Somogyi Hírlap, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-16 / 138. szám

< 2017. JÚNIUS 16.; PÉNTEK SPORT 15 Bölöni László szerint ugyanazok a gondok, mint harminc éve Bölöni László szerint a magyar labdarúgás évtizedek óta egy helyben topog Fotó: NS-archív Bölöni László, a világhírű magyar szakember több kér­dést is felvet, például ezt: a magyar labdarúgás jelenlegi vezérkara vajon képes-e át­fogó elemzés elkészítésére? Vajda György/Nemzeti Sport kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu LABDARÚGÁS Számos véle­mény elhangzott már a ma­gyar válogatott szégyenteljes andorrai veresége után, meg­szólalt közgazdász, pszichiá­ter, üzletember, edző, korábbi és jelenlegi válogatott labda­rúgó. A többség csupán a ve­reség okairól beszélt, arról vi­szont, hogy miként lehetne or­vosolni a bajt, s lehet újra fejlő­dési pályára állítani a magyar futballt, kevesen szóltak. Nos, kíváncsiak voltunk a 108-szo- ros román válogatott, a Ma­rosvásárhelyen született Bö­löni László véleményére. Nem csupán azért, mert egyike azon kevés magyar szakem­bernek, akinek munkáját tő­lünk nyugatra is elismerik, hanem mert hosszú évek óta figyelemmel kíséri a futbal- lunkat. Mint ismert, alig négy éve éppen Bölöni volt az első számú jelölt a szövetségi kapi­tányi posztra.- Mielőtt arról beszélne, mit le­hetne tenni a kialakult hely­zetben, megkerülhetetlen a kérdés: ön szerint mi az oka a csúfos andorrai vereségnek?- Szerintem ugyanazok a gondok, mint harminc éve, a magyar futball továbbra is egy helyben topog - válaszol­ta a 64 esztendős Bölöni Lász­ló még a Magyar Labdarúgó­szövetség (MLSZ) csütörtö­ki ülése előtt, ahol többek kö­zött Bernd Storck szövetségi kapitány sorsáról is döntöt­tek. - Az Európa-bajnoki sze­replés elégedettséget és lel­kesedést szült, amely az elért eredmények révén a magas­ba emelkedett, holott reálisan nézve nem volt meg az alap­ja. Erről beszéltem a Digi Te­levízióban, s a megjegyzései­mért bizony kaptam fricskát rendesen, pedig semmilyen hátsó gondolat sem vezérelt. A szurkoló örömét, lelkesedé­sét természetesen megértem, de a szakmának látnia kellett volna, hogy a futball fő problé­mái nem változtak. Egy gyen­ge selejtezőcsoportból kijutás, s az Eb-n mutatott - szerin­tem - törékeny szereplés nem takarhatta volna el a lényeget. A bajnokság nézettsége ugyanis siralmas, a klubcsa­patok európai szereplését nem is említem, s a fiatalok sikerte­lenségei sem adnak okot a bi­zakodásra - pedig az ő szerep­lésük mindennél fontosabb, hiszen ebből érzékelhető, mi­lyen lehet a jövő válogatottja.- Miként lehet rátalálni a he­lyes útra?- Visszakérdezek: a jelenle­gi vezérkar képes átfogó elem­zés elkészítésére?- Az andorrai vereség kapcsán?- Igen, természetesen ar­ról is lehet és kell is szólni, de az elemzés, amelyről én beszélek, távolabbi kérdése­ket vet fel. Például hogyan le­het örvendeni egy 3-0-s ve­reségnek? Miért nem dolgoz­nak magyar edzők a magyar élvonal elitjébe tartozó csa­patoknál? És még sorolhat­nám tovább a megválaszolat­lan kérdéseket. Pedig egy fel­táró, mindent átfogó elemzés szükséges lenne, mert a jelen­kori betegség jelei nem az an­dorrai meccsen mutatkoztak meg, hanem már tavaly, a sváj­ciaktól elszenvedett 3-2-es ve­reség alkalmával. Az oroszok­tól 3-0-ra kikaptunk felké­szülési meccsen - kérem szé­pen, milyen felfogást tükröz a meccs utáni kijelentés, amely szerint a vereség építően hat a válogatottra? Csak a soroza­tos győzelmek erősítik a csa­patokat!- Ezek lennének a legnagyobb problémák?- Ahonnan én nézem a ma­gyar futballt, illetve annak alapján, amit innen láthatok és érthetek belőle, úgy érzem, egyébről is kellene beszél­ni. Arról, hogy Détári Lajos óta egyetlen klasszis játékosa sincs a magyar futballnak. Va­jon miért? Vajon az akadémiák játékosai miért csak a nagyon gyenge magyar bajnokság szintjén állnak helyt? Miért nem érnek el az ifjúsági vá­logatottak kimagasló eredmé­nyeket? Honnan kapjon vérát­ömlesztést a magyar futball, ha hiányoznak a tehetségek? Milyen szinten nevelik és mit követelnek a magyar játéko­soktól, edzőktől? Jártam né­hány bajnoki mérkőzésen, s nem értem, miért ül három­négy külföldi futballista a pá­don. Nézegetem az NB I-ben dolgozó edzők nevét, s kérde­zem, miért vagyunk ennyi­re kishitűek? Miért nem bí­zunk a magyar edzőkben, mi­ért hiszünk inkább a külföl­dinek? Az én fura gondolko­dásom ilyen és ehhez hason­ló kérdéseket szül, ezek fog­lalkoztatnak. Ilyen kérdések megválaszolása után érdemes elemezni a világbajnoki selej­tező kudarcát. Végre be kelle­ne ismerni, hogy ami eddig a magyar futballban történt, az nem jó, valamit másként kell csinálni.- Ön is az edzők fejét követelné?- Sosem örvendek annak, ha menesztenek egy edzőt, hi­szen én is az vagyok. Ám azt sajnálatosnak tartom, hogy a szakma képtelen meghálál­ni a politika futballnak nyúj­tott támogatását. Ennélfogva kitalálható, ki az, akit legin­kább sajnálok... De van más is, ami bosszant. Furcsállom, hogy a magyár labdarúgás az elmúlt tizenöt évben nem tud­ta kinevelni a saját technikai csapatát, s nem értem, miért kell ennyire behódolni a né­met vonalnak. Egyébként pe­dig kíváncsi lennék azokra az elemzésekre is, amelyek egy- egy külföldi csapatnál eltöl­tött tanulmányút után készül­tek, s persze arra is, ki elemez­te és értelmezte a dolgozato­kat. Igaz, hogy a kölni főisko­la kellő alapot biztosít a szak­ma elsajátításához, ám ne fe­ledjük, az utánpótlás-váloga­tott franciák elleni 3-2-es si­kerét magyar edzővel érte el.- Szavaiból azt érzem, kétség­be vonja a németek eredmé­nyességét.- Nem a német szakma eredményességét, hanem a Magyarországon dolgozó né­met szakemberek eredmé­nyességét hiányolom. Nem csinált csodát Dárdai Pál, de kritikus helyzetben ment ha­za, s egyszerű nyelvezettel, kellő vagánysá'ggal és hittel állt a játékosok elé - össze­rázta a válogatottat. Ez persze nem ad jogot arra, hogy a ja­vaslata feltétlenül jó legyen. A válogatottnál és klubcsa­patoknál lévő német befolyás ugyanis semmit sem javított a magyar labdarúgáson. Is­métlem, a kölni alap jó, a né­met tapasztalat nyilván hasz­nosítható, de jobban megvizs­gálnám a felelősségteljes pozí­ciókba érkezők értékét, múlt­ját. Nemcsak mi, székelyek mondjuk azt, hogy nem mind arany, ami fénylik. Fogorvos a lányom, nemrégiben került ki az egyetemről, ám ha gond­jaim vannak, a sokkal tapasz­taltabb bátyámhoz fordulok, vagy ha lenne befektetni va­ló pénzem, biztos, hogy nem a francia kis bankocska képvi­selőjétől kérnék tanácsot, ha­nem egy fontosabb embertől, mondjuk az OTP vezetőjétől.- Ha már itt tartunk: lehet, hogy éppen anyagi ok, a kapi­tány egymillió eurónál is több­éves fizetése generálja az elemzéssel kapcsolatos gon­dokat?- Nem Bernd Storck hibá­ja, hogy ekkora fizetést kap. Sőt, csak gratulálni tudok ne­ki, mert a szövetség vezetőjé­vel történt tárgyalásaim során én el sem jutottam a bérezés kérdéséig.- Mit szól ahhoz, hogy a kapi­tány 28 éves fia felel az után­pótlás-válogatottak erőnléti felkészítéséért?- Csodálom a magyar szak­ma merészségét. Természete­sen kalapot emelek az előtt, aki elvégzi a szükséges isko­lát, de ettől még megkérdez­ném, mielőtt rábíznám a ma­gyar ifjúság elitjének kép­zését: milyen tapasztalattal van felvértezve? Nem akarom megismételni, kire is bíznám a pénzem befektetését.- Ha ön dönthetne a kapitány sorsa felől, mit tenne?