Somogyi Hírlap, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-14 / 136. szám
2017. JUNIUS 14., SZERDA BELFÖLD-KÜLFÖLD 0 Kvótavita: Brüsszel eljárást indít három visegrádi ország ellen Szijjártó: ez zsarolás! Kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság Magyarország, Lengyel- ország és Csehország ellen, amiért nem hajtják végre a kötelező uniós menekültkvóták felállításáról szóló korábbi döntést. A magyar és a lengyel kormány áll az eljárás elé. Mediaworks-összeál lítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu EU Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított és további jogi lépéseket helyezett kilátásba, amiért három közép-európai tagország elutasítja a kvótaredszert, és nem fogad illegális migránsokat. Dimit- risz Avramopulosz uniós biztos sajtóértekezletén közölte: hivatalos felszólító levelet küldenek Budapestnek, Varsónak, valamint Prágának, és így megindul az eljárás a 120 ezer menedék kérő áthelyezését célzó mechanizmus ügyében, amelyet az EU-tagorszá- gok belügyminiszterei minősített többséggel, mások mellett Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el 2015 szeptemberében. Orbán Viktor kormányfő hétfőn a parlamentben úgy fogalmazott: amíg a Fidesz és a KDNP kormányozza az országot, addig nem engednek Brüsszel zsarolásának és elutasítják a kötelező betelepítési kvótát. Szijjártó Péter külügyminiszter tegnap hozzátette: a magyar kormány egyszerűen zsarolásnak tekinti az Európai Bizottság magatartását, és ennek nem hajlandóak engedni. Végrehajthatat- lannak nevezte a kvótadöntést Kosa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője is, aki hangsúlyozta: azt nem is hajtotta végre egyetlen uniós tagállam sem. Magyarország legalább „arccal meri vállalni a véleményét” - fogalmazott. Emlékeztetett, az első kvótadöntés miatt már van egy keresete Magyarországnak és Szlovákiának - amelyhez a lengyelek csatlakoztak - az Európai Bíróság előtt. Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter törvénytelennek minősítette az Európai Bizottság eljárását. Kijelentette: a kvótát egyik tagállam sem teljesítette, Varsót tehát e vonatkozásban „semmi sem fenyegeti”. „El fogjuk magyarázni, hogy mindez törvénytelen” - mondta. A dél-európai menekülttáborokból áthelyezendők „többségükben nem menekültek, hanem mig- ránsok, akik illegálisan jutottak át Európába” - tette hozzá, rámutatva: az érintettek nem is akarnak Lengyelországba beutazni, átirányításukat erővel kellene végrehajtani. Rafal Bochenek kormányszóvivő szerint az eljárás „az EB tehetetlenségét mutatja”, s növeli az euroszkepticizmust”. A cseh kormány továbbra sem vesz részt a migránsok kötelező elosztásában, és megfelelő érvei vannak álláspontja megvédésére - reagált Prágában Bohuslav Sobotka miniszterelnök az EB döntésére. Ha kell, lezárják a Brenner-hágót Az olasz-osztrák határon található Brenner-hágónál felépített, határ menti átléptetőrend- szer bármikor beüzemelhető - mondta Hans Peter Dosko- zil osztrák védelmi miniszter az Ausztriára nehezedő migrációs nyomással kapcsolatban. Az osztrák közszolgálati Öl rádió beszámolójában az is elhangzott, a határszakaszt elméletileg pár órán belül le tudnák zárni, ha erről megszületik a politikai döntés. Illegális migránsok egy görög bázison ÉPP Hé Wm Újra összefogott a baloldallal a Jobbik BUDAPEST Alkotmánybíróságon támadták meg az ellenzéki pártok a lex Taigetoszként is emlegetett köznevelési törvény múlt héten elfogadott módosítását - jelentette be tegnap Szél Bernadett, az LMP társelnök-frakcióvezetője. Az ellenzéki politkus elmondta: beadványukat az MSZP, a Jobbik és hét független képviselő is támogatta, így több mint ötve- nen írták alá. Az ellenzéki képviselő úgy fogalmazott, az osztályozás használata az érintett gyerekek esetében nagyon súlyos következményekkel járna, „egész életüket megnehezítené és megnyomorítaná”. Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője azt mondta, a több tízezer gyereket érintő törvény „botrányos és elfogadhatatlan”, a törvény hatályon kívül helyezése pedig nem pártpolitikai, hanem szakmai és emberi jogi kérdés. Ismeretes: a jogszabály módosítása megszünteti a tantárgyi felmentést azoknál a beilleszkedési, tanulási, magatartási (BTM) nehézségekkel küzdő gyerekeknél, akik 2018- tól kezdik az első osztályt. Az osztályozás alóli mentesítést a törvény szerint fokozatosan, 2030-ig kell kivezetni. A héten több logopédiai szakmai szervezet is cáfolta a BTM-es szabályozással kapcsolatos bírálatokat. Azt is jelezték, hogy a módosítást a szakma kezdeményezte. Lapunkban megjelent hétvégi interjújában Mosányi Emőke, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója elmondta: a szakmai szervezetek 10 éve vártak a módosításra, amely pont azt akadályozza meg, hogy az érintett gyermekek kilátástalan helyzetbe jussanak. Szeptembertől a védőnők már hároméves korban megkezdik azt a szűrést, amit korábban ötéves korban indítottak el. Az ügyben már konkrét tapasztalatok vannak. Hozzátette: „Ha időben adjuk meg a segítséget, ezek a problémák nem fognak egymásra rakódni, fokozódni, így nem fordulhat elő, hogy behozhatatlan lemaradással kell szembenéznünk, amikor már rákényszerülünk a mentesítésre, amivel valójában semmit sem oldunk meg.” A minél korábbi beavatkozással azt szeretnék elérni a jövőre nézve, hogy a nehézséggel küzdő BTM-es tanulók esetében szükségtelenné váljon a mentesítés problematikája. A Jobbik már rendszeresen együtt voksol a baloldali pártokkal. Legutóbb a George Soros amerikai milliárdos egyetemét érintő törvénymódosítás ügyében léptek koalícióra a baloldallal. Ők is támogatták azt a beadványt, amely az Alkotmánybíróságon támadta meg a törvényt. MW A szakmai szervezetek már tíz éve vártak erre a módosításra HÍREK Van der Bellen államfő Ádernél BU0APES1 Magyarország és Ausztria is elkötelezett a párizsi szerződés végrehajtása és az ahhoz kapcsolódó szabályozás mielőbbi kidolgozása mellett - mondta Áder János államfő, miután osztrák kollégájával tárgyalt. A kényszerkvótákról szólva közölte: azzal Magyarország nem ért egyet. Áder szerint az áttelepítés eddigi gyakorlata is bizonyítja, ez nem megoldás. A gazdasági és politikai menekülteket külön kell választani. Alexander Van der Bellen kijelentette: országa eddig nem teljesítette a feltételeket, de az előző években több tízezer menedékkérőt fogadott be. Idén a helyzet inkább Olaszországban sú- lyosodott, de ott kevésbé háború elől menekülőkről van szó. Gazdasági kérdésekről és a Nyugat-Balkán stabilitásáról is tárgyalt egymással Orbán Viktor miniszterelnök és Alexander Van der Bellen az Országházban. Utóbbi fenntartásában is szorosan együtt fognak működni. MW „Lúgos orvos”-per: még nincs vége BUDAPES Hatályon kívül helyezik a volt barátnője elleni lúgos támadással vádolt volt kórházigazgató, Bene Krisztián büntetőperében az előző ítéleteket, a másodfokú eljárást meg kell ismételni - döntött a Kúria. Az indoklás szerint nem sikerült kellő bizonyítékot összegyűjteni. Továbbá a bíróság elmulasztotta a sértett és a vádlott, a vádlott és a tanúk, valamint a tanúk egymással való szembesítését, így az önellentmondásokat nem sikerült tisztázni. Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék négy évvel sújtotta az elkövetőt - maradandó fogyatékosságot okozó testi sértésért -, ez óriási felháborodást váltott ki. Másodfokon a Fővárosi ítélőtábla már jóval szigorúbb volt, 9 évet mért Bené- re. A Kúria később elrendelte az előzetes fogvatartást, így Bene a jogerős határozat kihirdetésére már vezetőszáron, a bv fegyveres őreinek kíséretében érkezett. MW HIRDETÉS Plakátügy: tovább titkolózik Vona pártja Nyomoz az adóhatóság BUDAPEST Továbbra sem árulja el a Vona Gábor vezette Jobbik, mennyit költött a korrupcióellenes plakátkampányra és honnan szereztek erre pénzt. Miután több politikusuk is ellentmondó számokat közölt a plakátkampány adatairól, tegnap a honlapjukon nyilvánosságra hozták, hogy áprilisban és májusban mintegy 2500 óriásplakáton és egyéb hirdetőfelületen közölték, hogy szerintük mennyire korruptak a kormánypártok. Közben az adóhatóság nyomozást folytat az ügyben. A NAV feltételezi, az érintett cégek az adóbevallási vagy adófizetési kötelezettségnek csak részben tettek eleget, azaz költségvetési csalást követhettek el. A kihelyezett plakátok száma ugyanis sokkal nagyobb a bevallottnál, legalábbis ilyen információk jutottak a NAV tudomására. A plakátok valós és a Jobbik által bevallott száma közötti lényeges eltérés, valamint a kampány finanszírozásának átláthatatlansága nemcsak a költségvetési csalás, hanem a tiltott kampány-, illetve pártfiríanszírozás gyanúját is fölveti. Lapinformációk szerint a Jobbik kampányának költsége elérheti a 2,5 milliárd forintot is, miközben a párt éves költségvetési támogatása 476 millió forint. Németh Szilárd, a Fidesz al- elnöke azt hangoztatta, a Jobbik korrupcióellenes plakátkampánya a korrupció melegágya. A politikus napnál világosabbnak nevezte, hogy ezt Simicska Lajos nagyvállalkozó fizette - akinek „plakáthelyein kampányolnak” -, és ezért nyilván kért valamit cserébe. „Na, ezt hívják korrupciónak” - mondta. Hozzátette: a Jobbik hazudott a plakátok számáról, arról, hogy kivel működnek együtt a kihelyezésükben és az árról is. A Népszava tegnap azt írta: úgy tudja, a NAV egyelőre nem talált olyan számlát a Jobbiknál, amely azt bizonyítaná, hogy a párt fizetett a korrupcióellenes plakátok kihelyezéséért. A lap szerint azért különös, hogy az adóhivatal munkatársai nem találtak fizetésre utaló számlát, mert május elején az ATV-ben Mirkócz- ki Ádám jobbikos képviselő konkrét számokról beszélt, azaz áprilisban 2468, míg májusban 2340 plakátot helyeztek ki. MW L
