Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-27 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 21. szám

4 A HÉT TÉMÁJA . MÁJUS 27., SZOMBAT 2016-ban majdnem 100 ezer újszülött jött a világi Több gyerek születik, mint az elmúlt évtizedben bármikor, de még mindig nehezebben és később születnek meg az első gyerekek Magyarorszá­gon. Nagy lemaradást kell behozni és a fejlett világra általánosan jellemző kultúra- váltással kell szembemenni ahhoz, hogy tovább növeked­jen a gyermekvállalási kedv. Fábos Erika GYERMEKVÁLLALÁS Az elmúlt három évben több gyerek szü­letett, folyamatosan emel­kedik a születések száma. A 2011. évi, történelmi mély­pontot jelentő, mintegy 88 ez­res születésszámot követően, 2015-ben már 91 690 gyermek jött világra, 2016-ban pedig a növekedés dinamikája is fel­gyorsult, a születésszám 1,5 százalékkal nőtt, és a 93 100 újszülött az elmúlt hét év leg­magasabb születésszámát je­lentette. A teljes termékenysé­gi arányszám is húszéves csú­csot döntött 1,49-es értékével. A népességfogyás megál­lítására Magyarország világ- viszonylatban is rengeteget költ. Csak Luxemburgban és Írországban költ családtámo­gatásra többet az állam, mint nálunk. „Az elmúlt években megnövekedett, életszerűbbé é.s rugalmasabbá vált a csa­ládtámogatási rendszer Ma­gyarországon - mondta Ma­kay Zsuzsanna, a Népesség­tudományi Kutatóintézet de­mográfusa. - Eközben a fel­méréseink azt mutatják, hogy még az érintettek sem ismerik eléggé a lehetőségeiket, és ne­hezen igazodnak ki a különfé­le támogatások között.” Fiatalon is érték a család A fiatalok körében folyta­tott kutatásból az derült ki, hogy leginkább a boldog pár- kapcsolat hiánya hátráltatja a gyermekvállalást hazánkban. A fiatalok nehezebben talál­nak párt maguknak, ez a leg­nagyobb gondjuk, de több fé­lelmük van a családalapítás kapcsán, például az, hogy nem lesz saját lakásuk és jó kerese­tük ahhoz, hogy megfelelő kö­rülmények között neveljék fel a gyerekeket. Mindeközben úgy érzik: boldogságot jelent a gyermek és érték a család. Makay Zsuzsanna szerint nagyon fontos, hogy a fiata­lok még mindig viszonylag sok gyereket akarnak. Ez azt jelen­ti, hogy a fiatalok szemében fontos érték a gyerek. Németor­szágban például már több mint 20 százalék azon nők aránya, akik egyáltalán nem akarnak és nem is terveznek gyereket. „Amíg a szándék. meg­van, addig lehet családpoliti­kai programokban, különfé­le támogatásokkal tovább ösz­tönözni a gyermekvállalást - , mondta Makay Zsuzsanna. - Amikor már a szándék is hi­ányzik, sokkal nehezebb, szin­te megfordíthatatlan a helyzet, amivel már több európai or­szágban szembesülniük kell a kormányoknak. Elkedvetlení­tő körülmény viszont, hogy a kívánt 1,7 gyerekből csak 1,4 születik meg.” Házaspárból, élettársból is több van Igaz, az elmúlt pár évben már lassul ez a tendencia, de a statisztikai adatok is azt jel­zik, hogy az elmúlt 15 évben a népességszám csökkené­se mellett a családok száma is visszaesett, méghozzá na­gyobb mértékben, mint a la­kosság lélekszáma. Makay Zsuzsanna azt mond­ta: ma a családok kevesebb mint kétharmada házaspáros család, tÍ2 évvel korábban még közel hár< -nnegyede, 1990-ben pedig 80 zázaléka volt az. Az élettársi kapcsolaton aljapu­ló családok száma tíz év alatt a másfélszeresére, az elmúlt húsz évben pedig több mint háromszorosára emelkedett. Megfigyelhető eközben az a tendencia is, hogy újra divat a házasság. Igaz, idősebbek let­tek a házasulandók. Az első há­zasságukra lépők átlagéletkora 1990 óta mindkét nem eseté­ben mintegy nyolc évvel emel­kedett. Míg 1990-ben a nők 20 százaléka és a férfiak 26 száza­léka harmincéves vagy idősebb korában házasodott először, ad­dig 2013-ban már a nők 54 szá­zalékára és a férfiak 70 száza­lékára vonatkozik ez. „A számok azt tanúsítják, hogy minél hamarabb szü­letik meg az első gyerek, an­nál hamarabb jön a második, ezért veszélyes, hogy egyre későbbi korban alakulnak sta­bil párkapcsolatok, és a házas­ságkötési életkor is kitolódik- mondta Makay Zsuzsanna.- Ha 32-35 évesen, vagy még később jön az első baba, jóval kisebb az esélye a második­nak és további gyerekeknek. Nagyon erősen él egyébként a felfogás hazánkban, hogy a kétgyermekes család az ideá­lis, ez a berögzült családkép, a harmadik gyerek nehezebb döntés. Sokan pedig az első vállalásáról is lekésnek. 1994- ben a 40-44 éves nők 8 szá­zaléka volt gyermektelen, ma már 13 százalékuk. Az 1975- ben született nők esetében már 16-18 százalék lesz ez az arányszám, 26 százalékuknak pedig csak egy gyereke van ennyi idősen, ami ugyancsak összefügg a döntés halogatá­sával.” Húszéves csúcson a házasság- kötés A házasság- kötések száma az ezredfordulót követő években szűk határok között ingadozott, inkább stag­nált, 2006 és 2010 között vi­szont jelentősen, ötödével visz- szaesett. 2015-ben 19, 2016- ban pedig újabb 12 százalék­kal több esküvőt tartottak, mint egy évvel korábban. En­nek eredményeként az 1996 óta eltelt időszakon belül 2016- ban anyakönyvezték a leg­több, 51 800 házasságot. Ab­ból, hogy egyre több házassá­got kötnek, a kutatók arra kö­vetkeztetnek, hogy gyereket is többen szeretnének. „2010 óta 46 százalékkal nőtt a házasságkötések száma, és az emelkedés nem is lassú, évek óta dinamikus - mond­ta Makay Zsuzsanna. - Mivel a megkérdezett fiatalok egy­értelműen úgy nyilatkoznak, hogy jobb, ha egy gyerek há­zasságba érkezik, feltételez­hető, hogy a gyermekvállalás­ra is hatással lesz, hogy ennyi­vel több házasságot kötnek. A Statisztika is azt mutatja, hogy házasságba több gyerek érke­zik, tehát ebből is azt valószí­nűsítjük, hogy ez a folyamat a gyermekvállalásra is kedvező hatással lesz majd.” A fejekben erősen él a hagyomány Az, hogy .később szüle­tik meg az első gyérek, és hogy kevesebb gyerek sjjjjle- tik, egész Európában jellem­ző. A termékenység minde­nütt csökkent az elmúlt év­tizedekben. A különbség az, •hogy Magyarországon a rend­szerváltás után ez a folyamat sokkal gyorsabban zajlott, mint máshol. „Azokban az országokban, ahol lassabb volt ez a folya­mat, jobban fel tudtak készül­ni rá, és a társadalmi normák is jobban követték a ma­gatartásfor­mák változá­sát - mondta Makay Zsuzsan­na. - Nálunk még mindig ke­vésbé elfogadott, hogy élettár­si kapcsolatba szülessen gye­rek, hogy egy nő egyedül vál­laljon gyereket, hogy albérlet­be szülessen meg az első gye­rek, és a legtöbb nő minél to­vább akar otthon maradni a kisgyerekével. Nagyon sok tradíció és korábbról berög­zült szokás is akadályozza azt, hogy a megváltozott körülmé­nyek között bátrabbak legye­nek ebben a döntésben a fia­talok. A kutatásainkból az is kiderül, hogy a magyar csa­ládok maximalistábban áll­nak a gyereknevelés kérdé­séhez. Ideális körülményeket akarnak az első gyerek szüle­téséhez is. Több áldozatot hoz­nak a saját életük rovására, a korábbi életformájukat kész­ségesebben feladják, mint, mondjuk, a francia vagy a né­met szülők. Ez pedig ugyan­csak gátolja a több gyerek vál­lalását, mert ha lazában, keve­sebb elvárással mennének be­le ebbe a helyzetbe, korábban és több gyerekre vállalkozhat­nának.” Instabil kapcsolatban kevesebb a gyerek A születésszám, az egész- ség, . a mentális egészség szempontjából, de gazdasá­gi szempontból is sokkal jobb lenne, ha nagyobb értéke vol­na a párkapcsolatoknak. Ez az élettársi kapcsolatokra is vonatkozik, ugyanis kutatá­sok bizonyítják, hogy azok még bomlékonyabbak, mint a házasságok. Az instabil kapcsolatok pe­dig Makay Zsuzsanna szerint nem kedveznek a termékeny­ségnek, mert könnyebben fel­bomlanak, hiszen kisebb ben­nük az elköteleződés és a biz­tonság, ami a gyermekválla­lás halogatásával és gyakran annak meghiúsulásával jár. A klasszikus családmodell- ben - a számok azt mutatják - több gyermek születik. Nálunk a párkapcsolatok törékenysége okoz problémát, a házasság is nagy valószínűséggel bomlik fel, az élettársi kapcsolat pedig még ennél is gyakrabban és ha­marabb. Ez pedig rontja a gyer­mekvállalási álmok megvaló­sulásának esélyét. Tényleg a jövő múlik rajta A KSH legfrissebb adatai szerint a népesség életkor sze­rinti összetételében folytató­dott a már hosszabb ideje ta­pasztalt szerkezeti változás. Gyorsul a népesség elörege­dése. A 60 éves és annál idő­sebb lakosok száma és aránya először 1992-ben haladta meg a 0-14 éves gyermekkorú né­pességét. 2017. január 1-jén száz gyermekre 129 időskorú- 65 éves és annál idősebb - lakos jutott. A Népességtudományi Ku­tatóintézet 2015-ös népesség­prognózisa szerint 2060-ra várhatóan közel kétmillió fő­vel csökken, 7,9 millió fő kö­rül alakul Magyarország lé­lekszáma, a 65 év felettiek számaránya pedig megközelí­ti majd az egyharmadot. „1980-ban fordult elő utol­jára hazánkban, hogy több születés volt, mint halálozás- mondta Makay Zsuzsanna.- Ahhoz, hogy ez a tenden­cia megforduljon, évente 30 ezerrel több gyereknek kelle­ne születnie, ami szinte elér­hetetlennek tűnik. Pedig va­lóban minden ezen múlik. Ha kevesebb gyerek születik, az­zal jár, hogy az aktív korú né­pesség csökken. Ez a gazda­ság, az egészségügyi rend­szer, az állami nyugdíjrend­szer számára biztosan komoly teher lesz, és olyan társadalmi változásokat is magával hoz, amelyeket ma még nem is tu­dunk előre megjósolni.” / Emelkedő családi adókedvezmények A kormány tovább emeli a csalá­di adókedvezmény mértékét, en­nek „középpontjába a kétgyerme­kes családokat állítják" - jelen­tette be Orbán Viktor miniszterel­nök a Családok budapesti világta­lálkozóján, aholismertette a kor­mány előző napi ülésén elfogadott, a gyermekvállalást ösztönző akció­tervet. A kormány döntése szerint a jelzáloghitellel rendelkező csa­ládok a harmadik és további gyer­mekek esetén egy-egy millió fo­rintot leírhatnak a tartozásukból, az állam át fogja tőlük vállalni. A program részeként a diákhitel-tar- tozással rendelkező fiatal nőknek két gyermek esetén a tartozás 50 százalékát, három vagy több gyer­mek esetén a teljes adósságot el­engedik. A diplomás gyed időtarta- M mát kitolják egy évvel, így a gyer- 4 mek kétéves koráig meghosszab- bodik az egyetemisták esetében is. Bejelentette: a külföldön tartóz­kodó vagy ott élő magyarok előtt is „óvatosan” megnyitják a családtá­mogatási rendszert, jövőre már ők is kaphatnak a gyermek születése után anyasági támogatást, és az egész Kárpát-medencében jegyez­hetnek babakötvényt is. Harminc felett bátrabban vállalnak gyermeket, mint huszonévesen A világtörténelemben most elő­ször történt meg az, hogy a har­mincas nőknek több gyerekük született, mint a huszonévesek­nek. Az Egyesült Államokban 28 évre tolódott ki az először szülő nők átlagéletkora. A 30-34 éves korosztályban L 102,6 szülés jutott ezer főre, a 25-29 éveseknél ez az adat 101,9 szülés. Nem nagy a kü­lönbség, de most először nem a késő húszas éveikben lévő nők szülték a legtöbb gyereket az az eddig jellemző volt. Magyar- ország is ehhez közelít. Jelenleg az első gyermek vállalásának átlagos kora az édesanyák ese­Egyesült Államokban, ahogyan tében 28,2 év. Magyarországon a rendszerváltás óta nem volt példa az első gyermekvállalás átlagos korának csökkenésére, tehát ez a tendencia nálunk is megfigyelhető.

Next

/
Thumbnails
Contents