Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 18. szám
2017. MÁJUS 6., SZOMBAT PANORÁMA 3 Megszűnőben van a cigányzene hagyománya A túlélésért húznak Csak néhány étteremben van teljes felállású zenekar Fotó: MW Május 20-án ráhúznak a cigányok abban a 12 budapesti étteremben, ahol egészen a nyári idegenforgalmi szezon végéig újra élő muzsika lesz hallható. A Hagyományok Háza pályázattal támogatja, hogy 4-7 fős cigányzenekarokat foglalkoztassanak az éttermek. Fábos Erika BUDAPEST A hagyományos éttermi cigányzene támogatására hirdetett nagy sikerű pályázatot Muzsikáló Budapest címmel a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Hagyományok Háza. A program célja, hogy az élő zenét népszerűsítsék. Idén a cigányzenére és annak pusztuló hagyományaira szeretnék felhívni a figyelmet. „Néhány évtizede csak a körúton több mint negyven cigányzenekar muzsikált” - mondta Pál István Szalonna. A Magyar Állami Népi Együttes Művészeti vezetője, a pályázat ötletgazdája szerint ez az elmúlt két évtizedben hanyatlásnak indult, a hagyomány és a szakma is megszűnőben van. Az utolsó nagy veszteség akkor érte a muzsikustársadalmat, amikor a Rajkó Együttes eredeti formájában működő iskolája megszűnt, ahol szervezett keretek között tanítottak az idős zenészek. Azóta egyre kevesebben játszák ezt a műfajt, inkább komolyzenei képzésre küldik a családok a gyerekeiket, vagy a könnyűzenében érvényesülnek. Nem vagyunk messze attól, hogy teljesen elhallgasson a cigányzene Magyarországon. Az ötletgazda szerint a cigány muzsikusok mindenütt a Kárpát-medencében megbecsült tagjai voltak a helyi társadalomnak. Saját közösséget működtettek maguk körül, és generációról generációra adták át a tudásukat. „Kárpátalján születtem, és úgy jutottam el a Magyar Állami Népi Együttesig, hogy egy cigányprímás, Múzsa Gyula tanított meg hegedülni Ti- szaújlakon, más lehetőségem nem is lett volna - hangoztatta Pál István Szalonna. - Sokszor hallottam tőle, hogy átad nekem egy mesterséget, de. az már rajtam múlik, hogy meg- teszem-e ugyanezt. Prímásként érzem ezt a felelősséget. Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy ezt a fajta magyar cigányzenét megmenthessük. Ez a program azonban nemcsak a cigányzene fennmaradásáról szól, hanem olyan családok támogatásáról is, akik több évszázada szolgálják a magyar kultúrát.” A program révén 12 budapesti étterem kap lehetőséget, hogy idén május 20. és augusztus 20. között a hét hat napján 4-7 fős cigányzene- kart foglalkoztassanak. A pályázatot Budapest turisztikai szempontból frekventált helyszínein működő, minimum 30 vendég fogadására alkalmas éttermei számára írták ki, és hatalmas volt az érdeklődés. „Már csak 6-7 étteremben van teljes felállású zenekar, azonkívül csak szólóban vagy párban muzsikál egy-egy zenész - mondta Pál István Szalonna. - A pályázat mellett egy iskolarendszerű képzés megteremtésén is dolgozunk. Az Állami Népi Együttesnek van még saját, teljes cigányzenekara. Egy képzést már szerveztünk, és indítunk két új tanfolyamot is, hogy felmérjük, mekkora lenne erre az igény. Amennyiben lesz érdeklődés, szeretnénk alapítani erre egy művészeti iskolát is.” Szakács Árpád arpad.szakacs@mediaworks.hu M integy 410 millió forintot csalt ki áldozataitól az a férfi, aki ufónak adta ki magát Szegeden. A férfi először hamis bányászati jogokkal üzletelt, később jött rá, hogy más módja is van a pénzszerzésnek. Például ha hosszabb, vagy örök életet kínál másoknak. A szegedi bíróság sajtótitkára elmondta, hogy hősünk beruházásokra kért pénzt, és miközben ezeket a tárgyalásokat folytatta, felfigyelt arra, hogy többen fogékonyak különböző ezoterikus eljárásokra. Ezeket az embereket megtévesztve magát földönkívüA virtuális térben zúdulnak ránk a legvadabb álhírek li személynek adta ki. Volt, hogy 9 méter magas, földönkívülieknek épülő lakóparkra gyűjtött. Olyan is előfordult, hogy magát ufónak, vagy a túlvilági erők helytartójának adta ki, és próbatételekkel vert át másokat. Egy ilyen próba volt, hogy számára pénzt szerezzenek. Tevékenységét 2004 és 2011 között folytatta, most a bíróság 8 és fél év letöltendő büntetésre ítélte. Egészen biztos, hogy az elmúlt évek alatt 410 millió forintnál nagyobb összeggel verték át a szegedihez hasonló, kevésbé beszámítható honfitársainkat a televízió képernyőjén keresztül gyógyító csodaemberek. És mindig van telefonáló, és teljesen legálisan mutatják be az őrültebbnél őrültebb eseteket, helyzeteket. Közben a virtuális térben zúdulnak ránk az álhírek, nincs nap, hogy ne találkoznánk vadabbnál vadabb cikkekkel, amiket emberek tömegei úgy osztanak meg, úgy népszerűsítenek, hogy az szerintük maga a valóság. Tízezres példányszámban adnak el könyveket, amelyek arról szólnak, hogy a Szinuszról származunk, az anunnakik története című kötetből megtudhatjuk, hogy mindannyian idegen lények vagyunk stb., stb. Sokszor úgy érezzük, mintha egy virtuális bolondokházában élnénk. Nincs kimutatás arról (nem is lehet), hogy a népesség hány százalékát teszi ki a társadalmi értelemben vett gyengeelméjűek száma. Mindegy is, hiszen a demokráciában megtanultuk, hogy mindannyian egyenlők vagyunk, ők is ugyanolyan felelős szavazópolgárok, mint mi. Ők is mindent alaposan megfontolnak. Az összes gerinces faj ötödé veszélyeztetett Tömeges kihalás FÖLD A dodó egy nagy méretű, röpképtelen madár volt, és az ember által kipusztított állatok szimbóluma lett, mert a 17. században ez volt az első olyan madár, amelyet vadászok teljesen kipusztítottak. Ma szinte naponta tűnnek el fajok, és a mai gerincesek húsz százaléka halhat ki a következő ötven évben. Az erszényes tigris - vagy más néven a tasmán tigris - is majd száz éve eltűnt, de most újra kutatni kezdik. - ■ js* Az 1930-as évek - •• w óta ugyanis a mai napig a helyi lakosok és vadőrök több ezer alkalommal számoltak be az állat felbukkanásáról, ezek közt hiteles észleléseket is lehet találni, ezért nem lehetetlen, hogy az élőlény valóban létezik még. Egykor valódi csúcsragadozó lehetett Ausztrália és Tas- mánia fás-füves részein. A faj utolsó ismert példányának azonban azt az állatot tartják, amely 1936 szeptemberében pusztult el a hobarti állatkertben. A most kezdődő kutatás lesz az utóbbi évtizedek legnagyobb expedíciója, kameracsapdák tucatjait helyezik el azokon a helyeken, ahol az elmúlt évtizedekben látni vélték. A tasmán tigris vesztét a vadászat és egy betegség okozta. Az esztelen vadászat mellett ma már az éghajlatváltozás a fajok legnagyobb ellensége. Az adatok szerint a gerincesek közül az emlősök 25, a madarak 13, a hüllők 22, a kétéltűek 41, a porcos halak 33 és a csontos halak 15 százalékát fenyegeti a kiExpedíció indul, hátha újra látják az eltűnt erszényes tigrist Illusztráció: Shutterstock halás. A helyzet ijesztő sebességgel romlik, különösen a trópusi területeken. A legveszélyeztetettebb Délkelet-Ázsia, ahol a mezőgazdaság terjeszkedése, a favágás és a vadászat a legnagyobb pusztító tényező. Az egyes fajok kihalása mindig megfigyelhető volt. Arra azonban még nem volt példa, hogy az ember ilyen mértékben idézze elő a tömeges kiha- • lást, a példányok számát tekintve is nagy a baj. A tengeri élővilág például megfeleződött az elmúlt ötven évben. Ha így folytatódik a tendencia, a gepárd, az afrikai elefánt és a zsiráf is eltűnhet a következő ötven évben. A legmagasabb szárazföldi emlősből 30 éve még több mint 155 ezer egyed élt vadon Afrikában, míg egy tavalyi kutatás szerint a számuk lecsökkent 97 ezerre. Van azért sikertörténet is. Az óriáspandák például - ezek az állatok Kína és a kihaló fajok jelképe - olyannyira elszaporodtak Kínában, hogy újabb rezervátumot hoznak létre számukra, több mint kétezer példány él belőlük vadon. Magyarországon a rákosi vipera a hazai fauna legveszélyeztetettebb állata. Ez a kígyó kizárólag hazánkban fordul elő, de már nálunk is csak néhány száz példánya él. A faj a Kárpát-medencében alakult ki, és csak itt fordul elő a kihalás szélén álló délvidéki földikutya is. A legveszélyeztetettebb hazai fajok között egy madár is szerepel, a kerecsen- sólyom, amelyből alig száz pár fészkelhet ma már, tőlünk nyugatabbra már nem is fordul elő. A legtöbb faj a madárvilágból halt ki nálunk, a rózsás gödény, a siketfajd, a nyírfajd és a reznek ma már nem él hazánkban. Örömteli viszont, hogy újra felbukkant nálunk az eurázsiai hód, a vándorsólyom, a hiúz, és Aggtelek környékén a szürke farkas is. » FE HIRDETÉS hiteles objektív közérthető Hétfőtői Péntekig • pénz- és tőkepiacok • magyar gazdaság • cégvilág • makrogazdaság • véleménycikkek
