Somogyi Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-18 / 165. szám
2017. JÚLIUS 18., KEDD Legtöbbször telefonálnak a madármentő somogyiak Marad remény, ha kiesnek a fészekből Csak júniusban tizenhét- szer jelentettek be a Du- na-Dráva Nemzeti Park Természetvédelmi Őrszolgálatához sérült, védett állatokat. Az értesítések közel fele Somogy megyéből származik. Koszorús Rita rita.koszorus@mediaworks.hu MOSDÓS, SOMOGYUDVARHELY Egy alkalommal Somogyud- varhelyről telefonáltak a szakembereknek fészekből kiesett madárfiókák miatt, míg egy másik alkalommal a mosdó- si kórházban végeztek denevérmentést, három egyedet sikeresen be is fogtak. A természetvédelmi őröknek akadt dolguk Kaposváron is, hiszen itt is denevéreket mentettek, illetve füstifecskéket. Varga Zsolt őrszolgálat-vezető érdeklődésünkre elmondta: a dél-dunántúli régióban a legtöbb bejelentés Baranyából és Somogy megyéből érkezik. Havonta mintegy húsz alkalommal jelzi a lakosság, hogy sérült, védett fajok szorulnak segítségre. Többször kerültek bajba Somogybán a rétisasok Fotó: DDNPI A megkeresések néhány esetben személyesek csupán, a leggyakrabban telefonon hívják a szakembereket. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága arra hívja fel a figyelmet, hogy bejelentés esetén pontosan írják le az állatot, valamint annak megtalálási helyét. Amennyiben a bejelentő megfogta a bajba került madarat, akkor a természetvédelmi őr kiérkezéséig tanácsot kap, hogyan helyezze el, mit tegyen vele. A szakemberek azt javasolják, sérült madarak esetében papírdobozba vagy valamilyen elsötétített helyre érdemes tenni az állatot. Gyakori a fészekből kiesett fióka, amelyik nem sérült meg. Ezek a madarak vagy visszakerülnek a fészekbe, vagy pár napos gondozás után elengedik őket. A sérült állatokat a természetvédelmi őr elszállítja valamelyik repatriáló telepre, ahol állatorvosi kezelést kapnak. Itt dől el, hogy később elengedik őket, vagy - ha olyan fokú a sérülés, hogy képtelenek az önfenntartásra, - akkor végleg a telep lakói maradnak. MEGYEI KORKÉP Gén turkapiszka Barkóczy László laszio.barkoczy@mediaworks.hu m- í A génmódosított élelmiszerek a mindennapok részévé váltak mára A z ember számtalan módon teszi környezetét lakhatóvá, élhetővé, az őt körülvevő világot egy olyan hely- lyé, ahol a legkisebb energiabefektetés mellett a legnagyobb jólétet teremtheti meg. Mindeközben azonban olyan változásokat is okozhat, melybe igazából belegondolni sem tud, nemhogy megértené. A magyar óriásnyúl genetikai állományának feltérképezésről beszélgettünk Bellovits Gyulával a napokban, és ugyan érintőlegesen, de megemlítette, hogy a génmódosított növények és állatok észrevétlenül a mindennapjaink részévé váltak. Úgy, hogy mi azt igazából észre sem vesszük. Mert annak tudunk örülni, ha kapunk tojást olcsón, de ritkán jut eszünkbe, hogy régen sem ennyit, sem ekkorákat nem tojtak derék szárnyasaink. A boldogság érzése fut át rajtunk, ha teli a húspult a boltban, és akkora csirkemellet vehetünk, amilyen ötven éve egy egészséges háztáji pulykának volt. Azon persze kicsit bosszankodunk, ha sütés közben nagyon összeugrik a hús, de legtöbbször betudjuk annak, hogy valamit elrontottunk, vagy becsaptak minket a boltban. Nem is sejtjük, hogy nagy valószínűséggel mindegyik eset mögött a géntechnológia egy-egy újabb vívmányát láthatjuk. Az élelmiszeriparban a géntechnológiát valamilyen cél szolgálatába állítják, és bíznak benne, hogy a változtatások még közvetlenül sem hatnak ki ránk. A nyugodtan megehet- jük, nem lesz semmi bajunk, mind jobban halványuló magyarázat. Az egyre extrémebb célok érdekében megpiszkált, illetve a természet által megtervezettől egyre jobban eltérő alapanyagok azért minimum odafigyelésre adnak okot. Nem véletlen, hogy nagyon szigorú szabályozások vannak világszerte, mellyel az emberi gének manipulációjának akarnak gátat szabni, vagy legalább szabályozott mederbe terelni. Ez esetben a cél is ködös, a következmények tekintetében pedig jobbára csak sötétben tapogatózunk. Pedig a változásokhoz természetes módon kell hozzászoknunk: egyes célok megerősítése más tulajdonságok gyengeségeit eredményezik. Érzékeny egyensúly ez, talán nem kellene felrúgni. Kormánypárti fegyelem, ellenzéki szótöbbség Aktív féléven vannak túl a somogyi képviselők SOMOGY A hét somogyi ország- gyűlési képviselő közül a job- bikos Ander Balázs szólalt fel a legtöbbször a januártól júliusig terjedő időszakban. Míg a legtöbbet a Fidesz és a KDNP színekben politizáló ország- gyűlési képviselők voksoltak a Tisztelt Házban. Ander Balázs (Jobbik) januártól a nyári szünetig 187 alkalommal szólalt fel, s 158 önálló indítványával bekerült a honatyák top 100-as listájának első felébe. Felszólalások tekintetében a somogyi képviselők közül a képzeletbeli dobogó második helyére került az MSZP színeiben politizáló Harangozó Gábor. Az ellenzéki párt megyei elnöke 130-szor szólalt fel a Parlamentben, s ezen túl nagyon aktív volt önálló indítványok számában is, ugyanis a fiatal honatya 260-at nyújtott be. A Somogy 2-es választókerületet képviselő Szászfalvi László (KDNP) került a megyei ranglista harmadik helyére, a maga 93 felszólalásával. A kereszténydemokrata politikus 36 önálló és két nem önálló indítványt jegyez az idei esztendőben. A 4-es számú választókerületet képviselő Witzmann Mihály 84-szer osztotta meg gondolatait képviselőtársaival a Tisztelt Házban. Húsz önálló és nyolc nem önálló indítványa volt. Móring József Attila, kereszténydemokrata honatya 52-szer szólalt meg a parlamentben, míg a Somogy egyes választókerületből delegált Gelencsér Attila (Fidesz-KDNP) 32-szer szólalt meg. Mátrai Márta ugyancsak kormánypárti színekben politizáló képviselő 14 alkalommal szólalt fel. Móring József Attila és Szászfalvi László kereszténydemokrata, valamint Witzmann Mihály és Mátrai Márta fide- szes képviselők a parlamenti voksolások nagy többségét nem hagyták ki, 98 százalékban vettek részt a szavazásokon. Gelencsér Attila is igyekezett részt venni az országgyűlési szavazásokon, 90 százalékukon voksolt. Az ellenzéki képviselők közül Ander Balázs szavazott többször, a szavazások 85 százalék vett részt, míg Harangozó Gábor - valamivel több, mint a felükön (56 százalék). A száraz tények persze arról nem szólnak: a megnyilvánulásokból mennyi is kamatozik itt Somogybán. Koszorús R. Parlamenti madártávlat az Országgyűlés június 23-ai rendkívüli üléséről Fotó: MTI HIRDETÉS Helyi és országos hírek egy helyen
