Somogyi Hírlap, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-20 / 141. szám

12. MEGYEI KÖRKÉP 2017. JÚNIUS 20., KEDD Vevők és eladók is megtalálják a számításukat a Nagyberek zöld kapujában f Szenzációs portékák kaphatók a hiánypótló balatoni piacon Volt egyszer két itáliai kiska­kas. Kutyákat meghazudto­ló módon, derekasan védték a Hunyady család udvarát a Nagyberekben. Egy éjjel azonban nem a fára szálltak aludni, így könnyen elkapta őket Vük valamelyik ükuno­kája. Az emlékükre rendez termelői piacot minden va­sárnap Imremajorban egyko­ri gazdájuk Két kakas néven. Turbéki Bernadett sonline@sonline.hu BAUTQNFENYVES, IMREMAJOR A Nagyberek bejáratának is nevezett Imremajor manap­ság túraútvonalak induló ál­lomásaként és kézművespi­acként működik. Volt itt ko­rábban hatalmas állami gaz­daság, aztán magántulajdon­ba került, de nemigen tudtak mit kezdeni a területtel. Az­tán 2006-ban, a ledózerolásra váró majort felkarolta a Major­Nines is ennél leszállni a kisvasútról, aztán bevásárolni a han­gulatos piacon! ka Turisztikai és Rendezvény- központ alapítványa. Az ala­pító Antics László hazajött a Nagyberekbe. - Szerencsére hiába mondtam évekig a szü­leimnek, hogy költözzenek el innen, ők hajthatatlanok vol­tak. Hazalátogatásaim közben láttam meg a lehetőséget a majorban. Nem engedhettük, hogy a romos épület az enyé­szeté legyen. Volt egy hiány­érzetem a Balaton déli part­ján, és ezt a hiányt gondoltam, hogy pótolni kell - meséli An­tics László, miként fedezte fel turisztikai paradicsom lehe­tőségét „a Nagyberek zöld ka­pujában”. Ez a terület ugyan­is évekig titok volt még a bala- tonfenyvesiek előtt is. Az álla­mi gazdaság idején sorompó zárta el ezt a túraútvonalak­ban gazdag területet.- Az egyik ötlet az, hogy a környező tizenegy települést túraútvonalakkal kössük ösz- sze. Nem a Balaton, hanem a berek irányát szeretnénk megcélozni 25-56 kilomé­teres körutakkal és csillag­túrákkal - avat be a tervek­be. A romkocsmaként működő épület rossz időben is igazi kü­lönlegességekkel várja a turistá­kat. - Nyúl, vad­disznó és ste­ak minőségű szarvasmarha is került az ét­lapra, s a ter­vek szerint a szomjazókat is helyi specia­litások várják: például a kör­nyék gyümölcs­szörpjei. A major a balatonfenyvesi kisvasút első megállója, így vonaton is elérhető vasárnaponként a piac a járattal. Leginkább azonban Van mivel megtölteni a kosarat az Imremajorban Fotók: T. B. A különleges sajtokat sokan célirányosan keresik a pultok között kerékpáron érkeznek az érdek­lődők a hangulatos helyre.- Minden vasárnap eljövök ide, legtöbbször biciklivel. A hangulatért és a sok finom­ságért érdemes egy kirándu­lást tenni - mutatja teli kosa­rát a kaposvári Farkas Éva. - Most a sógornőmet hoztam el ide. Nagyon finom a kávé és még az is lehet, hogy a kemen­cében sült lángálló lesz az ebé­dünk. A budapesti Polák And­rea először járt itt családjával. - Az internetről szereztem tu­domást a piacról, nagyon han­gulatos. Sok kedves árus van. A bejáratnál azonnal kóstolót nyomtak a kezünkbe. Kromer Melanie Bajoror­szágból érkezett. Tizenkét éve él Magyarországon, gyönyö­rűen beszéli a magyar nyel­vet, mint gyöngykészítő talál­ta meg önmagát. - Látrányból jövök minden vasárnap. Szere­tek itt árusítani. Rajtam kívül is van itt egy ékszerkészítő, akivel jóban vagyok, sokszor egymás mellett pakoljuk ki a portékánkat, és nem vetély- társként tekintünk egymásra. Aki idejön, biztosan vásárol­ni szeretne, a nézelődők van­nak kevesebben - meséli a pi­aci napokról. - Ezt a piacot sze­retem legjobban - mondja Bur­ján Andrea, miközben kenhe­tő sajttal kínál. - Itt barátságos a légkör az eladók között is, és ez fontos. Jelen vagyunk Fo­nyódon is a vásárnapokon, ám az teljesen más, ez a kis udvar igazából a nyugalom szigete. Magánbirtok a Nagyberekben, amiből munkatábor lett Balatonfenyvestől három kilo­méterre, a kisvasút első megál­lója Imremajor. A helyiek csak Majorkának hívják ezt a kis tele­pülést, amely az 1900-as évek­ben még a kéthelyi Hunyady csa­lád birtokához tartozott. Mező- gazdasággal, lótartással és szar­vasmarha-tenyésztéssel foglal­koztak. Később a terület értékeit Rákosi Mátyás is felismerte: a „Dunántúl éléskamráját” fedezte fel benne. Négy-ötezer ember is dolgozott azon, hogy a terv meg­valósulhasson. Elsősorban rabok munkálkodtak a majorban, ahol a recski gulághoz képest nem fenyegetett az éhenhalás veszé­lye. Sávoly Pál, az Erzsébet híd tervezője, Vörös Géza festőmű­vész is ide került kényszermun­kára. 1953-ban aztán megszűnt a gulág, sokan Imremajorban te­lepedtek le. Fekete István több regényének történeteit is ez a te­rület ihlette, a helyi „Matula bá­csikkal" jó kapcsolatot ápolt. Ta­kács Gyula költőt is megihlette a Nagyberek. Ő doktori disszertá­ciójához választotta témának. Betyarnap es töpörtyűfesztivai is a programok között- Egy űrt próbálunk betölteni a déli parton, ugyanis hason­ló kézművesvásár nincs erre- mondja körsétánkon Antics László. Hozzáteszi: a Balaton- felvidék káptalantóti piacának kistestvére szeretnének lenni.- Hozzánk csak a termelők jö­hetnek, viszonteladókat nem várunk ide. Július másodikán helyi termék­napot tartunk. A program ré­sze a Magyar Termék Napnak, amelyet országosan is megtar­tanak. Tervezzük, hogy a Nagy­berek híres betyárja, Patkó Bandi emlékére nyáron egy be­tyárnapot rendezünk, sok érde­kes és vagány próbatétellel a betyárjelölt férfiaknak és gye­rekeknek. Van saját gasztro- eseményünk is, amelyet októ­berben tartunk: töpörtyűfeszti- vál néven fut. Szeretnénk a ha­gyományokat is előtérbe he­lyezni, ezért a Márton-napi és a Luca-napi piac kiemelt jelentő­ségű - sorolta ott jártunkkor a rendezvényeket és terveket An­tics László. Felavatták és megszentelték az 1956-os nyimi emlékművet Bronzba öntött történelem Megsínylik az ebek a kutya meleget NYIM Az 1956-os hősök tiszte­letére állíttatott emlékművet az önkormányzat. Az alkotást Németh Pál pécsi szobrászmű­vész formálta meg kőből és ön­tött bronzból. A Patak-parkban kialakított Büszkeségpontot a közelmúlt­ban avatták fel, az ünnepségen Witzmann Mihály országgyű­lési képviselő, Pistár Péter pol­gármester mondott beszédet. Gáli Anna kulturális referens részletet olvasott fel a Nyimben letelepedett író-költő művéből. A szobrot Bozsoki-Sólyom Já­nos, református lelkész és Gár­donyi Máté plébános áldotta, il­letve szentelte meg. Gamos A. SOMOGY A huzamosabb ideig tartó 30 fok feletti hőmérsék­let kedvenceinknek végzetes is lehet. Ezért fontos néhány jó tanácsot szem előtt tartani. Zomborszky Zoltán, állatorvos azt javasolja: ilyenkor kerül­jük az energiadús eledelt, vi­szont a folyadékbevitel pótlá­sáról ne feledkezzünk meg. - Mindig legyen előtte friss víz, ha van rá lehetőség akkor nyu­godtan meg is fürdethetjük kedvencünket - tette hozzá. A nagytestű és hosszú, sötét szőrű kutyákat ajánlott a me­leg időszak beálltára megnyí- ratni, s persze óvakodni kell attól, hogy megkötve tartsuk kedvencünket a kánikulában.- Fontos, hogy el tudjon bújni árnyékba. Azt is megtehetjük, hogy ahova szívesen fekszik, ott fellocsoljuk vízzel. A sétá­kat a kutyával hőségben a hű­vösebb órákra kell időzíteni. Ha kutyával fut a gazdi, ezt inkább ne az aszfalton tegye ilyenkor.- Az ebek mancsait nem védik speciális futócipők, így akár meg is éghet a tappancsuk. A nyári melegben semmikép­pen se hagyjuk kedvencein­ket az autóban. Ha hőgutára utaló tüneteket észlelünk - li­la nyelv, erős lihegés, bágyadt- ság -, azonnal forduljunk az ál­latorvoshoz. Koszorús Rita i ír

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents