlésen. Az állami földe­kért felelős államtitkár, Bi- tay Márton köszöntőjében elmondta: az erdőgazdálko­dók határon innen és túl szo­ros szervezeti kapcsolatban vannak egymással. Góz Lilla sonline@sonline.hu KASZÓ - A leghatékonyabb természetvédelmi eszközünk a szakszerű erdőgazdálko­dás, meggyőződésem, hogy a legaktívabb természetvédő az erdész, nekik és nektek kö­szönhetjük a mai erdőszerke­zetet, a kultúrát, színvonalat, ami Magyarországot jellemzi - mondta el az államtitkár. Az erdőket érintő aktuális kérdé­sekről is tanácskoztak a ván­dorgyűlésen, hangsúlyosan szóba került a klímaváltozás, valamint annak hatásai. Lomniczi Gergely, az Orszá­gos Erdészeti Egyesület főtitká­ra elmondta: az erdőgazdálko­dás segítséget nyújt a klímavál­tozás hatásainak a mérséklésé­ben, tehát a klíma kiegyenlítés­ben, a szén megkötésében fon­tos szerepe van, ezért fontos lenne az erdőterület növelése. A másik kérdés pedig: hogyan maradhatnak fenn a meglévő erdeink, miként tudnak a válto­zó viszonyokhoz alkalmazkod­ni? Hozzátette: az erdőgazdál­kodás mindinkább természet­közeli hazánkban, de a klíma- változásból fakadó környezeti feltételek változása indukálja a fafajpolitika újragondolását. A vándorgyűlésnek első íz­ben adott otthont a Kaszó Zrt. A társaság vezérigazgatója, Ga­lamb Gábor elmondta: mint­egy 15 ezer hektáron gazdál­kodnak, 24 ezer hektárnyi pe­dig a vadászterületük. Továbbá honvédelmi területeken mint­egy háromezer hektáron lát­nak el szakkezelői feladatot. Ga­lamb Gábor szerint sokszor azt mondják, hogy az erdész csak Kulcskérdés, miként reagálnak az erdők a klímaváltozásra R: L. R. fairtásban érdekelt, az új erdő­törvény pedig talán Európában is a legszigorúbb, és ez minden­képpen az erdők javát szolgálja. Ünnepi beszédében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes külön megköszönte Zámbó Pé­ternek, az. Országos Erdészeti Egyesület elnökének és az erdé­szeknek, hogy 2010-ben a kor­mány felhívására elkészítették azt a szakmai koncepciót, ami végül a most megszületett erdé­szeti törvény alapját adta A vándorgyűlésen szakmai díjakat is átadtak. Az Év Erdé­sze elismerésnek Szehágel Ist­ván örülhetett. A huszonkét in­duló versenyző közül a Sefag Zrt. marcali erdésze lett a leg­jobb. A szakember elmondta: gyerekkora óta erdésznek ké­szült, a mai napig ebben a kör­nyezetben érzi jól magát, nem tudná elképzelni életét más­hol, mint a somogyi erdőkben. A második helyezett a Vér­tesi Erdő Zrt. munkatársa Ba- racs Zsolt lett, míg a dobogó harmadik fokára Vámos Ká­roly az Egererdő Zrt. erdé­sze állhatott fel. 2017-ben az Országos Erdészeti Egyesü­let küldöttgyűlése a legmaga­sabb elismerését, az Örökös Tagsági Díszoklevelet Kovács Gábor okleveles erdőmérnök részére adományozta. Az Or­szágos Erdészeti Egyesület ki­emelkedő szakmai és egyesü­leti munkája elismeréseként Bedő Albert Emlékérmet ado­mányozott három személy ré­szére. Csonka Tibor okleveles erdőmérnök, Fodor Mihály okleveles erdőmérnök, Vissi Géza okleveles erdőmérnök vehette át az elismerést. A gyűlésen több szakember munkáját is elismerték Az Országos Erdészeti Egyesü­let kimagasló szakmai mun­kájuk elismeréseképpen Kaán Károly Emlékérmet adomá­nyozott Biró Ferenc okleveles üzemgazdásznak, Bodri Ká­roly faipari üzemmérnöknek és Serfőző László okleveles er­dőmérnöknek. Az Országos Er­dészeti Egyesület Decrett Jó­zsef Emlékéremmel ismerte el Gál Sándor erdésztechnikust, Liebhardt István és Simon Atti­la munkáját. A közgyűlés zárásaként átad­ták az Erdészeti Tudományos Intézet Vadas Jenő-díjait. Az elismeréssel az intézet azon szakemberek tevékenységét díjjaza, akik sokat tejttek a ha­zai erdészeti kutatás fejlesz­téséért. Ezúttal Molnár Tamás okleveles erdőmérnök munká­ját köszönték meg. . PROMÓCIÓ Fittön nyáron is: a tej élet, egészség Újra felmérik a közeljövőben a helyi gazdaságok vízigényét Stratégia a vízgazdálkodásért A tej élet, erő, egészség: gyer­mekkorunkban sokszor hallot­tuk ezt, az adatok mégis mást mutatnak. Hazánkban éves szinten az egy főre jutó ideá­lis tej- és tejtermékfogyasztás - tejegyenértékben - 260-270 kg lenne, ezzel szemben 2012- ben csak 150-165 kg volt. Az egészséges táplálkozás megha­tározó hányadát képező tejből fejenként évi 60-65 liter fogy, ami az EU-s átlagfogyasztás közel négyötödét jelenti. Köztudott: a tej és vala­mennyi tejtermék szerveze­tünk számára rendkívül lé­nyeges tápanyagforrás, döntő jelentősége van a fehérjének valamint, a .vitaminoknak s ugyanakkor a tej legfontosabb kalciumforrásunk. Iparági szakértők nyomatékosan arra hívják fel a figyelmet, hogy a hazai tejfogyasztás növelésé­ben kiemelt szerepet játszik a széles körű alapokon nyugvó szakmai együttműködés, a tu­datos tervezés, valamint a tej­termékeket népszerűsítő ok­tatási és marketingakciók, to­vábbá a régiós, illetve orszá­gos kampányok. Ezek ugyan­is megteremtik a lehetőséget arra, hogy a következő nem­zedék táplálkozási szokásai kedvező irányban mozdulja­nak el. SOMOGY Július elsejétől tartó­san vízhiányos időszakot hir­detett ki a Belügyminisztéri­um a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeménye­zésére. így visszavonásig az öntözésre jogosult gazdáknak s a halgazdálkodás szereplő­inek nem kell vízkészletjáru­lékot fizetniük a vízhasználat után ebben az időszakban. Egyre inkább veszélyezte­ti országunkat a belvíz és az aszály Gombos Sándor szerint. A NAK megyei elnöke úgy véli: az időjárás okozta mezőgazda- sági károk mérséklését a - ter­vezetten jövő év tavaszára el­készülő - állami vízgazdálko­Tartósan vízhiányos időszakot hirdettek ki a hónap elején R: L. R, dási stratégia segítheti igazán. A belügyminisztériummal kö­zösen dolgoznak ezen. Újra­gondolják a vízhasználati inf­rastruktúrát, a kamara nagy­szabású vízrendezési terveket és állami víztározók létrehozá­sát szorgalmazza. Gombos Sándor elmond­ta: a közeljövőben is felmérik majd a megye vízigényét a fa­lugazdászok segítségével. Egy 2014-es kamarai felmérés sze­rint 16,5 millió köbméter öntö­zővíz-szükségletet jelzett a me­gye 191 gazdálkodója. lelenleg csak a töredékük rendelkezik egyszerre vízkivételi engedél­lyel és lehetőséggel. Gy. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents