Somogyi Hírlap, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-16 / 138. szám
2017. JÚNIUS 16., PÉNTEK Lázár: kivettük a részünket az európai szolidaritásból „Nyissátok ki a határt!” - áll a táblán. Csak törvényesen lehet bejönni az országba és menekültelbírálást igényelni Fotó: MW Kosa szerint egymillió nyugdíjas dolgozna MAGYARORSZÁG Júliustól azok a nyugdíjasok, akik szeretnének dolgozni, kedvező adózási formában vállalhatnak munkát, miután a parlament elfogadta a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek létrehozásáról szóló javaslatot. Az első szövetkezetek megalakulására nem kell sokat várni, mivel a nagyobb diákfoglalkoztatók vezetői már felkészültek rá, hogy segítsék ezek létrejöttét - mondta a Magyar Időknek Fiák István, a legnagyobb diákszövetkezeteket tömörítő érdek- képviselet, a Diákész vezetője. Konzorciumi formában Rugalmas időben, nyugdíj mellett dolgozhatnának működhetnek együtt a diák- és nyugdíjas-szövetkezetek. A munkaadó már időseket is kérhet az adott munkakör betöltésére az igények szerint. A nyugdíjas-szövetkezetek célja, hogy az idősek is dolgozhassanak rugalmas időbeosztásban, akár heti két napon, 4 órás munkarendben. Ez azért kedvező a nyugdíjasoknak, mert csak a 15 százalékos szja-t kell megfizetniük, miközben a nyugdíjukról sem kell lemondaniuk. Hagyományos foglalkoztatásban a nyugdíjasok után is meg kell fizetni a teljes állású munkavállalók után kötelező közterheket, így a szövetkezeti modell munkaadói oldalról is kedvező. Kosa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a saját maga által jegyzett, a nyugdíjas-szövetkezetek létrehozásáról szóló javaslat elfogadása után azt nyilatkozta, hogy előzetes kutatások szerint mintegy egymillió nyugdíjas érdeklődik a lehetőség iránt. Ez a nyugdíjasok felét jelentené - idézi szavait több hírportál is. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, aki Kosával közösen nyújtotta be a javaslatot, májusban még arról beszélt, hogy a nyugdíjasok 40 százaléka térne vissza valamilyen módon a munkaerőpiacra. Ez számításaik szerint 800-820 ezer nyugdíjast jelent. MW fi BELFÖLD-KÜLFÖLD Az Európai Bizottság nyomás alá akarja helyezni Magyarországot a kvótaügyben indított kötelezettségsze- gési eljárással Lázár János szerint. A strasbourgi bíróság egyik elmarasztaló döntésével a schengeni határegyezményt veszélyezteti. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST A brüsszeli testület el akarja érni, hogy a magyar kormány és parlament változtassa meg az álláspontját a kérdésben, erre azonban nincs lehetőség - mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a sajtó- tájékoztatóján. Magyarország eddig nem vett át senkit, és nem is akar - tette világossá a kvótákkal kapcsolatos álláspontját, hozzátéve: Magyar- ország kivette a részét az európai szolidaritásból, hiszen nagyrészt neki köszönhető, hogy Ausztria és Németország irányába megállt a bevándorlás a balkáni útvonalon. Míg az Európai Bizottság szerint meg kell szervezni a bevándorlást, addig a magyar kabinet szerint meg kell állítani - hangoztatta a miniszter. Schengen veszélyben Völner Pál igazságügyi államtitkár szerint a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága által Ilias és Ahmed bangladesi bevándorlók ügyéA Süddeutsche Zeitung és két német tartományi közmédia állítja, megakadályozható lett volna annak a 71 embernek a halála, akik megfulladtak egy magyar rendszámú csempészkamionban Ausztriában. A Die Welt megkérdezte a magyar ügyészség szóvivőjét, aki visszautasította a vádat, hogy a magyar hatóságok elmulasztották a beavatkozást. Tegben hozott döntése a schengeni határvédelmi egyezményt támadja; ha korlátozás nélkül tudnának beáramlani emnap a BM közölte: nem volt olyan információjuk 2015. augusztus végén, amely alapján megakadályozható lett volna a tragédia. Alaptalanul állítja a német sajtó, hogy ha időben lefordítják és kiértékelik a csempészek lehallgatott telefonjait, elkerülhető lett volna a tragédia. A bűnbanda bolgár, szerb és pastu nyelven kommunikált, a hatósá- gok a beszélgetéseket a techniberek a schengeni zónába, az semmissé tenné a rendszert. Az Ml-en felidézte, márciusban Strasbourg elmarasztalta kai és a szakmai szabályok szerint nem az elhangzással azonos időben hallgatták meg, fordították le és értékelték ki. A beszélgetések anyagai ugyanis 2015. szeptember 4-én kerültek a hatósághoz, ezt a német tartományi közszolgálati sajtó is tudja, írja a BM. Lázár János miniszter „lejáratásnak minősítette” mindazt, amit a német oknyomozók mondtak a magyar rendőrökről. Magyarországot a két bangladesi menekült ügyében azért, mert „fogvatartotta őket a tranzitzónában”, amely egyébként Szerbia felé nyitott. Magyarország ezért fellebbez a Nagykamaránál, amely több tagállamra hatással lévő kiemelt esetekkel foglalkozik. Völner arra a felvetésre, hogy a bíróság döntése azt sugallja, Szerbia nem biztonságos ország, Völner azt mondta, Szerbia biztonságos, de ez meg- dönthető vélelem. Ha bebizonyítanák, hogy Szerbia veszélyes, akkor nem lehetne oda visszaküldeni a migránsokat, de eddig nem született ilyen döntés. „Brüsszel pártfogolja” Ahmed H. ügyével kapcsolatban Budai Gyula, a kormánypárt országgyűlési képviselője kijelentette, valóságos kampány folyik a röszkei zavargások kulcsszereplőjének a kiszabadításáért. Az első fokon terrorizmusért és határzár tiltott átlépéséért elítélt szíriai férfi irányította azokat, akik megdobálták a schengeni határt védő rendőröket, elfogásakor pedig hét különböző útlevelet találtak nála. A fide- szes politikus megdöbbentőnek nevezte, hogy az Amnesty International a kampány mellett még kártérítést is követel az államtól. Budai Gyula azt is bírálta, hogy Brüsszel egy baloldal által szorgalmazott elítélő határozat nyomán szintén Ahmed H. szabadon bocsátását követelte, s nyomást próbál gyakorolni a magyar igazságszolgáltatásra. Miközben Európa retteg a terrorizmustól, Brüsszel nyíltan pártfogol egy terroristát - hangoztatta. Kitért arra is, hogy Ahmed H.-t meghatalmazott védőként védi Bárándy Péter, aki az MSZP-SZDSZ-kormány igazságügy-minisztere volt. - A kérdés, ki fizeti a révészt - vetette fel. Bárhogy dönt a bíróság az ügyben, tiszteletben tartják, jelezte. Új eljárás indul a röszkei Ahmed H. ügyében SZEGED Hatályon kívül helyezték az elsőfokú döntést, és új eljárást folytatnak le a terrorizmus vádjával és határzár tiltott átlépése miatt a tíz év fegyházbüntetésre ítélt Ahmed H. szír férfi ügyében. A Szegedi ítélőtábla elrendelte, hogy az ügyet az elsőfokú bíróság más tanácsa tárgyalja. Az ítélőtábla megállapította: az elsőfokú bíróság olyan bizonyítékok értékeléséről nem adott számot, amelyek jelentős kihatással lehetnek az ügyre. A szír férfi előzetes letartóztatásban marad. A vádlott 2015 szeptemberében Röszkén kövekkel, betondarabokkal dobálta a rendőröket, és megafonból irányította a tömeget. „Ha tíz percen belül nem jön tolmács, bedöntjük a kordont és megtámadjuk a rendőröket.” Azt követelte, hogy nyissák ki a kapukat és engedjék be a migránsokat. A 39 éves szír férfit 2016 novemberében Győrben fogták el, az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék tényként állapította meg, hogy három alkalommal valamilyen tárgyat dobott a rendőrök felé, de nem egyértelmű, hogy bárki megsérült-e emiatt és az sem, hogy követ dobott-e, vagy valami mást. A másodfokú tárgyaláson a vádlottat Bárándy Péter, a Medgyessy-kormány volt igazságügy-minisztere védte. Beszédében hangsúlyozta: „Nincs olyan megállapítás az elsőfokú ítéletben, hogy a vádlott vezette a csapatot.” Álláspontja szerint az elsőfokú döntés megalapozatlan, az ítélet hiányos tényállást tartalmaz és iratellenes- ség hibája is fennáll. Hozzátette: a hivatalos személy elleni erőszak bizonyos szintjét nem vitatják. A tárgyalás során szünetet rendeltek el, mert a vádlott lábbilincse túl szoros volt és „nagyon meleg is volt”. A szír férfi az utolsó szó jogán egyebek mellett arról beszélt: elutasítja a vádakat. Azt mondta, bízik a bíróságban, amelytől egyet kér: lelkiismeretük és a tények alapján döntsenek, hogy vissza tudjon menni a gyerekeihez, a családjához. MW Nekiugrottak az ügyészségnek, csúsztat a német média Itt a vakáció és az őszi menetrend Még nem tudni, hányán voltak a 24 emeletes, égő házban Horror a londoni toronyban MAGYARORSZÁG Kicsöngettek tegnap az iskolákban, befejeződött a 2016-2017-es tanév, és mától kezdetét veszi a két és fél hónapos nyári szünet több mint 1,2 millió általános iskolás és középiskolás számára. A Magyar Közlöny friss számában megjelent rendelet már a 2017/2018-as iskolai évvel foglalkozik. A rendelet értelmében az új tanévben az első tanítási nap szeptember 1., péntek és utolsó tanítási napja 2018. június 15., péntek. A tanítási napok száma 180 nap. A nappali oktatás munkarendje szerint működő szakgimnáziumban 178, gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában 179 a tanítási napok száma. Az első félév 2018. január 26-ig tart. Az iskolák 2018. február 2-ig értesítik a tanulókat és a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről. A tanítási szünetek pedig a következőképpen alakulnak: az őszi szünet október 30-tól november 3-ig, a téli december 27-től január 2-ig, a tavaszi pedig 2018. március 29-től április 3-ig tart. A jövő évi érettségi május 7-én kezdődik. MW LONDON Tizenhét főre nőtt a halálos áldozatok száma a nyugat-londoni, 2,5 éve felújított Grenfell Tower toronyházban szerda hajnalban kitört tűzvészben. A rendőrség szerint számuk jelentősen növekedhet. Nyolcvanan kórházban vannak, 18 ember állapota kritikus. „Felnéztünk, és lángolt az egész, akár egy horrorfilmben” - nyilatkozott egy lakó. A helyszínen több mint 200 tűzoltó igyekezett megfékezni a lángokat. Még tegnap is oltottak tűzfészkeket. Gázvezetékek is megsérültek. A kiégett 120 lakásos épület 24 emeletét még nem tudták átkutatni. Egy hat- és egy tízéves kislányt találtak a tetőn, szerencsére életben vannak, a szüleiket még keresik a tűzoltók Fotó: AFP A tűzoltóparancsnok szerint ezért nem tudni, hányán tartózkodtak a toronyban. Egy zárlatos hűtő okozhatta a tüzet. Az épület szigetelése és festése sem volt tűzálló, a lángok gyorsan terjedtek a negyedik emeletről. Beépített tűzoltókészülék nem is volt. Menekülési útvonal hiányában sokan az ablakon ugrottak ki. A londoniak gyűjtésbe kezdtek. „Megadunk minden támogatást a tragédia túlélőinek, az áldozatok hozzátartozóinak" - fogalmazott Theresa May miniszterelnök, miután a helyszínen beszélt a tűzoltókkal és a rendőrökkel. MW Súlyos nyomás alatt Magyarország
