Somogyi Hírlap, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-27 / 147. szám
12 MEGYE» KÖRKÉP 2017. JÚNIUS 27., KEDD Minisztériumot szeretne az építészeknek Kaposvár kitüntetett mérnöke Irodaházat, s egy egész termet is tervezett egy számítógépnek Huszár László építészmérnök élete java részét Somogybán, ezen belül is Kaposváron töltötte, számos épület, és egyéb építészeti alkotás dicséri keze nyomát, ennek elismeréseként kapta meg a Kaposvár Városért Díjat. Barkóczy László laszlo.barkoczy@partner.mediaworks.hu KAPOSVÁR Tapolcán született, a Balaton-felvidéken nevelkedett, és a történelmi események is sokat csavartak azon az életúton, mely 1967-ben Kaposvárra vezette. Sümegi középiskolai évei (1943-1951) egybe esnek a második világháború végével, s a nehéz háború utáni időszakkal. Előfordult, hogy géppuskával lőtték a diákvonatot, melyen utazott, de szerencséje volt, túlélte. A gimnáziumban az ELTE magyar-orosz szakos tanári szakra javasolták, de ezt el sem tudta képzelni életcélként, többek közt azért sem, mert latint tanult, nem oroszt. Kiváló minősítésű diplomáját 1956-ban szerezte az Iparművészeti Egyetem Építész Karán, majd épp a forradalom napjaiban töltötte három hónapos katonai szolgálatát, ahonnan pánikszerűen kellett leszerelnie. Debrecenbe került, ahogy fogalmazza: akkoriban az elhelyezkedés nem volt éppen ideális; mert bár mindenki munkát vállalhatott abban az időben, csak éppen nem biztos hogy ott, ahol szeretett volna. A vidéki tervezővállalatok akkoriban erősödtek meg, még úgy is, hogy csak öt volt belőlük. Első munkái közt volt a Debreceni Tervező Vállalat megbízásából a tisza- újvárosi lakótelepek, és kiszolgáló létesítmények tervezése. Sok tervezni való akadt abban az időben, és kevés volt a tervező, így beledobták a mélyvízbe. A 60-as években alakultak meg aztán a Tanácsi Tervező Vállalatok, így került a somogyi megyeszékhelyekre a tervezés privilégiuma, majd 1967-ben Huszár László is Kaposvárra.- Magam is nagyon meglepődtem, valószínűleg az életművemre - mutatja büszkén kitüntetéseit, arany- és gyémántdiplomáját -, mert ha belegondolok, ebben a városban is vannak ugyan munkáim, de a megyében sokkal több épületet terveztem - válaszolt arra a kérdésre, mit kell az embernek tenni, hogy ilyen kitüntetésben részesüljön. - Például a Táncsics-gimnázi- um tornaterme és rekonstrukciója az én munkám. De én terveztem annak idején a SZÜV irodaházat is - emelte ki szerényen. Ez utóbbi azért is érdekes volt, mert mint mondja, ma már mások a léptékek. - Ma egy szobába nagyon sok számítógép befér, nekem akkoriban egy külön száz négyzetméteres termet kellett terveznem egyetlen R20-as orosz gépnek. Amihez aztán utólag egy külön gazdasági bejáratot is rajzolnom kellett, mert egyszerűen nem tudták bevinni- meséli a kor számítástechnikai és építészeti nehézségeiről.- A megyében több általános iskolát is terveztem - merengett el az emlékek között- attól függően, hogyan nyertünk a pályázatokon. De szinte az ország minden pontján tervezett valami különlegeset. A mosdósi kórházba a 140 ágyas pavilont, hajósok családjának ideiglenes lakásokat a Duna mellé, Nagykanizsán az olajbányászoknak edzőtermet, vagy fedett atlétikai csarnokot. Mert a hetveHuszár László élete során számos kitüntetést kapott, köztük vagy egy tucat Kiváló Dolgozó kitüntetést, de ezeket nem tartja sokra. Büszke viszont a Nemzeti és Szabadkikötő 50 éves jubileumi kitüntetésére, illetve az egészségügyi minisztertől kapott Pro Sani- tat díjra, amit 1975-ben vehetett át. - Kaposvárnak nagyon szerencsés az elhelyezkedése, hét dombra épült. Nagyon sok a parkos terület a városban, és a Fő utca kivételével majdnem minden utcában fasorok vannak, ami nagy ritkaság és érték a mai városok között. Szerencsére a kiöregedett fákat is folyamatosan pótolják. Ha én döntenék, ezt megőrizném. Védeném és növelném a zöld területek arányát, nem építenék magas házakat, hogy a környezetünk lakható maradjon. Az iparterületek fejlesztését is így folytatnám. Kicsit szeparálnám a lakóterülettől, de olyan épületeket terveznék, melyek illeszkednek a mostani városképbe, így marad egy intenzív kontaktus a két terület között - fogalmazta meg véleményét. nes években még az a sport volt a divatos. De a megyében ugyancsak Huszár László tervezte a csecsemőotthont Marcaliban, s a mentőállomást Nagyatádon. Belsőépítészetet is tanult, így nem volt ritka, hogy bútorokat is tervezett, ha a szükség úgy kívánta. - Kaposváron nem csináltam ilyet, de a debreceni egyetem álmennyezetét, akusztikus falait, pódiumait én vetettem papírra - emlékezett. Ilyen gazdag életúttal nagy rálátása van Huszár Lászlónak arra is, hogy hogyan változott meg Kaposvár arculata az elmúlt ötven évben. Mint mondja, rengeteget változott, főleg hogy már idekerülése előtt is éltek itt rokonai, így már gyerekkorától kezdve tudta követni a városkép változásait.- 1967-ben kerültem a Somogy Tervező Vállalathoz, és nagyon sajnáltam, hogy számos dologban korlátozva voltunk. Például lakótelepeket nem tervezhettünk, ma a városban láthatóakat sem mi csináltuk, a pécsiek tervezték. Igazából nem is baj, mert mostanában sok kritika éri ezeket az épületeket - emelte ki, hogyan maradt ki a kor jellegzetes lakóépületeinek létrehozásából. De a lakásépítés közgazdasági kérdés volt, hogy mennyi lakást kell építeni egy ötéves terven belül, így az építészet kicsit háttérbe szorult. Huszár László például nagyon fájlalja, hogy a rendszerváltás óta sincs minisztériuma az építészetnek, pedig véleménye szerint szükség volna rá. Mint pontosított: kamarák vannak, de azoknak nincs olyan hatáskörük, hogy határozott lépéseket tegyenek. Kiemeli még: régen sem volt könnyű építésznek lenni, de ma sem lehet az. Hiszen a multinacionális cégek mindent készen, külföldről hoznak: terveket, generálkivitelezőt, építési anyagot. Nehéz így. Somogy megyében több általános iskolát is tervezett a kitüntetett építész A hűség volt a téma Csokonyavisontán, huszonegyen ismerkedtek a hit emberének életével Dániel története a tűzben megpróbált CSOKONYAVISONTA A babiloni király Nebukadneccar, tüzes kemence és oroszlánverem - már a templomi díszletek is hű képet adtak arról, hogy melyik bibliai személyről tanultak az elmúlt héten a helyi és ri- nyaújlaki református gyerekek. Az imádkozó, sokat próbált Dániel történetét játszották el a táborzáró istentiszteleten. Huszonegyen ismerkedtek a hit emberének életformájával napokon keresztül a csoko- nyai parókián. A próféta például szolgál abban is, hogy minden körülmények között hűségesnek kell maradni az Úrhoz, s ez miképpen valósítható meg. A foglalkozásokat Oláh Ilona református lelkész, Fehér Lász- lóné kántor és Oláh Júlia grafikus vezették. A résztvevők többek közt saját imádságukat fogalmazták meg, aranymondásokat tanultak a Szentírásból. Nemcsak énekszóval dicsérték az Urat, hanem számtalan csörgő- és ütőhangszeres zeneszóBogáncs és Boróka a hűség igazi mintaképe volt a találkozón Jól érezték magukat a táborozó gyerekek és segítőik is a csokonyai parókián Fotó: Gamos Adrienn hit val is. Ezenkívül névjegykártyákat, gyümölcsös kosarakat is készítettek. A kreativitás ötletének köszönhetően a hűség mintaképe volt Bogáncs és Boróka, a fekete és fehér puli is, akik nem mozdultak a 4-14 év közötti gyerekek mellől. A Teleszterion Kulturális Egyesület és a csokonyavison- tai I. református egyházközség „Hű ha...” tábora ingyenes volt az egyházi, önkormányzati, vállalkozói támogatásoknak és magánszemélyek felajánlásainak köszönhetően. Ám a gyülekezet tagjainak segítségére is szükség volt a sikeres lebonyolításhoz. Gamos A. ■■■ . • ■ ■: • - :i—i II H Huszár László szerint régen se volt könnyű építésznek lenni, de ma se lehet az Fotó: Lang Róbert Megőrizné a zöld területeket a somogyi megyeszékhelyen
