Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-29 / 123. szám
2017. MÁJUS 29., HÉTFŐ GAZDASÁG y A kecskerágó moly a Pilisben jelent meg, de nincs ok az aggodalomra, mert csak néhány növényfajon él meg Fotó: AFP Sok fán nincs levél, mindent lerágnak a kártevők Támadnak a hernyók Többet kellene tenni a biztonságos munkáért MAGYARORSZÁG Alig volt javulás a munkavédelmi szabályok betartásában az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest Magyarországon, az ellenőrzött 3853 munkáltató 77 százalékánál találtak szabálytalanságot az ellenőrök - közölte jelentésében a gazdasági tárca munkafelügyeleti főosztálya. Az ellenőrök 80 esetben, összesen 38,27 millió forint munkavédelmi bírságot szabtak ki az első három hónapban. Az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésénél 59 330 munkavállaló munkavégzési körülményeit vizsgálták, és az ellenőrzött dolgozók 69,5 százalékánál tapasztaltak szabálytalanságot. Ez az arány szinte megegyezik az előző év azonos időszakában mért adattal, amikor 64,2 százaléknál találtak rendellenességet. Javítani kell még a munkavédelmi szabályok betartásán A szabálytalan körülmények között foglalkoztatott munkavállalók 30,7 százalékának súlyos szabálytalanságok mellett kellett dolgoznia. Az ellenőrzések elsősorban a feldolgozóipar, az építőipar, a gépipar, a mezőgazdaság, az egészségügyi, szociális ellátás és a bányászat területére irányultak, ahol a munkavállalók egészségének, biztonságának veszélyeztetése gyakoribb és súlyosabb is. A munkáltatói mulasztások 7,8 százaléka a villamosbiztonsági hiányosságokból, 7,3 százaléka a nem megfelelő munkaeszközök biztosításából adódott. Intézkedniük kellett a felügyelőknek még a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, értékelésével kapcsolatos szabályok megszegése és a munkavédelmi ismeretek hiánya miatt is. 2017 első három hónapjában a munkavédelmi hatóság 37 esetben szabott ki eljárási bírságot, összesen 3,41 millió forint értékben. MTI/MW A változékony időjárás miatt sok kár érte a mezőgazda- sági termelőket, országszerte pusztított a kései havazás, a fagykár, a jégeső és a felhőszakadás. Itt az újabb csapás, tömeges hernyóinvázió indult el több helyen. Debrecenben az amerikai szövőlepkék kezdtek pusztításba, a Pilisben megjelent egy pókhálósmoly-faj. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG A késői hóesés és a fagy nagyon komoly károkat okozott országszerte. Az áprilisi havazás a Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt 65 ezer hektáros terület mintegy negyedét, közel 15 800 hektárt letarolt. A természeti csapás után már itt az újabb probléma, több területen ugyanis támadásba lendültek a hernyók. Csaknem 70 ezer hektáron pusztított a jég, a hó, a fagy, a kár mértéke körülbelül egymil- liárd forint - mondta Fazekas Sándor, az agrártárca vezetője a Magyar Időknek az áprilisi fagyról. A kár az Északi-középhegység és a Bakony erdőállományát érintette leginkább, heA debreceni Nagyerdő egy részét már ellepték az amerikai szövőlepkék. A szakemberek elkezdték a védekezést, folyamatosan vágják azokat az ágakat, ahol a hernyók már megtelepedtek. „Az amerikai szövőlepkének a hernyóit, illetve szövéseit levágjuk, bezsákoljuk, és elszállítjuk a Nagyerdőről” - fejtette ki Kass Jenő munkavezető a Dehir.hu-nak. A kártevőből egy évben két generáció is kikel, a legnagyobb pusztítást a gyümölcsösökben okozzák. „Ha az első generációt elpusztítjuk, akkor nem fejlődik ki a második generáció augusztus közepén, szeptember elején, ami már a lombot fogyasztja. A lombfogyasztásnak van egy sajátos formája, ez a tarrágás, amikor levél sem marad” - mondta Lakatos Gyula ökológus a Dehir.hu-nak. A debreceni parkerdőben, ha az időjárás lyenként fák dőltek ki, lombok törtek le a hó súlya alatt, ami jó néhány korán költő madárfaj élőhelyein is jelentős gondot okozott. A kár erdei és turista- utakat is érintett mintegy 2800 kilométer hosszan, valamint turisztikai létesítmények, erdei pihenők rongálódtak meg. is engedi, már a hét végére végeznek a szövőlepke hernyóinak a kiirtásával, hogy megakadályozzák elterjedésüket. Pár hete a Pilisi Parkerdő egyes területein jelentek meg hernyók. Több lepkész szerint is a megjelent kártevők nem az amerikai szövőlepkék, hanem a pókhálósmoly-faj egyes egyedei. Továbbfertőzéstől nem kell tartani, ezek a hernyók 2-3 héten belül kikelnek, utána a probléma megoldódik. Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője a Magyar Időknek elmondta: négy-öt évente tavasszal tömegesen jelennek meg ezek a pókhálószerű „fészket” építő, elsősorban bokrokra települő hernyók. A kártevők ellen jelen stádiumában már megkésett lenne bármiféle védekezés - leszámítva a hernyófészkek megsemmisítését -, de a jó hír az, hogy mindössze néhány növényt, leginkább a kecskerágó- és bengefajo- kat kedvelik, így nem kell attól tartani, hogy áttelepednek más fákra. Csak szélsőséges helyzetben avatkoznak be, az említett esetben azonban nem olyan mértékű a veszély, hogy erre szükség lenne. A Pilisi Parkerdő állapotának nyomon követése folyamatos, erre szolgál a negyedévente készülő erdővédelmi Behálózták az országot A mezőgazdaság legnagyobb ellensége a minden lombos növényt kedvelő amerikai fehér szövőlepke, mely eredetileg Észak-Amerikából származik. A 40-es években került a fővárosba, és 15 év alatt szó szerint behálózta az országot. Két nemzedéke van: az egyik áprilistól májusig, a másik júliustól szeptemberig rajzik. A lepke hernyói a leveleket dézsmálják meg, leggyakrabban az alma-, a cseresznye- és a diófákat károsítják. A vegyszeres védekezés addig lehet eredményes esetükben, amíg a hernyók csoportosan élnek. A szétszéledő, idős hernyók elpusztítása már sokkal nehezebb műveletet igényel. jelzőlap, amely az erdőgazdálkodók napi megfigyeléseit ösz- szesíti. Az erdővédelmi monitoringrendszer része egy mintaponthálózat is, vagyis visz- szatérően mindig ugyanazon a helyen vizsgálják meg az erdő állapotát, hogy lássák a változásokat, illetve a potenciális veszélyeket. így arról is tudnak, ha egy új kártevő jelenik meg a területeken, és szükséges a védekezés. Határidő: május 31-ig kell leadni a bevallást BUDAPEST A vállalkozásoknak május 31-ig kell benyújtaniuk a társaságiadó-bevallást és gondoskodniuk a beszámoló letétbe helyezéséről és közzétételéről. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elektronikus üzenetben hívta fel a tavalyi mulasztók figyelmét a határidőre, a közelgő bevallási határidőre figyelmeztetve 67 ezer olyan vállalkozásnak küldött elektronikus levelet, amelyek tavaly nem, vagy csak késedelmesen nyújtották be társaságiadó-bevallásukat. A társaságiadó-bevallást az egyszeres és a kettős könyvvitelt vezető adózóknak egyaránt az 1629 számú nyomtatványon kell benyújtaniuk a NAV-hoz. Az egyszerűsített vállalkozói adózást (eva), a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) vagy a kisvállalati adózást (kiva) először választóknak a 1671-es bevalláson kell számot adniuk társasági adójukról. A határidő ebben az esetben a mérlegforduló utáni ötödik hónap utolsó napja. Azok a nonprofit szervezetek, amelyeknek tavaly nem volt vállalkozásból származó bevételük, vagy ahhoz kapcsolódó, elszámolható költségük, ráfordításuk - azaz nincs társaságiadó-alapjuk -, a társaságiadó-bevallást kiválthatják a TAONY nyilatkozattal május 31-ig. MW Összeomlás a British Airwaysnél LONDON Fokozatosan elkezdte londoni járatainak újraindítását vasárnap a British Airways (BA) légitársaság, amelynek működését szinte teljesen megbénította globális informatikai rendszerének előző napi összeomlása, amelyet egy áramellátási hiba okozhatott. A számítógépes hálózat kiesése elsősorban London okozott súlyos fennakadást, de a hiba a BA teljes, globális informatikai hálózatát érintette. Sok külföldi repülőtéren is leálltak a BA járatai, így Budapesten is. MW 70 ezer hektáron pusztított a fagy Közel nyolcezer bejelentés érkezett a biztosítókhoz a múlt hét keddi özönvíz nyomán Milliárdos kárt okozott a felhőszakadás MAGYARORSZÁG Közel 8 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítótársaságokhoz a május 23-i, kedd délutáni felhőszakadást követően: a károk becsült értéke elérheti az 1,2-1,3 milliárd forintot - közölte tegnap a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). A legtöbb kárt a felhőszakadás és az azt követő beázás miatt jelentették be. Gyakoriak voltak a tetősérülések, illetve panelhé- zag-beázások is, az első ösz- szesítések alapján azonban a legtöbb kárt az alacsonyabban fekvő ingatlanokat, illetve pincéket, garázsokat ért elöntések okozták. Mind területileg, mind időben szokatlanul koncentráltan jelentkezett a csapadék. A káresemények 75-80 százaléka a fővárosban történt, 15 százaléka Pest megyében, és mindössze 5-10 százalékuk az ország többi területén. Az utóbbi években a korábbinál gyakrabban fordultak elő monszunszerű esőzések Magyarországon is, amikor az egyébként ilyenkor szokásos mennyiségű csapadék időbeli és térbeli koncentrációt mutatott. Az év leginkább kárveszélyes, viharokkal, felhőszakadásokkal tarkított időjárási periódusa a május-augusztuBudapesten járhatatlanok voltak az utak Fotó: Veres Viktor si időszak, 2010 és 2015 között ezekben a hónapokban több mint 885 ezer kárt rendeztek a biztosítótársaságok, a tavaszi-nyári viharok okozta károkra kifizetett összeg megközelítette a 70 milliárdot. Az elmúlt évek május-augusztusi adatai alapján egy biztosított lakossági ingatlanban átlagosan 115 ezer forint összegű kárt okoztak a nyári viharok és esőzések. Az elmúlt évtized legviharosabb, illetve súlyos árvizekkel sújtott éve a 2010-es volt, abban az évben május eleje és augusztus vége között 312 ezer biztosított ingatlanra 30 milliárd forint összegű kártérítést fizettek ki a biztosítók. 2016 végén 3,122 millió lakásbiztosítási szerződést kezeltek a hazai biztosítótársaságok. A mintegy 4,4 millió magyarországi ingatlant tekintve a lakóingatlanok 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással. Magyarországon egy olyan alapbiztosítás, amely az úgynevezett elemi kockázatokat, a katasztrófakockázatokat tartalmazza, már havi 2-3 ezer forint összegű díjért megköthető. A piacot 15 biztosító 85-féle terméke alkotja, közülük 37-féle típusú szerződés is elérhető. MW