- Más békáját lenyelni sen­kinek sem kellemes, ezért engedném, hogy végigvigye az elkezdett munkát... Mert, ugye, matematikai esély még van... Mégis úgy érzem, elfu­tott az a bizonyos szekér. Új kampány a vizes vb-ről VIZES SPORTOK A szervezők új kampánnyal népszerűsítik a július 14-én kezdődő 17. FINA vizes világbajnokságot, a középpontban az a film áll, amely a világesemény sport­ágait mutatja be. Az Idén nyáron új legendák szület­nek címet viselő reklám­film a hat sportágat egy-egy vízi élőlénnyel állítja párhu­zamba. A filmben az úszást a cápa, a nyílt vízi úszást a bálna, a műugrást a del­fin, az óriás-toronyugrást az orka, a szinkronúszást egy halraj, míg a vízilabdát a po­lip szimbolizálja. MW Meghívóval indulhat Sarapova Pályára léphet Stanfordban TENISZ Hivatalos meghívót kapott a stanfordi tenisz­tornára Marija Sarapova. Az orosz játékos pár napja je­lentette be, hogy felépülését követően a július 31-én kez­dődő kaliforniai versenyen szeretne visszatérni. Sarapo­va május 16-án feladta mér­kőzését a római salakpályás torna második fordulójában, így biztossá vált, hogy ala­nyi jogon nem lehet főtáblás Wimbledonban, utóbb pedig az is eldőlt, hogy combsérü­lése miatt az év harmadik Grand Slam-viadalának se­lejtezőjében sem indulhat. A 30 éves Sarapova április 26-án tért vissza a dopping­esete miatti 15 hónapos el­tiltását követően, jelenleg a 175. helyen áll a világranglis­tán. MW David Rudisha visszatér A tavalyi verseny legnagyobb sztárja, David Rudisha újra indul a Gyu­lai István Memorial - Atléti­kai Magyar Nagydíjon július 4-én. A kenyai futó tavaly a világ akkori legjobb eredmé­nyével (1:43.35 p) nyert 800 méteren a Székesfehérvári Regionális Atlétikai Központ­ban, s megkapta a Dr. Spiriev Bojidar Trófeát, amelyet a legjobb teljesítményt nyújtó induló vehet át. Minden idők nyolc legjobb ideje közül hat Rudisha nevéhez fűződik 800-on. A nőknél visszatér minden idők egyik legered­ményesebb atlétanője, Vero­nica Campbell-Brown. A ja­maicai versenyző háromszo­ros olimpiai és háromszoros világbajnoki aranyérmes, va­lamint a Gyulai Memorial há­romszoros győztese. MW Névjegy Bölöni László, a világhírű labda­rúgó 1953. március 11-én szüle­tett Marosvásárhelyen. Labdarú­gó-pályafutását 1967-ben kezd­te a Chimica Tárnáveni csapat­ban, ahol 1969-ig játszott. Ta­nulmányait a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Inté­zetben végezte, fogorvosi sza­kon. 1970 és 1984 között az ASA Marosvásárhely csapat­ban játszott, utána áthelyezték az FC Steaua Bucureftihez. A ro­mán futballválogatottban 108- szor szerepelt, 23-szor volt a vá­logatott csapatkapitánya és 25 gólt lőtt, részt vett az 1984-es Európa-bajnokságon. 1977-ben és 1983-ban ő lett a legjobb ro­mán labdarúgó. A Steaua-val BEK-et és Szuperkupát nyert. Edzője volt rövid ideig a román válogatottnak. 2001-2003 kö­zött a Sporting Lisszabon edző­je, majd a francia Rennes-nél dolgozott. A 2006-2007-es sze­zont az AS Monaco FC kispadján kezdte, de 10 bajnoki mérkőzés után távozni kényszerült. 2007. április 6-án másfél évre az AI Nasr Dubai csapatához szerző dött. A 2008-2009-es idény­től Belgiumban, az UEFA-ku- pa-résztvevő Standard de Liege edzője. 2009-ben az év edzőjé­vé választották Belgiumban, a csapata belga bajnok lett. 2010 februárjában mondott le a csa­pat sikertelen szereplése miatt. 2011 januárjában az RC Lens edzője lett, de csapata kiesett. 2011 júniusában a görög PAÓK edzőjének nevezték ki, majd Bő lőni László 2012-től volt a ka- tari al-Khor labdarúgócsapatá­nak menedzsere, 2015-ben pe­dig az al-lttihad alkalmazottja. Jelenleg nincs klubja. Jelenleg klub nélkül Fotó: MW Lenyelni más békáját

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents