Somogyi Hírlap, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-07 / 130. szám

2017. JÚNIUS 7., SZERDA Máig betemetetlenek maradtak a beszakadások Löszkráter az üzenet Időről időre megnyílik a so­mogyi föld. Egyre több lösz­kráter fakad a termőföldeken és a települések közelében. Kovács Gábor gabor2.kovacs@mediaworsk.hu PAMUK-SOMOGYBABOD A babo- diakat már kevésbé foglalkoz­tatja a kráter, bár az elnyelt út hiányzik. A katasztrófaturiz­mus régen véget ért, kevés fi­gyelem irányul már a szaka­dékra. Pedig jöhet újabb ve­szély, mert a talaj minősége és a domborzat miatt bárhol és bár­mikor előfordulhat hasonló je­lenség a környéken. Pusztaszemes, Andocs, Pa- muk: ezeknek a településeknek a közelében jelentek meg kráte­rek. Az elmúlt évek hatalmas hasadékai Külső-Somogy szán­tóföldjein nyíltak meg, óriási méretekben, gyorsan kifejlőd­ve. Pamukon egyetlen kis bak­hátból indult ki. Előbb csak egy kis lyuk tátongott, amelyből ak­kora kanyon lett, hogy emele­tes házakat elnyelne. A terület egy részét használó somogyvá- ri mezőgazdasági cég még szal­mabálákat is hordott a terület­re, hogy felfogják a vízfolyást, és megállítsák a pusztuló talajt. Tavaly óta változatlan a helyzet, hamarosan azonban bejárást tartanak a szakadéknál a ka­tasztrófavédőkkel közösen, ez­után döntenek a további lépé­sekről, tudtuk meg Tóth Csaba polgármestertől.- Ijesztő méreteket öltött a ta­lajerózió a megyében, ezt láttam végigjárva a vidéket - mondta Tóth István kaposvári növény- védelmi szakmérnök, a növény­orvosi kamara elnökségi tagja. - Már nemcsak a tabi dombvi­dékre vagy a Koppány-völgyére jellemző, hanem az enyhén lan- kás térségekre is. A laza, spe­ciális talajszerkezet miatt Kül- ső-Somogyot érinti a probléma, a Balaton déli vízgyűjtő terüle­tének kétharmadára, mintegy százezer hektárra terjed ki. A nagyon durva talajelmozdulá­sok, löszfal-beszakadások jelen vannak. Az utóbbi két év aszá­lyos volt, ezért nem volt ez lát­ványos. Fontos a talajerózió elle­ni küzdelem. Andocs és Kapoly közelében szembetűnő, hogy el­tűntek a mezővédő erdősávok. Újra kell zöldíteni, hogy a növé­nyek megfogják a talajt. Külső-Somogy a leginkább veszélyeztetett Fotó: Lang Róbert MEGYEI KÖRKÉP Ételgyártó bűnöző Kovács Gábor gabor2.kovacs@mediaworks.hu M indjárt a kábítószer-kereskedelem után az élelmiszer- hamisítás a második legnagyobb haszonnal kecsegte­tő illegális üzlet az öreg kontinensen, derült ki az Eu­rópai Unió felméréséből, amelyben azonnal be is árazták a csa­lókhoz így befolyó pénzeket. Évi 200-300 milliárd eurót is kereshetnek a hamisítók a pan­csolással. Magyarországon mintegy 10 milliárd forint foroghat a hamisított élelmiszerek piacán, amely nem kizárólag a feke­tepiacot jelenti, hiszen beszivároghat a kereskedelmi láncokba is a silányított áru. Az egyik legősibb csalási forma új alapok­ra helyeződött, mert egyre inkább nagyipari méretűvé válik. Nem csoda, hiszen óriási ha­szonnal jár, miután az étel na­pi szükséglet, nagy mennyi­ségben fogyasztják. Ugyanak­kor a lebukás kockázata kicsi, mert a „bűnjel” eltűnik a vásár­ló gyomrában. Az egyre növekvő veszélyek­re a hatóságok is figyelnek. Nemcsak etikai probléma, ha példá­ul valakit marhahús helyett lóhússal csapnak be, mert az utób­bi hátasokat akár olyan gyógyszerekkel is kezelhetik, amelyek ártalmasak lehetnek az emberi egészségre. A régi korok vidéki embere még tudta, hogy mit eszik. Ha a kamrában éppen szalonnát kanyarított a somogyi bics­kájával, ismerte a sertést, amelyet levágott. Ma a kiszolgáltatott fogyasztónak nem marad más, mint venni a szemüveget, és si- labizálni az árucímkén az alig látható apróbetűt. Ha el is olvas­sa, csak találgatni tudja, hogy mit jelentenek a kódok. Csak ab­ban bízhat, hogy minél sűrűbben járnak az ellenőrök. A régi korok vidéki embere még tud­hatta, hogy mi ke­rül az asztalára Fürd őzök bajban BALATON A siófoki vízirend­őrök hétfő délután Zamárdi- nál, a parttól mintegy másfél kilométerre észlelték, hogy egy gumicsónakból segítsé­get kértek. A három férfi az erős hullámzástól nem tudott visszajutni a szárazföldre. Ki­vontatták őket. Tihanynál, a parttól 3 kilométerre vízibi­ciklisek kértek segítséget. A két férfi és utasaik szintén az erős hullámzás miatt szorul­tak szakértő segítségre. HIRDETÉS Pannon Biomassza A © veou a csoport tagja jövedelmet báláiból! Kiszámítható és biztos jövedeiemhezjuthat bálázott melléktermékeiből! Bála nemcsak a búza szárából készülhet - ideje az egyéb növények hasznosítható szármaradványaira is gondolnia. Részletekért látogasson el honlapunkra! Az alábbi bálákat vásároljuk fel: • gabonaszalma: búza, rozs, árpa, zab, triticale • szója • repce • fűkaszálók • nád biomassza.pannonpower.hu Jókora csokor látnivalót kínál Belső-Somogy Bölények és íjászok a zselici értéktárban A bölényfarm új keletű látványosság, de már most is sok érdeklődőt vonz Fotó: Lang Róbert A gyö­nyörű 13 és fél hektáros kör­nyezetben legelésző bölények nemcsak a kaposmérőiek ked­vencei. Gyakori látogatók itt az ország különböző pontjáról ér­kező turistacsoportok is. Ge­lencsér László bölénycsordája is bekerült a Zselici Értéktár­ba, csakúgy, mint a Kassai-féle lovasíjász módszer, ami 2014- ben már Hungarikum is lett. Ezenkívül még több tucat ér­dekes helyszín, természeti szépség vagy éppen szellemi örökség gazdagítja a térséget. - Fontosnak tartottuk, hogy minden település gyűjtse ösz- sze a kis helyi értékeit. Mivel az értéktárjogszabály lehetővé teszi, hogy egy térség is hozzon létre értéktárbizottságot, így alapítottuk meg a Zselici Érték­tár Bizottságot, amely a térség településeinek az összefogásá­val valósult meg - mondja a bi­zottság elnöke, Prukner Gábor. Számos látnivalót kínálnak a Zselicben: a kiadványban a többi között Kaposmérő, Ka- posújlak, Bárdudvarnok, Haj­más, Zselickisfalud, Kapos- szerdahely, Bőszénfa, Szenna értékeit és a Sefag Zrt. turiszti­Kaposmérő már nemzetközi hír­névre tett szert Fotó: Lang R. kai attrakcióit is meg lehet ta­lálni. - Igyekeztünk minden különlegességet feltárni, így például a Zsippói Madárpark­nak vagy éppen a Petörke ta­vaknak, a Tokaji Parkerdőnek, de a Zselic Táncegyüttesnek és a Kossuth-díjas Fodor András költőnek is helyet adtunk az értékek között - sorolja a zse­lici örökségeket Prukner Gá­bor. A kiadvánnyal a múlt ér­tékeinek a megőrzésén túl az is a céljuk, hogy a Zselic tu­risztikai vonzerejét növeljék. Olyan látványosságokat kínál­janak, amikről sokszor még a másik faluban élők sem tud­tak. A későbbiekben az ide lá­togatóknak többnapos prog­ramcsomagot ajánlanának. Et­től azt remélik, hogy az eddigi egy éjszaka helyett hármat-né- gyet is a Zselicben töltenének a természetkedvelők, így a falu­si turizmus bevételei is növe­kednének.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents