Somogyi Hírlap, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-03 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 22. szám

2017. JÚNIIUS 3., SZOMBAT 4 A HÉT TÉMÁJA A múlt heti esők és a nagy meleg megtette hatását: tá­madnak a szúnyogok. Főleg a vízpartok közelében van sok belőlük. A Szigetközben és a Tisza-tónál okozzák a legnagyobb gondot. Ott kez­dődik az országos mente­sítés. Fábos Erika SZÚNYOGIRTÁS Csütörtökön kezdődött az idei első szú­nyogirtás. Ha az időjárás sem lesz mostoha, vasárnapig 28 ezer hektárnyi területet kezel­nek a szakemberek - mondta el Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigaz­gatóság helyettes szóvivője. Az elmúlt hetek esős időjárá­sa nyomán az ország több te­rületén megindult a szúnyo­gok szaporodása, a Sziget­közben már nagy szúnyogár­talomról lehet beszélni. Ép­pen ezért Mosonmagyaróvár és Győr térségében kiterjedt szúnyoggyérítést végeznek. A térségben légi és földi mód­szer együttes alkalmazásával indul a védekezés, kiegészí tésül pedig megkezdik a te­nyészőhelyeken a lárvák biológiai irtását is. A turisztikai régi­ók közül elsőként a Ti- sza-tó körüli települé­seken végeznek lé­gi védekezést. A központi A 0-s vércsoportosokat csípik A szúnyogcsípéskor a nősté­nyek szúró szájszervükkel ha­tolnak a bőrbe. Az immunrend­szer ilyenkor felismeri a szer­vezetbe jutott szúnyognyálban lévő idegen fehérjéket, és et­től viszkető reakció jön létre. Egy kutatásból kiderült, hogy a 0-s vér a szúnyogok kedvence: kétszer olyan gyakran vá­lasztanak 0-s vércsoporthoz tartozó áldoza­tot, mint A-s vér­csoportút, amit a legkevésbé ked­velnek. program mel lett az ön- kormányza­tok önállóan is végezhet­nek szúnyog- gyérítést, de idén is jelezhetik a katasztrófa- & védelem megyei ügyfélszol­gálatainál, ha a településü­kön jelentős szúnyog­ártalmat tapasztal­nak. A szakem­berek folyamato­san mérik a szú­nyogok egyedszá- mát, és ha szük­ségessé válik, a kö­vetkező hetekben el­rendelik a szúnyogy- gyérítést ott, ahol a már a Balaton egyes települé­sein is. A légi szúnyoggyérítés az esti órákban zajlik majd, a föl­di pedig naplementekor kez­dődik. A munka így a leghaté­konyabb és így jár a legkisebb kockázattal a méhekre. A szúnyogok elleni védeke­zés a klímaváltozással egyre fontosabb üggyé válik. Melege­dő időjárásunk, a nyári ár- és Ezek a legelterjedtebb verszivok GYOTRO SZÚNYOG Ebből van a leg­több, az ország­ban, picike szú­nyog és nem any- nyira aktív. Jobbá­ra este, napnyugta után támad, és ki­sebb csípéseket ejt. MOCSÁRI SZÚNYOG Növényeken, lárva alakjában telel át, és nevéhez illően fő­leg a lápos, mocsaras terüle­teken, vízparton lehet találkoz­ni vele. OLDALFOLTOS SZÚNYOG Nem annyira városi fajta, in­kább nyílt és hegyvidéki, erdős ribbá válása miatt új szúnyog­fajok és az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg Ma­gyarországon. A melegebb ég­öv változatos betegségeit ter­jesztő szúnyogok a felmelege­dő kontinensen észak, így ha­zánk felé terjeszkednek, illet­ve a világkereskedelem révén behurcolt egyedek nem pusz­tulnak el. Ilyen a fekete-fehér csíkos zebraszúnyog, amely Fotók: Shutterstock nemcsak éjsza: ka, hanem fé­nyes nappal is csíp, könnyen fertőződik kórokozókkal, ezért sokszor okoz allergiás reakciót és csúnya bőrkiütést a csípése. Magyarországon 53 szúnyog­faj él, de csak tíz ártalmas és csak a nőstények szívnak vért. Sokkal tovább is élnek: a szú­nyogok hímjeinek csak 7-10 napig, de a nőstényszúnyogok­nak 4-8 hétig tart az életük. területeken csíp. Na­gyon agresszív és nem csak este tá­mad. A legcsúnyább csípése ennek van. BALATONI SZÚNYOG Ez a legnagyobb szúnyog hazánk­ban. Egy centimé­teresre is megnőhet, de nem a legagresszívebb fajta, igaz, ez fejlődik a leggyor- j sabban, ilyenkor ezzel találkozhatunk leg­gyakrabban. A Bala­tonnál van belőle a legtöbb, de az Alföl­dön nem honos. Húsz ország harminc csapata közül végeztek a dobogó második fokán MENTŐK A magyar mentők mindkét kategóriában máso­dik helyezést értek el a világ legnagyobb szakmai verse­nyén Csehországban. A buda­örsi egység erőssége, hogy tag­jai nagyon jó csapatot alkotnak a munkán kívül is, és hirtelen helyzetekben gyorsabban és pontosabban teljesítenek. 'Az Országos Mentőszolgá­lat budaörsi mentőállomásá­nak csapata az orvosos men­tőegységek között, a légimen­tők csapata pedig a parame- dikus kategóriában szerzett ezüstérmet. A Rallye Rejviz mentőver­senyt 21. alkalommal rendez­ték meg, Csehországban. Ez a legnagyobb ilyen megméretés a világon. A magyar légimen­tők többször voltak már elsők is, de a budaörsi csapat most érte el a legjobb eredményt, nagy országok mentőit uta­sította maga mögé, ráadásul nem először. „A verseny nehézsége az volt, hogy egy olyan csapat­nak kellett jól , együttműköd­nie, amelynek tagjai a napi munka során általában nem dolgoznak együtt - mondta Nagy Gábor, a budaörsi men­tőállomás vezetője. - Ez abból adódik, hogy más-más mű­szakba szól a beosztásunk. Az, hogy mégis ilyen jól sze­repeltünk, annak köszönhető, hogy nagyon jó a közösség az állomáson. Korábban együtt focizott a csapat. Ez már az életkorunk miatt nem rend­szeres program, de csapatépí­tő hétvégére gyakran összejö­vünk, és akkor is lehet számí­tani mindenkire, ha valami közös munka adódik. Tavaly a mentőállomást festettük ki közösen.” A világ minden tájáról érkező (egyesült államokbeli, kanadai, japán, nagy-britanniai, olasz- országi, törökországi) életmen­tőknek valósághű helyzetek­ben kellett helytállniuk. Eszmé­letlen gyermek mentését, égett sérült ellátását, tömeges baleset felszámolását is be kellett mu­tatniuk, miközben a világ leg­korszerűbb mentéstechnikai eszközeit használták. Az OMSZ budaörsi csapata egy vadonat­új esetrohamkocsival szállt ver­senybe, egyike ez annak a most beszerzett 193 mentőjárműnek, amely most áll szolgálatba a ma­gyar mentőállomásokon. „Ez 24 órás verseny, ahol megállás nélkül kell megolda­ni a feladatokat 12 különböző helyszínen, más-más feladattal - mondta el Nagy Gábor. - Na­gyon sokféle szempont alapján értékelik a csapatokat a problé­mamegoldásban. Van, ahol azt figyelik, milyen a kommuni­káció a beteggel, van, ahol azt, hogyan szerveztük meg a men­tést, van, ahol pedig azt, ho­gyan működik együtt az egy­ség. Az, hogy a magyarok eny- nyire eredményesek ezeken a versenyeken, annak köszön­hető, hogy nagyon sokszor kell váratlan helyzeteket megolda­nunk, márpedig a probléma- megoldás elsődleges fontos­ságú egy mentési helyzetben. A nagy országok mentősei sok­kal inkább protokollszempon- tú mentést végeznek, vagy­is egy begyakorolt adott séma szerint cselekednek, ezért számukra egy még nem próbált helyzet sokkal na­gyobb újdonság és meglepe­tés, mint nekünk. Sokkal köny- nyebben és gyorsabban is al­kalmazkodtunk minden fel­adathoz.” Fábos Erika Hagyomány a felkészültség a mentőszolgálatnál Magyarországon 137 éve mű­ködik mentőszolgálat, a jelen­legi formájában pedig 1948- ban szervezték meg a men­tést. A törekvés azóta az, hogy a lehető legmagasabb szak­mai színvonalon dolgozzanak a segítők. Ez fontos is, hiszen hazánkban egyedülálló módon nem csak betegszállítást vé­gez ez a szervezet. „Ritkaság­nak számít az a világban, hogy a magyar mentők helyszíni el­látást is végeznek - mondta el Győrffy Pál, az OMSZ szóvivője. - A világ legtöbb mentőszolgá­lata nem ilyen, ott annyi a cél, hogy kórházba szállítsák a be­teget. Nálunk gyakran olvasni olyan címeket az újságokban, hogy micsoda botrány, orvos nélkül érkezett a mentő. A gazdag országok többségé­ben nincs is másfajta lehető­ség. Hazánk abban is egyedül­álló, hogy egységes és orszá­gosan kiépített rendszer van. A környező országokban kór­házak, alapítványok, önkor­mányzatok vagy tartományok maguk szervezik ezt a fajta sürgősségi ellátást.” A világ legjobbjai között a magyar mentők 28 ezer, hektáron,kgz^ik a védekezőa; napokban, g ^^j| oIidén ai szúnyogokat

Next

/
Thumbnails
Contents