Somogyi Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-13 / 161. szám

X EGYHÁZI TÜKÖR 2017. JÚLIUS 13., CSÜTÖRTÖK Pál apostol: A teremtett világ sóvárogva várja Isten fiainak megjelenését... Somogyi kötődésű művészek a mindig jelenlévő kegyelemről A ránk mért feladatokban és nehézségekben is érezni lehet a kegyelem érintését Fotó: Shutterstock A hátam mögött hagyott új­ságíró múlt örök tanulsága: bizalomra általában bizalom a válasz. Szerencsére nem kaptam kosarat, ha művész­világból választott inter­júalanyaimat a transzcen­densről, az istenhitről kér­deztem, s arról, hogy akár privát életükben, akár mű­vészi pályájukon érzik-e a kegyelem érintését. Lőrincz Sándor sonline@sonline.hu az az óriási ajándék, hogy megengedte megérnie e ma­gas kort, hanem az, hogy egy még mindig működő agyat is adott ehhez. Emlékei intenzí­vebbek, mint valaha, s képes megfesteni azokat. Ezt köszö­ni meg mindennap... Hol Istenhez menekült, hol tőle A Barcsról induló, József At- tila-díjas költőt, Veress Mik­lóst egyszer szembesítettem a Berzsenyi társaság által ki­adott, Somogyi utazás című kötetében olvasható soraival, miszerint: „Rendkívül vallá­sosan neveltek, ameddig tud­tam, ezért hol Istenhez mene­kültem, hol tőle el.” A költő, aki egy időben a Mozgó Világ főszerkesztője volt, ma is vall­ja: az istenhit kitörölhetetle­nül benne él, de vele együtt a lázadás is. Ugyanúgy, ahogy Adyban. Szerinte ez a láza­dás valaménnyi somogyira jellemző. A kudarc is a kegyelem egy formája Vidnyánszky At­tila Kossuth-díjas rendezővel, a Ka­posvári Egyetem művészeti rektor­helyettesével egy­szer nagyító alá vettük indulását, sikereit, rendezési stílusát. Kérdésem­re, hogy mindez kegyelem-e, így válaszolt:- Amennyiben az Isten által ránk mért feladatok és nehézsé­gek vállalását, életünk kereszt­jének hordozását tekintjük ke­gyelemnek, akkor természete­sen igen. Mindabban, amit te­szek - legyen szó akár család­ról, akár színházról vagy akár közéletről - nem a siker eléré­se motivál, hanem a rám bí­zott „tálentumok” kamatozta­tása. Ha sikerül megoldanom a feladatot, örömmel tölt el, de a nehézségekre, a kudarcokra is úgy tekintek, mint a kegyelem sajátos formájára: ezek is intő jelek arra, hogy nem bízhatom el magam. S ha már Tháliánál tartunk: Nyáry Szilvia, a kaposvári Csiky Gergely Színház Dóm­ján Edit-díjas művésznője mi­előtt színpadra lép, keresztet vet. E diákköri bálon bevetett „szokása” megmaradt, jólle­het, már megkérdezték tőle: meggyőződésből teszi-e. Azt felelte: igen. Bizonyság szá­mára, hogy keresztvetéssel könnyebb a játék... Szvath Tamás színészt - édesanyját eltemetvén a bér­málásra való felkészülés segí­tette gyászában. Balás püs­pök tüzes, lendületes, igaz­ságkereső prédikációi neki is új irányt mutattak, és sokat köszönhet a Szent Imre-temp- lom közösségének: hiteles pél­dákat, hitet az életen át tartó házasságban. A rendszeresen áldozó színész szívébe örök­re bevésődött, hogy Jézus­hoz tartozik. Színpadon állva vagy filmforgatáskor, s Lon­donban, ahol alkalmi munká­ból élt, majd később, gyerme­keit terelgetvén is. Igyekszik minden nap tenni azért, hogy fiai is hitben nőjenek fel. Isten biztosan szeret ben­nünket! Bolyki György miközben a Kaposvári Nemzetközi Kama­razenei Fesztivál igazgatója­ként azon munkálkodik, hogy minél többen legyenek része­sei a Kaposfest által kínált él­ménynek, nem felejtheti: Isten nem véletlenül állította e hely­re, s azt reméli, ezután is vele marad. Neki csupán az a felada­ta, hogy még szorosabban mel­lé húzódjon. A Bolyki Brothers- ről úgy nyilatkozott: üzenetük lényege három évtized után is változatlan: Isten szeret ben­nünket, Krisztus értünk áldoz­ta fel az életét. A Sopronban élő, háromfai születésű Kerék Imre, József Attila-díjas költő, műfordító gyakran érzi: könnyen szalad a toll a papíron. Mintha háta mögött állna valaki, aki folya­matosan súg. Nemcsak az em­berekkel, hanem „világló ked­veseinkkel”, a virágokkal is szót ért. Egyik versében ve­lük fohászkodik: „kakascímer / mezei csibehúr, / arcom ar­cotok közé hadd temessem, / s árnyatokban hunyt szemmel lássak/ bűvölő-bájoló kisgyer­mek-álmot, / cirmoljátok te­nyerem, homlokom / habosfe­hér, sárga sziromlegyezőkkel - / hogy bírhassam ép ésszel elviselni / e betonszürke, vast- raverz-szerkezetű / rideg világ folyókat, rétet, erdőt, / testet és lelket mérgező, / romlasz- tó mocsok-hordalékát; / borulj fölém Boldogasszony palástja, / s hogy mégis van remény, / ti biztassatok, / ti, a szenny fö­lé növő-magasodó / diadalmas violák, margaréták!” Adj könnyeket! Látom, Uram, hogy jobban nem vesz körül egy alattomos ellenség sem, mint a hatalmas önszeretet, melynek igája alatt az eszem használata óta só­hajtozom, és az érzéki bűnök terhe, súlya. De mire való a bű­nök összehasonlítása! Mind egyenlő volt, mert legkisebbi- kük is sokkal többet nyomott, mint szeretetem súlya. Adj, Uram nekem könnyeket, hogy megsirassam őket, érzem ugyanis, hogy még nem bán­tam meg eddig eléggé! SOMOGY Míg egyesek óvato­san, s érintőlegesen mesél­tek élményeikről, mások az első pillanattól kezdve egyér­telműen tudtomra adták: Is­ten országát építik. Nemcsak gondolattal és szóval, hanem cselekedettel is. A Teremtő bizonyára örül munkatársai­nak, hiszen - hányszor hall­juk -, a megkeresztelteknek kötelességük hirdetni Isten országát. Pál apostol a róma­iakhoz írt levelében nyoma- tékosítja: A terem- Ä tett világ sóvárog­va várja Isten fiai­nak megjelenését. Megköszöni min­den nap A siófoki szüle­tésű, Kossuth- és Herder-díjas Var­ga Imre szobrászművész al­kotásai nemcsak Somogybán, hanem a világ számos városá­ban megtalálhatók. Bámula­tos életművében - amelynek megőrzését kormányrendelet írja elő - a Kaposvárról eltá­volított, majd ellopott „Lenin szoborcsoport” megfér Szent Erzsébettel, a Sarlós Madon­nával, II. Rákóczi Ferenccel, Krúdyval, Vörösmartyval, de Kun Bélát is megformáz­ta, csakúgy, mint Szent Ist­ván királyt, aki bronzba önt­ve fogad bennünket Aachen­ben vagy a vatikáni magyar kápolnában. Néhány éve, 90. születésnapján koráról fag­gattam. Szerinte Istentől nem A megkeresz­telteknek kö­telességük hirdetni Isten országát Ládafia-kiállítás, bábelőadás is várta a h itta nos táborozókat Rendhagyó bibliai botanikatúra BALATONFENYVES Az égő csip­kebokor fontos szerepet játszott Mózes életében, hiszen ott hal­lotta meg Isten szavát - ez is el­hangzott a dunántúli egyház- kerület hittanos táborában Ba- latonfenyvesen. Botanikatúrán vettek részt a református gye­rekek, a Bibliában előforduló növényekkel, illetve az azok­hoz kapcsolódó történetekkel ismerkedtek meg. Hallhattak az 5000 ember megvendégelé- séről, a mustármagnyi hitről, a búza és a konkoly példázatáról. De arról is, hogy Jézus hívására a fügefáról jött le Zákeus.- A vámszedő Zákeusnak a pénz volt az istene, ennek el­lenére úgy érezte, valami még hiányzik neki. Látni akarta Jé­zust, alacsony termete miatt eb­ben a sokaság megakadályozta, ezért mászott fel - mondta áhí­tatában Bozsoki-Sólyom János balatonkiliti lelkész. - Az Úr­ral való találkozás hatására jó­vá teszi vétkeit, és immár Isten ajándékának tekinti életét. Reggeli és esti áhítatok, cso­portbeszélgetések szolgálták a hat egyházmegyéből érke­zett 250 hittanos gyermek lel­ki épülését, akik közül ól-en somogyiak - tájékoztatott Ku­tasiné Molnár Boglárka, ka- posmérői táborvezető lelki- pásztor. Gamos A. Érzékenyítő foglalkozáson Is részt vettek a táborlakók Fotó: G. A. Gyertyás körmenet az engesztelő napon HOMOKKOMÁROM A Dunántúl egyik legjelentősebb engeszte­lő központja az ugyan már Za­la megyében lévő, ám a Kapos­vári Egyházmegyéhez tartozó, Nagykanizsa közeli Homokko- márom. A kegyhelyet Szendi Jó­zsef veszprémi érsek 1988-ban ajánlotta fel a Szűzanyának. A Nyolc Boldogság Közös­ség minden hónap 13-án tart­ja a kegyhely engesztelő nap­ját, amely - csakúgy, mint az októberi, Lisieaux-i Szent Te­réz emlékére szervezett Ró­zsaeső imaest -, jelentős töme­get vonz. Az engesztelés me­nete a megszokott rend szerint zajlik: fél öttől elkezdődnek a gyóntatások, öt órától kereszt- utat járnak a hívek a Kisbol- dogasszony-templom mellet­ti Kálvária-dombon, majd fél 7-kor kezdetét veszi az engesz­telő szentmise, melynek főce- lebránsa Varga László kapos­vári megyés püspök lesz. Az engesztelő mise gyer­tyás körmenettel zárul. Júli­us hónap lévén, Szent Félix mártír ereklyéje előtt imád­kozhatnak a zarándokok, és Félix-áldásban is részesül­hetnek a kisgyerekek és a vá­randós édesanyák. Este ki­lenc és tíz óra között szent- ségimádás lesz a betegekért a kápolnában. Lőrincz S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents