Somogyi Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-19 / 166. szám
2017. JÚLIUS 19., SZERDA Megfeledkeztünk az isteni fekete szederről Habár eltűnőben vannak a szederültetvények a megyében, még mindig vannak olyan vidékek Somogybán, ahol ízletes tüskétlen fekete szeder terem. Az idén ráadásul ígéretesnek tűnik a szüretelésre váró gyümölcs. Koszorús Rita rita.koszorus@mediaworks.hu KUTAS A málna elfagyott, körülbelül a felét lehetett leszedni a várható mennyiségnek, panaszkodik Varga Jó- zsefné. A kutasi termelő azonban több lábon áll, ami a termesztett növényeket illeti, hiszen a málna mellett homoktövissel és szederrel is foglalkozik. - A szeder még ígéretes, csak arra gyenge a kereslet - mondta el kérdésünkre Varga lózsefné. Az a baj a fekete bogyós gyümölccsel, hogy nagyon alacsony a felvásárlási ára, holott rengeteg ráfordítást igényel, mire egy félládányit megtermel az ember. - Rengeteget dolgozunk vele, ám jó esetben négyszáz forintot fizetnek érte kilogrammonként - mondta a kutasi termelő. - Ráadásul a gombaölő nagyon drága, és atka ellen a virágzásban háromszor is permetezni kell, A kutasi szeder a kiskorpáéi árusnál talál gazdára Fotó: Lang R. különben oda az egész évi termésünk - avatott be a nehézségekbe ottjártunkkor. Varga Józsefné hozzátette: az is gondot jelent, hogy az emberek megfeledkeztek az isteni gyümölcsről. Pedig véleménye szerint beltartalmi értékeit tekintve az egyik leginkább különleges gyümölcs- féle. A szeder rendkívül gazdag antioxidánsokban, de kiváló segítséget nyújt a szervezet védekezőképességének erősítésében, ahogyan a csontok egészségéhez is hozzájárul. Somogy megyében a legszerényebb területen a szedret termesztik, ez alig két hektárra tehető - közölte lapunkkal a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Somogy Megyei Igazgatósága. A bogyósok közül áfonyát négy hektáron, málnát tizennégy, homoktövist huszonhét, szamócát hatvan, ribizlit pedig hatvanöt hektár területen termesztenek. Az apró szemű gyümölcsök termesztésével elsősorban azért hagynak fel a gazdálkodók, mert rendkívül kézimunka-igényesek és a növények érzékenyek. Szakképzett munkaerő híján pedig nincs kire rábízni a szüretelést és gondozást. MEGYEI KÖRKÉP 0 Földben az igazság Lengyel János janos.lengyel@mediaworks.hu T artja magas árát a somogyi föld - írtuk 1994. július 28-i számunkban. Akkoriban - velünk együtt - sokan gondolták úgy: ha valaminek magas az ára, az bizony sokkal értékesebb a többi jószágnál. Kiváltképpen igaz ez a földre, amely mégiscsak korlátozottan áll rendelkezésre. Aztán rá kellett jönnünk: más az ár és más az érték! Az ár a valódi értéknek csak egyik - bár nem elhanyagolható - megnyilvánulási formája. Amióta világ a világ, a földhöz, a Földanyához mindig különleges kapcsolat fűzi az embereket. Alig néhány évesen ért az élmény, mégis belém ivódott, ahogyan a nagyapám darabkáról darabkára gyarapította a birtokot. Manapság hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a föld az ember szolgája, miközben a föld maga az élet! Az élet, testünk áramlása, az otthonunk, a legfőbb ajándék, s nem pusztán termelő erő, amelyet csak úgy adunk, veszünk. A föld ugyanis felelősség. Azé, aki megveszi, s azé, aki megműveli. Aki földet vesz, felelősséget is vesz! Somogy szép tájain sze- met-lelket nyugtató látványt nyújtanak a gondos gazdák által művelt táblák. A ringó búzamezők, a zöldellő kukoricások, az aranysárga napraforgók mind-mind azt üzenik: lesz, mi asztalra kerüljön. Annál szomorúbb, amikor a falvak határába érünk. Az olykor „virágzó” háztáji kertek helyén nyoma sincs a szorgos kéznek, a földek parlagon, gondozatlanul kiáltanak segítségért. Pedig a kis föld is föld! Néhány helyütt közmunkások kerítették „hatalmukba” az elhagyott területeket, s megjelentek az árusító bódék is, hogy kihasználják az átmenő forgalmat, s eladják a helyben fel nem használt, feleslegessé vált, de kiváló minőségű terményeket. Egyre több lesz az útszéli vásárló, aki azt is látja, honnan is származik a szép portéka. Érdekes képet mutatna a világ, ha elkészülne ez a fajta leltár is. Hány puszta, tanya néptelenedett el, hány falusi házból tűnt el az élet, maradt parlagon a kert, az isten áldotta föld, s foglalja vissza a természet a maga „járandóságát”. Mert a sok kicsi sokra megy. A kis föld (k)is élet, amely nemcsak a végtelenben találkozik. A föld ugyanis komoly felelősség; annak, aki megveszi, s annak is, aki megműveli! Már magtárban van a most aratott búza fele SOMOGYSZOB-LÁTRÁNY A legfrissebb hírek szerint az országosan csaknem egymillió hektáron termett őszi búza negyede már a magtárakban, tárolókban van, az idei termésátlag 5,2 tonna körül lesz hektáronként. Somogybán a búza csaknem felét raktározták már el. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a távirati iroda beszámolója szerint elmondta, hogy néhány éve még elképzelhetetlen volt ilyen mennyiségű és minőségű búzatermés. A közel 54 ezer hektáron termesztett somogyi őszi búza nagyjából fele már a tárolókban van, a megyei átlaghoTíz tonnányi gabonafelajánlást várnak a szervezők zam hektáronként nagyjából 5,4 tonna körül alakul.- Somogybán is készülnek már a Magyarok Kenyere Programra a termelők - tudtuk meg Gombos Sándortól. - Hat gyűjtőhelyen - Balaton- őszöd, Látrány, Kéthely, Nagybajom, Bárdudvarnok, So- mogyszob - veszik át a felajánlásokat, megyénkben 140-150 gazdától közel tíz tonna gabonát várnak a szervezők. Ünnepi búzagyűjtő nap lesz augusztus 11-én Siófokon, az ehhez kapcsolódó misére Böjté Csabát hívták meg, s augusztus 20-án készül majd el a magyarok kenyere Nagybajomban. Harsányi Miklós Nyolc évet raboskodott a Gulag táboraiban Elhunyt Kertész János KAPOSVÁR Elhunyt a Gulag, azaz a szovjet büntetőtáborok utolsó kaposvári túlélője. Kertész János leventeként tizenhét éves korában, 1944-ben az előrenyomuló oroszok elől Ausztriába menekült, ahol angol hadifogságba esett. Hazatérte után elfogta a szovjet állambiztonság, kémkedéssel vádolták. 1946-ban Nagykanizsán megszökött, bujkált, de 1947 augusztusában ismét letartóztatták. A magyar hatóságok kiadták a szovjeteknek, akik Szibériába küldték; húszévesen ítélte egy budapesti szovjet hadbíróság húsz év kényszermunkára, Kertész János Fotó: L.R. és öt év száműzetésre terroristaakciók előkészítéséért, kémkedésért és hazaárulásért. Kertész János összesen hét lágerben, nyolc éven át raboskodott az irkutszki körzetben. 1955- ben térhetett haza, és csak 1964-ben törölték a bűnügyi nyilvántartásból a koholt vádak alapján kiszabott büntetését. A 90 évesen elhunyt Kertész János arra törekedett, hogy a magyar fiatalok többet tudjanak meg a Gulagról. A rendszerváltozás után tartott élménybeszámolói sok kaposvárival ismertették meg a XX. századi történelem egyik legsötétebb fejezetét. K.G. HIRDETÉS Átlátható, dinamikus, modern!
