Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 18. szám

2017. MÁJUS 6., SZOMBAT Egy vagány miskolci anyuka teljesítette első magyarként a világ legismertebb kutya- szános kalandját. Szigetvári Eszter 330 megtett kilomé­ter után nemcsak célba ért, de egy önismereti utat is vé­gigjárt közben. Azt mondja, sosem felejti el. Fábos Erika ____________■ K ALANDOK „Úgy tízéves lehet­tem, amikor kezembe került Jack London egyik regénye, amelyben a világ leghíresebb alaszkai kutyaszánversenyé­ről írt. Nem tudom miért, de az a távoli világ és főként az embert próbáló teljesítmény egészen magával ragadott.” Ettől kezdve Eszter iskolás és középiskolás éveit végig­kísérte a téma iránti rajongás és a lelkesedés. Olyannyira, hogy végül a szülei megelégel­ték állandó nyafogását és vet­tek neki egy husky kiskutyát.- Ennek ellenére ez a tör­ténet akkor véget ért, és csak 20 év múlva, idén nyáron foly­tatódott. A 20 éves érettsé­gi találkozónkon felolvastuk ugyanis azokat a „Mi lesz be­lőled 20 év múlva?” írásokat, amelyeket egymásról írtunk érettségink idején, Én már el is feledkeztem arról, hogy ró­lam akkoriban azt írták, ku­tyaszánhajtó leszek. És mi­lyen a véletlen, pár héttel ké­sőbb láttam meg ennek a tú­rának a hirdetését! Nyolcéves lányom, Bogi beszélt rá, hogy pályázzak, és most nagyon büszke rám.” „Igazából már maga a szavazás is rengeteget adott, egy nagyon jó emlék volt - idé­zi fel Szigetvá­ri Eszter. - Aho­gyan minden ér­dek nélkül segí­tettek az em­berek, átérez- ték, milyen fon­tos ez nekem, és biztattak. Az meg, hogy még nyertem is, egy csoda volt, éppen a karácsonyi ün­nepek előtt pár nappal. Igazi ajándék lett belőle. Maga a tú­ra pedig olyan intenzív élmé­nye az életemnek, hogy még mindig a feldől gozás fázisában vagyok. Teljesítettem vala­mit, amiről nem tudtam biz­tosan, van-e hozzá elég erőm. Teljesen új dolgokat tanultam az állatokról, a természetről, és átéltem, milyen az igazi, a -25 fokos kemény hideg a szabad ég alatt, a sarkvidé­Mi az a Fjällräven Polar? Az első Fjällräven Polart - Kenth Fjellborg és Ake Nordin kutyaszá- nos specialisták ötlete alapján - 1997-ben rendezték meg. 2006- ig inkább verseny volt, sikere pe­dig azóta töretlen. Minden évben emberek ezrei szeretnének kivá­lasztottak lenni, de csak 26 fő le­het részese ennek a kalandnak. A résztvevők 330 kilométert te­hetnek meg Norvégián keresztül „Minden egyes kilo­méterből tanultam” Fotók: MW Svédorszá­gig, kutya­szánon. Ma a sarki expe­díció csak addig ver­seny, amíg oda bekerül­nek a résztvevők. A 26 induló­ból 13 internetes szavazás alap­ján lehet a csapat tagja. A má­sik 13 helyről a beküldött pá­lyázatok alapján döntenek. ken. Csak megjegyzem, nem­csak elviselni lehet, de meg­szeretni is. Sok korlát dőlt le a több mint 300 kilométer so­rán, fizikai és lelki egyaránt. Kiderült számomra, milyen kevés elég ahhoz, hogy boldo­gan létezzen az ember. Megta­Nem állnak le Az alaszkai malamut, a szi­bériai husky, a szamojéd és a grönlandi... Ezt a négy kutya­fajtát szánhúzásra, teherhor­dásra és vadászathoz tenyész­tették ki. Szibériából, Kanadá­ból és Alaszkából származnak. Lételemük a munka, alig tud­ják kivárni a pihenőket. 14-17 km/óra átlagsebességre ké­pesek, akár 100 kilométeren keresztül is, de rövidebb sza­kaszokon gyorsabbak is. Bár­milyen hideget kibírnak, ha az téli, a meleget viszont nagyon nehezen viselik el. Nyáron nem is tudnak dolgozni. De egy téli szezonban ötezer kilométert is mennek. pasztaltam, mennyire jó úgy benne lenni egy pillanatban, hogy csak arra az egyre fi­gyelek. Ahogy azt is, hogy tér­erő és internet nélkül meny­nyivel többnek tűnik az élet. A kutyákkal való együttmű­ködés is élmény volt. Eleinte nekem kellett elhinnem, hogy rábízhatom magam hat isme­retlen állatra, mert a társaim lesznek. A végére pedig azt tapasztaltam meg, hogy elfo­gadtak vezetőjüknek. Szóval megint rengeteget tanultam magamról, annál sokkal fon­tosabbat, mint hogy hogyan le­het boldogulni a sarkvidéken.” Magyarországon is egyre többen foglalkoznak szánhú­zó kutyákkal. Legalább szá­zan vannak olyanok is, akik indulnak versenyeken. Sőt, a szánhúzók között már van­nak világ- és Európa-bajnok magyar érmesek is. így aztán az sem meglepő, hogy Sziget­vári Eszteren kívül még negy­venen neveztek a híres szá­nozásra. Egy másik magyar résztvevő, Őry István a pályá­zatával, Eszter 14 ezer szava­zattal került be. „Ennek a kalandnak a legnagyobb tanulsága az, ha az embernek van egy álma, tűnhet az bármi­lyen elrugaszkodottnak is, \ nem szabad húsz évet vár­nia, hogy valóra váltsa. Az első adandó jó alka- m lomnál bele kell vág­ni, nem szabad felad­ni, mert csodálatos erő­ket mozgósít, amikor az em­ber képes legyőzni önmagát, és egy álom valósággá válik.” Doktor Rex és doktor Varga egymásra találtak, és jól megvannak együtt a kis betegekkel Okleveles német juhász a lelencbő ORVOSI ESET Két éve véletlenül találkozott egy kutya és egy gyerekorvos. Mindketten baj­ban voltak. Mostanra együtt dolgoznak az óbudai rende­lőben: doktor Rex és gazdája, Varga Károly, a doki. Egy ide­je már teljes műszakot visz­nek. Doktor Rex, a német ju­hász mostanáig megoldat­lan feladatot lát el a gyerme­kek gyógyításában: az ő dolga csökkenteni a rendelőbe ér­kező pácienseknél és szüleik­nél a stresszt.. Továbbá, hogy jókedvre derítse a lurkókat, mert így könnyebben ráállnák a vizsgálatokra, s így még az injekció sem fáj annyira. Mun­kájához eszközként saját lé­nyét és a testét használja, kü­lönös tekintettel a három-négy centi hosszú, dús szőrzetére, no meg méretes termetére. A páciensek érdekeit figye­lembe véve doktor Rex hajlan­dó némely kérésüket is telje­síteni, azaz odamegy, ha hív­ják, leül, ha leültetik, és lefek­szik, ha azt kérik tőle. Húzhat­ják, gyömöszölhetik, hagyja. Kedvenc tartózkodási helye a római-parti gyermekrendelő várója, ahol naponta dolgozik gyermekorvos kollégájával, Varga Károllyal. Azt kevesen tudják, hogy doktorsága előtt két és fél év­vel Rex még menhelyi kutya­ként élt, a mostaninál sokkal kevesebb mozgástérrel, figye­lemmel és szeretettel kellett be­érnie. Akkoriban, sok kilomé­terrel odébb, a későbbi kollé­ga, Varga doki lelke is nagyon alacsonyan szállt. Épp elvált, a közös ház árának felét köl­csönadta és nem kapta vissza, nagyon-nagyon magányosnak érezte magát, s bánatát itallal próbálta enyhíteni. Mikor már nem bírta elviselni magát és a magányt, segítséget kért, majd szanatórium következett, pszi- chodrámával és pszichiáterrel, utóbbi mondta neki, hogy so­kat segíthetne gyógyulásában egy kutya. Aztán egy szép napon Varga dokihoz betoppant Rex, és ná­la is maradt. Közösen kezdtek új életet. A doki egy barátjával együtt tanította meg neki azt, amit egy tanult kutyának tud­nia kell. Kollégái, akik négy hónapon át helyettesítették, kicsit meglepődtek, amikor a kutyával érkezett a munkahe­lyére, de azt mondták, ám le­gyen, ha ez neked jót tesz. Rex karrierje nagyjából ak­kor kezdődött, amikor a rende­lő melletti helyiségből egyszer kiszökött a váróba, és a gyere­keknek ez nagyon tetszett. A történet következő részét már sokan ismerik: állatorvo­si engedéllyel Rex a várako­zó gyerkőcöket szórakoztat; ta, s Varga doki kérte a szülő­ket, jelezzék, ha zavar valakit a jelenléte. Senki sem panasz­kodott - ehelyett valaki név­Sorsfordító pillanat A kutyákkal való munka jótékony hatásaira Boris Levinson amerikai pszichológus figyelt fel a hatvanas években. Jó ideje kezelt egy szociá­lis viselkedési zavarokkal küsz­ködő kisfiút, de nem jutott előre, mert a gyerek elzárkózott, nem be­szélt vele. Egy alkalommal azon­ban Levinson kénytelen volt magá­telenül feljelentette. Rex dok­tor ekkor szerzett országos is­mertséget és rengeteg szimpa­tizánst. Viszont visszaszorult a rendelő melletti kuckóba, s hogy legálisan folytathassa te­vékenységét, elkezdődött a ki­képzése. Tanult vele együtt Varga doki is, figyelmet, kitar­tást, kutyával való viselkedést. A közelmúltban Varga doki büszkén mesélte, Rex a ren­delő teljes jogú tagjává avan­zsált, s hogy egy év alatt épp­hogy csak írás-olvasásból nem vizsgázott: jeles bizonyít­vánnyal lett segítő kutya. Var­ga dokival bárhová bemehet, hiszen az a dolga, hogy men­tálisan tá- mogassa. Torinóba, a gyermekorvo­sok és állatorvo­sok kongresszusá­ra is együtt utaztak, mert mindkettőjü­ket érdekli a té­ma. Varga do­ki azt mond­ja, soha éle­tében nem érezte ilyen jól magát, mint most. G. Juhász Judit val vinni kutyáját is a rendelőbe A gyerek megörült a kutyának, simogatta, beszélt hozzá, és a pszichológussal is szóba állt. A következő alkalmakkor Le­vinson már azért vitte magával a kutyát, hogy segítse feloldódni a kisfiút, így rövidesen el is kezdhet­te vele az érdemi terápiát. Varga doktor azt mond­ja, mióta Rex vele van, ki­nyílt előtte egy másik világ Éberling András Felejthet^tlQnj a sarkvidékjű kutyaszános exßedicioj^ji fitäämKw

Next

/
Thumbnails
Contents