Somogyi Hírlap, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-24 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 25. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2017. JÚNIUS 24., SZOMBAT Sokkal Q§[bbj az ember mint korábbam hittélT A korábban váltnál jóval régebbre nyúlik vissza az emberiség kezdete: az eddig legrégebbinek hitt leleteknél 100 ezer évvel korábbiakra bukkant Marokkóban. Király Attila, magyar régész ásott együtt Afrikában azzal a kutatócsapattal, amely ezt a tudományos szenzációt publikálta. Fábos Erika ________________ R ÉGÉSZET Marrá késtől mintegy száz kilométerre 'északnyugatra, Dzsebel Irhudban 22 megkövesedett csontinak radványt találtak a kutatók:; koponyákat, állkapöcgcspn^ tokát és fogakat, amelyek leg-' alább öt embertől ^szármáz-- nak. A 300 ezer éves csonttöre-- dékek betekintést engednek a Homo sapiens kialakulásába és fejlődésébe - közölté Jean-Jacques Hublin, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatója a Nature tudományos lapban. A Homo sapiensre utaló ed- i digi legrégebbi bizonyítékokat az etiópiai Qmo Ki- 1 bisbén'tálálták, koruk 195 I ezer évre tehető. - j Az új felfedezés révén a korábban vitatott fosszí- ] liákat is új fényben látják 1 a tudósok, így a dél-afrikai Florisbadben talált 260 I ezer éves koponyatöredé- fl két is a Homo sapienshez ^1 sorolják. „Sokáig úgy hittük, hogy az emberiség bői- I csője 200 ezer éve Kelet-Af- rikában volt. Adataink sze- ' rint a Homo sapiens már 300 gondoltuk. A marokkói Dzsebel Irhud régészeti lelőhely az 1960-as évek óta ismert a kutatók számára, azonban csak a 2004 óta folyó ásatások vol- tak képesek tisztázni az itt talált embermaradványok,*ál- latcsontok és kőeszközök pon- tos korát. Az eredmények szeg i int tehát a Homo sapiens faj már háromszázeze'r éwelézj előtt megjelent,™és®tem^re pán Afrika egy kis szegletében, hanem minden" bizonynyal az egész kontinensen otthon érezte magát. A Dzsebel Irhud-i koponyák arcrésze szinte megegyezőm mai emberével, az agykoponya vi- 'szont kiesig más alakú, archa- 'iküs! vÖnááókáí 5Cisel mé^Ez arra utal, hogy fajunk evolúciós, léptékben nem* hirtelen tűnt fel az emberfélék között, hanem fokozatosan, lépésről lépésre alakult ki. Az itteni kőeszközök között olyan dara-. bokát is találunk, melyek alkalmasak voltak messzireflfe- „ píthető lándzsahegynek is. Magyar földofffáUlt előemberek SAMU Európa egyik legidősebb - mintegy 280- 300 ezer évvel ezelőtt élt - előemberének nyakszirtcsontja Vértesszőlős mellett egy tufabányából került elő. A Homo erectus (felegyenesedett ember) faj késői képviselője volt, amely átmenetet képez az előember és a már értelmes ősember kö1 V2; i fnTfc> Ä'* megelőző korszakokban ilyen vadászfegyverek nem léteztek. Mindezek a felfedezések azt mutatják, hogy a modern emberre jellemző test- felépítés és anyagi kultúra i igen korán képessé »tette A yfeeinket a különféle,. tmészetiHviszonyokhozÉr^ Inlóálkalmazkodásra^F |A Homo^sapienssike^B ^sztorija tehátJ^égetíjB ben* nagyobb terű lejm> 'ten^váltózátosabbjp ' szelekciós^ kör^jMÍ n y e z e t b é n'mtri i és na- 111 gyobb^M PopúrJH lácmpBy ó va F kezdő-:|™ ______ d ik,- mint '*^1^1 ahogy korábban i gondoltuk. Ez megvái-«WM| toztatja jnfnai modern embe™ ről, azaz a mirólunk alkotott, képet, sőt, ettől fogta érdé- mos újragondolni azt is, mit *is értünk modernen.” zött. Kavicsból készült eszközöket használt, ismerte és használta a tüzet, zsákmányai között nagy testű állatok is voltak. 1965. augusztus 21-én, Vértes László ásatásai során került napvilágra, Sámuel napján, így lett Samu a neve. RUDI „Valódi” neve RUDI a Ru- dapithecus hungaricus típuspéldánya. Rudabányán - innen a név - elsőként előkerült beazonosított ősi főemlősfaj alsó állkapocstöredéke négy ép zápfoggal. A csontdarabot Hernyák Gábor, a bánya főgeológusa találta 1965-ben, feltevése szerint a csont főemlősé, új fajt és új nemet írt le belőle. GABI A RÚD 200 katalógusszámú lelet szintén egy Rudapit- hecus hungaricus arc- és agykoponyája, 34 évvel Rudi után került elő. További maradványait (alsó állkapcsát, medence- és combcsontját) 2006-ban ásták ki. A tízmillió éve élt Gabi a hiányzó láncszem: az ember és a ma élő afrikai emberszabású majmok közös őse. Megtalálásakor Hernyák Gáborról nevezték el, de később kiderült, nőnemű volt, így lett belőle Gabi. Ősztől a gyerekek még a KRESZ szabályaival is megismerkedhetnek Álomfalu épül a nyáregyházi óvoda udvarán GYERMEKEK Nyáregyházán egy önfenntartó, újrahasznosított anyagokból készült és megújuló energiával működő falu kicsinyített mását álmodták meg egy óvoda udvarára, ami által a gyerekek játékos módon ismerhetik meg, mit jelent a környezettudatosság. Tavaly év végén döntötték el az óvodában, hogy a nyáron építenek egy ovifalut. Egy olyan „tanpályának” képzelték ezt el az óvoda vezetői, ahol a kicsiknek meg lehet mutatni, hogyan működik egy település: a bolt, az önkormányzat, a posta, a könyvtár. Közben pedig még a KRESZ szabályaival is ismerkedhetnek és közlekedni is megtanulhatnak. Kovácsné Maszel Anna, az óvoda vezetője lelkesen mesélte el a tervet otthon, hogy családja tanácsát kérje, hogyan lehetne támogatókat találni a kivitelezéshez. Elég gyorsan jött a nagy ötlet a lányától, Alexandrától és barátjától Weigert Pétertől: legyen ez egy teljesen zöld település, úgy könnyebb lesz. Az óvoda vezetői szeretnék bemutatni a kicsiknek, hogyan működik egy település Fotó: MW Ország épülhet az ökoovifalvakból Az ökoovifalu ötlete olyan gyorsan terjed, hogy már külföldről is érdeklődtek utána óvodák. Magyarországról pedig már több olyan intézmény van, ahol nagyon szeretnének hasonlót. Kovács Alexandra és Weigert Péter most azon dolgoznak, hogy egy éven belül még két óvodában létesülhessen egy-egy önfenntartó, újrahasznosított anyagokból, a jövő technológiáival épülő minifalu. „Az egész falu újrahasznosított anyagból készül - mondta Kovácsné Maszel Anna. - Lesz bepne kisbolt, könyvtár és parkolók, a 340 négyzetméternyi úthálózatot pedig a KRESZ szabályai szerint alakítjuk ki. Az út műgyantás műanyag rétegből, az öt kis ház pedig újrahasznosított műanyag hulladékból épül meg. Ehhez az ovi- saink már tavaly óta gyűjtik az alapanyagokat, hiszen ők is aktívan kivették a részüket az építkezés előkészítéséből. A kis házak tetején napelemek és szélturbinák működnek majd, és olyan szobabiciklik is kerülnek az oviba, amelyekkel villanyáram termelhető sportolás közben. A program elsődleges célja ugyanis, hogy a gyerekek játszva, élményeken keresztül ismerkedjenek meg azzal, hogyan működik egy környezettudatos világ. Fejben már ott tartunk, hogy tavasszal még egy mintagazdasággal is kiegészítjük a falut, fóliasátrakat emelünk, hogy zöldségeket termeljünk közösen.” Persze nemcsak az ötlet volt családi: Kovács Alexandra és Weigert Péter belevetették magukat az álom megvalósításába. A témában jártas cégeket, tervezőket és támogatókat kerestek meg. Jól jött, hogy korábban rendezvényszervezéssel is foglalkoztak, azt viszont maguk sem gondolták, hogy akkora lendületet kapnak közben, hogy igazi várostervezők lesznek. Sikeres várostervezők. Az ugyanis már kiderült, hogy lassan minden a helyére kerül, sőt a minifaluban - szintén felajánlásból - elektromos mini-Teslákkal járhatnak majd a kicsik. „Minden a rendelkezésünkre áll az építkezéshez, nagyon sokan ajánlották fel a munkájukat is, hogy jönnek majd az építkezésben segíteni - mondta el Kovácsné Maszel Anna. - Már csak másfél millió forint pénzadomány hiányzik, hogy azt is elő tudjuk teremteni, amihez speciális gépek kellenejk vagy munkaerőre van szükség. Eddig is nagyon sokan vállaltak mellettünk önzetlen munkálkodást az ügyért, arra számítunk, hogy a jótékonysági futásunknak is sikere lesz, és akkor biztosan elkészül az öko- ovifalunk augusztus 28-ára, ahogy terveztük.” Már csak másfél millió forint hiányzik 100 ezer évvel korábbi leletek átírhatják az emberiség,történetét ezer éve elterjedt az egész kontinensen” - mondta Hublin. „A jelenlegi forgatókönyv szerint őseink Kelet-Afriká- ból indulva népesítették be a világot, a kontinensről a Nílus mentén, illetve a Vörös-tenger déli csücskén, a Báb el-Man- deb-szoroson keresztül raj- zottak Ázsia és Európa felé - mondta el Király Attila, az ELTE Régészettudományi Intézetének régész-egyiptológusa. - Jean-Jacques Hublin és munkatársai feltárásai ezt a képet két fontos szempontból •‘ módosítják: a modern ember r jelenléte korábbi és szerteága- . zóbb Afrikában, mint ahogy Újra kell gondolni a Homo sapiens történetet Foto: Shutterstock
