Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-31 / 125. szám

2017. MÁJUS 31., SZERDA Közgyűlését tartotta a honismereti egyesület kedden A falvak krónikásai Gálné Jáger Márta és Polgár Tamás fogadta a honismereti egyesület közgyűlésére érkezőket a levéltárban Fotó: Muzslay Péter Nehézségekkel küzdenek a honismereti kutatók, mert kevés a pályázati lehető­ség. Ennek ellenére az ön- kormányzatok kiszorítják a költségvetésükből, hogy megjelentessék a helytörté­neti munkákat. Kovács Gábor gabor2.kovacs@mediaworks.hu IGAL-KAPOSVÁR - Nem köny- nyű a helyzetünk - mondta el érdeklődésünkre Gálné Jáger Márta, a Somogy Megyei Hon­ismereti Egyesület elnöke an­nak kapcsán, hogy a fennállá­sának negyedszázados évfor­dulóját ünneplő egyesület köz­gyűlését kedden tartották a le­véltárban. - Nehéz előterem­teni a forrást a Somogyi Hon­ismeret című kiadványunk­ra, mely 1970 óta jelenik meg. Csak összevont számokat tu­dunk kiadni, pályázati lehető­ségeink e tekintetben bedugul­tak. Pedig az igény nagy rá, a tagság létszáma száz fő, a csa­pat egy kis családot alkot. Gálné Jáger Márta szerint a két évtizeddel ezelőtt meghir­detett falukrónika mozgalom töretlenül működik Somogy­bán. Minden évben egy-két kötet megjelenik, mintegy 30 szerzőnek több könyve is van már. - Budai Jánosné húsz évig dolgozott azon a kétkötetes művén, amely Igái történetét mutatja be - tette hozzá az el­nök. - Idős a gárda, de vannak fiatalok és elszármazott tagok Horváthné Rádics Márta a hely- történettel a középiskolában kö­telezte el magát. Szülőfaluja, Bize történetét írta meg először. Később háttérbe szorult a mun­ka a család miatt, de amikor a gyerekei nagyobbak lettek, mé­lyen beleásta magát Marcali tör­ténetébe. Egy munkacsoporttal elkészítették a Marcalihoz tar­tozó települések, Bize, Boron­is, Hársházi Sarolta Gyöngyös­ről tért vissza, hogy a niklai hagyományokat kutassa. Az önkormányzatok áldoznak a helytörténetre, mert számukra fontos, hogy a település törté­netét mélyebben dolgozzák fel. Pénz helyett ugyanakkor több­nyire elismerés és díszpolgári cím jár a kutatóknak, az egye­sület minden 10. tagja büszkél­kedhet ezzel a címmel. Az egyesület tagjai koráb­ban a múzeum osztályait és a könyvtár helyismereti részle­ka, Gyótapuszta, Horvátkút mo­nográfiáját. Gál József és Király Lajos indíttatására néprajzzal kezdte, majd helytörténeti mun­kával teljesedett ki a kutatás. Tíz könyvet írt, köztük a Lehner családról, és a Gadány és Kele- víz közötti Lehnerpuszta történe­téről. Gál Józseffel közös mun­kája Marcali története az első vi­lágháborúig. gét járták be, most a levéltár­ba érkeztek. Ez a három intézet adja a forrásaik zömét.- Rendszeresen üdvözölhet­jük azokat, akik a honismere­tet és a saját településük múlt­ját kutatják - mondta Polgár Tamás, a Somogy Megyei Le­véltár igazgatója, aki körbeve­zette a helytörténeti kutatókat az épületben. - Az elkészült kö­teteiket mi is megkapjuk, eze­ket az érdeklődők megtekint­hetik nálunk. Jelenleg raktári térképet csinálnak a költözés során átszállított iratanyagok­ról. Olyan kallódó dokumentu­mok is előkerültek, mint a bel­ső-somogyi református egy­házkerület jegyzőkönyve a XIX. század második feléből. A digitalizálás is folyik, jelen­leg a kaposvári tanács testületi munkáját dolgozzák fel. A nyá­ron egy új 56-os dokumentum­kötet jelenik meg, mely Szántó László nyugalmazott levéltár- igazgató-helyettes, Récsei Ba­lázs és Farkas Péter levéltáro­sok munkája. Tíz könyv Marcaliról és környékéről MEGYEI KORKÉP Ertékrendmentő Kovács Gábor gabor2.kovacs@mediaworks.hu A z utolsó előtti pillanatban vagyunk. Ugyanis néhányan élnek már csak köztünk azok közül, akik életük jó ré­szét a múlt században töltötték. Egyre kevesebben van­nak tehát, akiktől nem csupán a helytörténészek, de mi is meg­tudhatnánk, miként éltek eleink, mit s miért tartottak fontos­nak vagy éppen figyelemre sem méltónak. Pedig nem ártana ér­tékrendjüket átmenteni a jövő generációja számára. Még akkor is, ha értem én, hogy nemigen érdekli a mai fiatalt, kik s milyen parancsnak engedelmeskedve építették mondjuk a falu közepén álló templomot. Vagy hogy mikoriak az egy-egy településről szó­ló első írásos feljegyzések, esetleg miként változott évszázadok alatt a település. Azt is értem, hogy aligha­nem jóval érdekfeszítőbb ször­fözni a világhálón, a mai világ hírei közt válogatni. Ám az iga­zi ok, ami miatt a mai generá­ció ez utóbbi információforrást választja, az az időfaktor. Vagy­is, hogy kéznél van az ismeretanyag. (Az egy más lapra tarto­zik, hogy milyen.) Nem kell tehát időt tölteni kutatással, utána­járással. Ezért is igen fontos, hogy folyamatos a digitalizálás a le­véltárban. Mert ha egy-egy település története már nem csak a könyvespolcokon, hanem a világhálón is hozzáférhető, nagyobb az esély rá, hogy a holnap generációja is elolvassa. S ha így tesz, talán a fentebb emlegetett értékrend is „átragad” rá. S akkor, ha el is jön egy olyan „szép, új világ”, amelyben más értékek divato­sak, lehetőségünk lesz szembenézni eleink példáival. Melyek a jövőben is tükröt tartanak majd elénk. Érdekfeszítőbb a világhálón szörföz­ni, a mai világ hírei közt válogatni Maszkban követelt vörösbort a rabló KAPOSVÁR Az alkoholista férfi a bűncselekmény napján reggel két liter bort megivott, majd el­aludt. Délután felébredt, és mi­vel nem volt pénze, elhatároz­ta, fenyegetéssel szerez újabb italt. Símaszkot húzott, és be­ment a Damjanich utcai boltba. Egy konyhakéssel a kezében az eladótól azt követelte, hogy ad­ja át neki a vörösborokat. Mi­vel törzsvásárló volt, az eladó felismerte, és néven szólította, a vádlott azonban tagadta ki­létét. Végül hét palack bort pa­koltak közösen az utazótáská­jába, négyezer forint értékben. Ezután a rabló elmenekült, de a kiérkező rendőrök néhány perc múlva elfogták. A tárgyalás előtt igazságügyi ideg- és elmeorvos szakértőket hallgatott ki a bíróság, akik el­mondták: a férfi bár függősége miatt sóvárgott az alkohol után, de beszámítható volt. Védőbe­szédében az ügyvéd kiemelte: a rablás előtt a vádlott elvesztet­te az édesapját, a munkahelyét, majd a párja is szakított vele. A férfi az utolsó szó jogán elmond­ta: szégyelli magát a történtek miatt. A bíró az ítélet indoklá­sában kiemelte: a valószínűt­len bűntény elkövetője mellett sok enyhítő körülmény szólt, például a vádlott részletes, fel­táró beismerő vallomása, és az, hogy a sértett boltos megbocsá­tott a büntetlen előéletű vádlott­nak. Az ítéletet az ügyész tudo­másul vette, a vádlott és védő­je azonban enyhítésért fellebbe­zett. Kovács G. Egyre több külföldről támogatott szervezet működik Magyarországon azzal a céllal, hogy hazánk belügyeibe átláthatatlan módon beavatkozzon. Ezek működése veszélyeztetheti függetlenségünket. • • On szerint mit tegyen Magyarország? Nemzeti Konzultáció 2017 Kérjük, mondja el véleményét, vegyen részt a nemzeti konzultációban! Meghosszabbított feladási határidő: május 31. ÁLLÍTSUK MEG BRÜSSZELT!

Next

/
Thumbnails
Contents