Somogyi Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-11 / 159. szám
12 INTERJÚ 2017. JÚLIUS 11., KEDD Kraszkó Zita gyerekként gyakran hallotta: úgysem lesz belőled semmi... Azt az Oscar-gálát közvetítette, ahol kedvesének filmje is nyert MAGYARORSZÁG Színész, műsorvezető és tréner. Eredetileg képzőművésznek készült Kraszkó Zita, a Balatoni nyár, az Oscar-díj-átadó közvetítéseinek és a Magyarország, szeretlek! műsorvezetője, aki kecskeméti kötődésű, családja továbbra is az alföldi városban él. Szakmáról, tanulásról és magánéletről is beszélgettünk vele. Horváth Péter peter.horvath@mediaworks.hu- Művészet vagy műsorvezetés? Melyik igazán ön? Mindkettő hozzám tartozik. A műsorvezetés egy misszió számomra, amiben értéket szeretnék közvetíteni. Én is ötletelhetek azon, hogy akár a Balatoni nyár, akár a Magyarország, szeretlek! műsoraiba kit hívjunk el. Nagyon propagálom a fiatalokat és a művészeket, az alkotó embereket. Olyan jazzisták, fiatal színészek, táncosok, festők vannak Magyarországon, akiket érdemes bemutatni.- Tanulta a műsorvezetést?- Kommunikáció szakot végeztem, elektronikus sajtó szakirányon. Szerencsémre Szegvári Kati volt a gyakorlatvezetőm. Ha ő nincs, biztos nem ülünk itt. Ő találta ki, hogy lehetnék képernyőn, de hosszú út vezetett odáig, mire én is elhittem, hogy ez jó ötlet - nevet. - Sok mindent meg kellett tanulnom: felnőtt fejjel logopédushoz és beszédtechnika-tanárhoz jártam. A mai napig minden héten járok énektanárhoz. Földessy Margit színitanodájában peNem értettem, miért kell Bartókot játszani, mikor Gershwint szeretnék dig már első alkalommal beleszerettem a játékba. Idővel sikerült annyira felfejlesztenem a beszédemet, hogy szinkronizálni kezdtem.- Nem vonzotta a hagyományos színészi pálya?- Ott kezdtem, majd megismerkedtem a Krétakör társulattal, ezt követően pedig az improvizációval, és nem volt többé visszaút. De közben játszottam sorozatokban, filmekben és rendeztem is. Sok színművész nem feltétlen jó improvizatőr, és ezt nem lehet rossz néven venni tőlük. Nekik minden előadásra fel kell készülni, megírt szöveggel dolgoznak, ami másfajta gondolkodást igényel.- Az élő adásokban is használni kell az improvizációs készségét és tudását?- A műsorok többségét megelőzi egy casting, ahol helyzetKraszkó Zita szerint, ha nagy a káosz, akkor mindegy, csak költészet legyen! Fotó: MTVA/ Penziás Nikolett be hozzák az embert, ami tulajdonképpen improvizáció. Itthon kezdtem el ezzel a műfajjal foglalkozni, majd amikor lehetőségem nyílt, Los Angelesben folytattam a tanulmányaimat. Ezután több alternatív és underground társulatnál játszottam, a Krétakörnél, majd a Grund színháznál voltam, de játszottam dán színházi fesztiválon, amszterdami csapatban is, végül itthon megalakult a Hepp!, ami tréningeket és előadásokat is kínál.- Hogyan lehet tanulni az improvizációt?- Itthon több olyan generáció van - beleértve az enyémet is - akiknek nehezükre esik jól szerepelni a munkájuk során, egy egyetemi vizsgán vagy egy állásinterjún. Gátlásossá tett minket a poroszos oktatási rendszer. A félelem a kreativitás legnagyobb ellensége. Aki fél, annak általában nem születnek jó ötletei. Nagyon sok minden fékezi azt, hogy az lehess, aki lenni akarsz - azt, hogy szabadon megálmodd magad. Nehéz teher alatt önmagadnak, eredetinek lenni, ez például nagy kihívás számomra a Magyar- ország, szeretlek! forgatásain. Nekem is szükségem van a folyamatos játékra, én is izgulok. Az improvizációs tréning lényege, hogy a figyelem ne a félelmeinkre irányuljon, hanem a feladat pontos elvégzésére és a jelen pillanat megélésére.- A félelmek vitték a félelem legyőzésének ilyen útjára?- Nekem sokszor mondták, hogy „úgysem fog sikerülni”, „úgysem lesz belőled semmi”. Reál tárgyakból nem voltam különösebben jó.- Ez nem lehetett könnyű, hiszen a családjában mindenki orvos.- Soha nem hátrányként tekintettek arra, hogy humán beállítottságú vagyok, inkább úgy álltak hozzám, hogy „na, itt van ez a szórakoztató elem”. Mindig hittek bennem és biztattak. Itthonról hozom minden erőmet, és mindig nagyon jó hazajönni. Végtelenül büszke vagyok a családom minden tagjára, és nem a karrierjük miatt, hanem azért, amilyen emberek.- Volt nyomás a családja részéről az orvosi pálya felé?- Látták, hogy nem lehet kutyából macskát csinálni, ha lett is volna ilyen elképzelésük, gyorsan le kellett tenniük róla. Kicsi koromtól saját készítésű álarcaim volNévjegy Kraszkó Zita improvizációs színész, műsorvezető, tréner Szegeden született, Kecskeméten nőtt fel, általános és közép- iskolás éveit a hírős városban töltötte. A Szegedi Tudomány- egyetemen végzett rajz-média- kulturáiis menedzser szakon, majd ugyanott elvégezte a kommunikáció szakot is. A Moholy-Nagy László Művészeti Egyetem videó-animáció szakirányán művésztanár-diplomát szerzett. 2007 és 2009 között a Jazzy Rádió műsorvezetője volt. Játszott az IBS-en, a Thália Színházban, a Krétakör Színházban, és tagja volt a Grund Improvizációs Színháznak. Improvizációs trénerként a Beugró és a Dumaszínház művészeivel is dolgozott együtt. 2015-től a Duna televízió Balatoni Nyár című műsorának műsorvezetője, 2016-ban és 2017-ben pedig az Oscar-gála magyar közvetítésének műsorvezetője volt. 2016-tól a Magyarország, szeretlek! csapat- kapitánya. tak, a hokedlire felállva előadóesteket tartottam a családnak. A nagymamám rengeteget foglalkozott velem, és nagyon sok verset tanított nekem. Petőfi- és Arany-rajongó volt, ezért kis koromban már hosszú balladákat tudtam.- Mikor ment el Kecskemétről?- Tizennyolc évesen, Szegedre mentem tanulni, de ott is születtem. Szegedhez szívbeli a kötődésem. Szerettem is volna ott maradni, először festő akartam lenni, majd díszlet- és jelmeztervező. Színházzal szerettem volna foglalkozni, annak vizuális oldalával. Azért költöztem Budapestre, mert felvettek az Iparművészetire.- És azután még messzebb ment.- És művészeti ágat is váltottam. Amerika mindig nagy álom volt. Nem Hollywood, hanem az improvizációs módszer vonzott. A The Groundlings képzései többlépcsős képzést jelentenek, idő és pénz kell ahhoz, hogy az alapképzés három hetét megengedhesse magának valaki. Először csak előadásokat néztem, most már tréningezek is velük. A következő szinten már rendezőkkel dolgozhatom, karakterfejlesztéssel foglalkozhatom. Ehhez persze ott kell lenni, addig igyekszem nem elfelejteni az angolt, de ez nem is annyira a nyelvtudásról szól, inkább az önbizalomról. Csak ameddig nem vagy benne, addig félsz.- Szokott félni?- Persze, azért csinálom ezt az egészet. Nekem van rá a legnagyobb szükségem.- Félelmekkel teli alkat?- Nem, önbizalomhiányos alkat vagyok, mint itthon szerintem majdnem mindenki. De ma már nem akarok mindenkinek megfelelni. Megbocsátom a hibáimat, igyekszem türelemmel, örömmel és alázattal fordulni mások felé.- A zenével is közeli a viszonya?- Nagyon. Néhány évig énekeltem egy jazz-zenekar- ban - igazi szerelem a jazz és a sanzon. A Kodály Zoltán zeneiskolában tanultam, hat évig zongoráztam. Azt, hogy tudok kottát olvasni és szeretem a komoly zenét - ezt a Kodály Intézetnek köszönhetem. De elég nagy lázadó voltam, nekem semmilyen módszer nem jött be, ahol számonkérnek, osztályoznak, házi feladatot adnak vagy vizsgázni kell. Mindig kicsit rendszeren kívülinek éreztem magam, nem értettem, miért kell Bartókot játszani, mikor Gershwint szeretnék. Mára ezekből a törekvésekből talán sikerült erényt kovácsolni, de ez a nehezebb út, nem is ajánlom senkinek, mert nagyon magányos dolog.- Most is magányos?- Szabadúszó vagyok, de nem magányos, csodálatos stábokkal dolgozom, van társulatom, van párom, akire nagyon büszke vagyok, mert februárban Oscar-dí- jat kapott a Mindenki című film, amelynek vágója volt. Itthon - két filmszakíró társaságában - én közvetíthettem az Oscar-gálát. Életemben nem volt még akkora kihívás, mint az, hogy miután őket bemondták, végig tudjam csinálni a közvetítést. Lelkileg nagyon össze kellett szednem magam, hogy egyáltalán normálisan meg tudjak szólalni. Azután pedig hivatalos interjút készítettem vele telefonon. Ő volt, akivel először beszéltem a díjkiosztó után. ( A nagymamáin rengeteget foglalkozott velem, és nagyon sok verset tanított- Ez nagyon nehéz helyzet lehetett.- Néhányszor vissza kellett tenni a sminkem az örömkönnyek miatt, ráadásul ez Magyarország leghosszabb műsorvezetése a hat és fél órás közvetítéssel. Filmes barátaim szoktak azzal viccelődni, hogy a kabalájuk vagyunk, mert az elmúlt két év során, amikor mi közvetíthettünk, mindkét alkalommal magyar film nyert, hiszen a „Saul fia”-t és a „Mindenki”-t is mi jelenthettük be.- Nagyon elfoglalt. Hogyan töltődik?- Van néhány búvóhelyem a Káli-medencében, ahol szandálban és sortban lehetek, és vannak hozzá barátok is. Talán a festés is visszakúszik az életembe, már addig eljutottam, hogy rendbe tettem a festékeimet. Emellett jógázom és meditálok. Viszont tévét egyáltalán nem nézek.- Mivé lesz Kraszkó Zita, amikor végleg beérkezik?- Azt hiszem, az út fontosabb, mint a megérkezés. Volt egy amerikai társam, akivel még egy másik színházat csináltunk közösen. Amikor hatalmas káosz volt és nem tudtuk, hogy fog összeállni az előadás, akkor mindig ösz- szenéztünk és ő akcentussal ezt mondta: „Mindegy, csak költészet legyen”. Valahogy így. Mindegy, csak költészet legyen.
