Somogyi Hírlap, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-29 / 149. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2017. JÚNIUS 29., CSÜTÖRTÖK FELÜTÉS Szamba veszélyben Kevesebbet költ a riói városvezetés a szambaiskolák támogatására. Az oktatók kongatják a vészharangokat, veszélybe kerülhet a forró, latin tánc és a karnevál. „RISZÁLOM úgyis úgyis.” A Madagaszkárban legalábbis. K.R. HÍREK Gyakorlat a termálfürdőben Gyakorlaton bizonyították felkészültségüket a marcali hivatásos tűzoltók: a feltételezés szerint tűz ütött ki a buzsák-csisztapusz- tai termálfürdőben. A csárda konyhájából indult a tűz, s a lángok átterjedtek a nád- fedeles tetőszerkezetre is. A feltételezett tűz oltását megkezdő helyi dolgozó a füst miatt rosszul lett. H. M. Nyári menetrend a tékában KAPOSVÁR Nyári nyitvatartási vezettek be a Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtárban, mely szeptember 3-ig marad érvényben. Eszerint hétfőn 12-től 19 óráig fogadják a látogatókat, kedden déltől délután négyig, míg szerdán, csütörtökön és pénteken 9-16 óra között van nyitva az intézmény, szombaton zárva van. H. M. Elsőtiszti kinevezést adtak KAPOSVÁR Tizenketten vették át elsőtiszti kinevezésüket a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ünnepségén. Pintér Sándor belügyminiszter Gora Zoltán tűzoltó vezérőrnagy javaslatára kinevezte tűzoltó hadnaggyá a somogyi katasztrófavédelmi igazgatóság állományába Sztrovecz Pál Attila tűzoltó zászlóst. H. M. Badacsonyi túrán a szépkorúak HAGYAT 0 A Konzervgyári Nyugdíjas Klub ötven fővel badacsonyi kiránduláson vett részt, az utat Horváth József elnök szervezte. A csapat felkereste a Kisfa- ludy-házat, később megmártóztak a Balatonban. Gy.J. Vonatpótlón utaznak KAPOSVÁR A Pécs-Fonyód- Tapolca vonalon július 10-től 23-ig Dombóvár alsó helyett Dombóvár állomásig, illetve állomástól közlekednek a vonatok. Dombóvár és Kaposvár között vonatpótló autóbuszokkal kell utazni. H. M. Biztonságban a hajmási fiatalok Előbb a gyalogos, kerékpáros és motorkerékpáros szabályokról tartottak elméleti előadást, később gyakorlati bemutatót rendeztek a kaposvári Széles Út Motorosegyesület tagjai, Benei Tibor, Dévai Szabolcs, Illés Csaba a nyári tábor résztvevőinek. H. M. Felidézte szülőfalujának alakjait, így írt falukrónikát Peti Sándor A betyárvilág szemtanúja Nem kutatott levéltárakban, ehelyett úgy írta meg a faluja történetét a 87 éves Peti Sándor, hogy felidézte azoknak az embereknek az emlékét, akik egykor Rinyaúj- lak utcáit, földjeit járták. így családja történetét is papírra vetette. Kovács Gábor gabor2.kovacs@mediaworks.hu RINYAÚJLAK - Négy generációs földműves családba születettem, a dédnagyapám 1858- tól 1950-ig élt, a halálakor én 20 éves voltam - mondta Peti Sándor. - A nagyapám kétszer is bíró volt a faluban. Tőlük és a falu öregjeitől hallottam, tanultam mindazt, amit leírtam a krónikámban. Peti Sándor is földműves volt, a saját gazdaságában dolgozott harminc évig, majd elment dolgozni a talajjavító vállalathoz, a nagyatádi egység irodavezetője lett. Azért kényszerült váltani, mert 59- ben megnősült, házat épített, ehhez kölcsönt vett fel.- Öt hold földem volt, azt kiadták a téeszből, és magángazdálkodó lettem egyedül a faluban, de rögtön küldték is a papírt, ha a földet nem munkálom meg, szankciókat kapok - emlékezett vissza. - Ez 1960- ban volt. Nem álltam be a té- eszbe, bár nagy nyomás volt rajtam. Nehezen tudtam a földet megmunkálni, csak Cso- konyavisontán volt gazda, akinek lova volt a szántáshoz. A miénk a somogyi homokhát utolsó faluja, tőlünk nyugatra már a Dráva öntéses talaja van. A mi területünkön nehéz volt megélni, mégsem adtam fel. Egészen nyolcvanéves koromig műveltem a földet, azután kiadtam bérbe. Peti Sándor egészen nyolcvanéves koráig művelte a földet, aztán adta bérbe Fotó: Muzslay Péter Zsuppos, talpas házak voltak a falukrónikás gyerekkorában Peti Lajos gyermekkorában még 21 zsupos, talpas ház állt a faluban. Úgy készültek, hogy a kévékből cséphadarókkal kiverték a szemeket, majd a zsúppal befedték a házak tetejét. Ám a rét kevés volt a környéken, ezért Peti Sándor dédapja a Széchenyi grófok lovait vitte el Bécsbe, hogy a legeltetéshez szükséges jogokat cserébe megszerezhesse. Tizenkét nap alatt tért haza erről az útról. Akkoriban még betyárvilág volt, Rinyaújlak közelében is. Akasztó tónak hívnak egy állóvizet, mert ott egy betyárt végeztek ki egykor. Viszonylag nagy földterülete volt a kicsiny falunak, mert a földet a lakosok felerészben művelték gróf Széchenyi Lajossal. Az uraság emberségesen viszonyult a helybeliekhez. Amikor eljött a vadászidény kezdete, ellovagolt hozzájuk, és megkérdezte az embereket, hogy abban az évben szükségük van-e a vadászati jogra? Ha igent mondtak neki, elfogadta. Fiatalkorában munkaszolgálatos katonának vonultatták be Peti Sándort, mert valaki feljelentette azért, mert elszavalta Remenyik Sándor „Eredj, ha tudsz” című versét. Akkortájt műsoros esteket tartottak a falu lakosságának, mert nem volt más szórakozási lehetőség. Nehéz idők jártak: egy parasztembert börtönbe vittek, mert tíz akácfaágat vágott az erdőben, hogy dohánykampókat akaszthasson rájuk. Jelöletlen sírban nyugszik valahol, ő volt a Ráko- si-rendszer egyetlen halálos áldozata a faluból. Összetartó kis falu Rinyaújlak, meg kell örökíteni Lehetett volna több is, mert a csokonyavisontai vasútállomásról indították útnak a környékbeli kitelepítetteket a Hor- tobágyra. Nagy István, a Lete- nyéről jött párttitkár azonban a duplacsövű vadászpuskájával a kezében bekopogtatott az egyik lefüggönyözött Pobeda ablakán, és megkérdezte, hogy van-e valami probléma. Mert Rinyaújlak egy rendes, becsületes falu, innen nem kell elvinni senkit, tette hozzá. így aztán nem is vittek el senkit, csak egy volt csendőrt, emlékezett a falukrónika írója. - Úgy éreztem, hogy az összetartó kis falu emlékét meg kell örökíteni az utókor számára, mert itt olyan szorgalmas emberek éltek, akiktől a maiak példát vehetnének - mondta Peti Sándor, akit a rendszerváltás után polgármesternek választottak, és később sokat tett a falu fejlődéséért. - A könyvet nem akartam soha kiadni, de sokszorosítottuk. Az unokám segített a gépelésben, és 25 példányt kinyomtatott belőle egy falube- lim Debrecenben. Az idén 2,5 milliárd forintot fordít a város korszerűsítésre Azok vették át, akik járnak rajta A polgármesteri hivatal munkatársaihoz juttathatják el észrevételeiket a lakók Fotó: Muzslay Péter KAPOSVÁR Megújult a kaposvári Ungvár utca és környéke: szerdán este a helyi lakók is részt vettek a műszaki átvételen. Szita Károly, Kaposvár polgármestere kiemelte: az idén 2,5 milliárd forintot fordít út- és járdaépítésre, javításra a város. Korábban évente mintegy 100 millió forintot költött utakra és járdákra a város, az elmúlt három esztendőben már évi egymilliárd forintot, 2017-ben ezt az összeget 2,5 milliárd forintra megemelték. Ezúttal az Ungvár, a Munkács, a Bem és a Brassó utcában újították fel az utat, s az utóbbi utcában az egyik oldalon a járdát is rendbe tették. A szerda esti átadásra 20 lakó fogadta el a meghívást. Többen elismeréssel nyugtázták a látványos fejlődést: eltűntek a korábbi úthibák, s már nem csak autóval, hanem kerékpárral is kényelmesen lehet végighajtani az érintett szakaszon.- Régebben fogalmazódott meg bennem és néhány kollégámban az a javaslat, hogy ne csupán a polgármesteri hivatalban dolgozó szakemberek vegyenek részt a műszaki átadáson, hanem azok is, akik majd használják az utat és a járdát - hangsúlyozta Szita Károly, Kaposvár polgármestere. - Önök előtt zajlott le az építkezés, látták, hogyan dolgozott a kivitelező, s egészen addig nem vesszük át az út és a járdafelújításokat, amíg ezt nem véleményezik. A rendezvényen megjelent környékbeliek füzetet kaptak, amelyben rögzíthették a felújítással kapcsolatos problémákat, javaslatokat. Az észrevételeket a polgármesteri hivatal munkatársai juttatják el a kivitelezőnek. Elhangzott: a mostani fejlesztés 64,7 millió forintba került. Harsányi Miklós Ókori lakomákról Darányban DARÁNY Milyen szerepe volt a lakomának az ókori kultúrákban és vallásokban? Erre adott választ a Darányban első alkalommal megrendezett ókortörténeti konferencia. Lakomák Mezopotámiában, az Ószövetségben, az ugariti mítoszokban és világi lakoma az ókori Sumerben. Ilyen témáUgariti mítoszok és világi lakoma az ókori Sumerben, erről is szó esett Darányban kát járták körül az előadók a konferencián a polgármesteri hivatal tárgyalótermében. Kalla Gábor egyetemi docens, Faragó Dávid, Csabai Ágnes valamint Esztári Réka dokto- randusz-hallgatók az elmondottakat vetített képekkel is szemléltették. Tervezik a konferencia folytatását - mondta a szervező Csabai Ágnes, darányi református lelkész. G. A. i
