Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-27 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 21. szám
KOZELET Csodaszer nincs, de hatásos kezelés és tüneteket csillapító gyógyszer van A tévhitekre is legyünk allergiása Elkezdődött az allergiaszezon, ilyenkor nemcsak az orvosi rendelők, de a homeopátiás és egyéb csodaszereket ígérő internetes oldalak látogatottsága is megugrik. Új őrület a parlagfűtea, amely nem segít, sőt veszélyes is lehet. Fábos Erika EGÉSZSÉG Az allergia civilizációs betegség. A 19. században még alig fordult elő, és még a 20. század elején is csak a lakosság egy százaléka szenvedett tőle. Világviszonylatban ma már 30 százalék fölötti ez az arányszám, hazánkban pedig minden ötödik ember rendszeresen szenved tőle, de időszakosan még ennél is többeket érint. Legtöbben, a házi porra, penészre, virágporra, rovarcsípésre és néhány, élelmiszerre, legerősebben a mogyoróra érzékenyek. Számítások szerint minden embernek körülbelül tízszázaléknyi esélye van arra, hogy valaha allergiás legyen. Ha az egyik szülő már szenved a betegségben, húsz, míg mindkét felmenő érintettsége esetén ötven százalékra ugrik a valószínűsége. Nem csoda tehát, hogy eny- nyit foglalkozunk vele, hiszen rengeteg embert érint. Éppen ezért ilyen sok a tévhit is. A legújabb és ráadásul veszélyes félrevezetése az allergiásoknak az, hogy a parlagfűből készülő tea vagy lekvár hatékony a tünetek enyhítésében, mert ezzel hozzászoktatjuk a szervezetet. Szegedi kutatók bebizonyították, hogy ez nem így van, olyany- nyira nem, hogy mérgezést is okozhat. Csupor Dezső, a Magyar Gyógyszertudományi Társaság gyógynövény szakosztályának elnöke azt mondta: a Szegedi Tudományegyetem kutatói szerint veszélyes a parlagfüvet bármilyen formában elfogyasztani. Ez egy gyomnövény, nem pedig valamiféle új gyógynövény. Elfogyasztása károsíthatja az egészséget, mert olyan vegyületeket is tartalmaz, amelyek sejtmérgező hatását korábban már kimutatták. Az egyetem kutatói elsőként vizsgálták meg a parlagfű tartós alkalmazásának veszélyeit. „Az sem igaz, hogy homeopátiával gyógyítható az allergia, vagy hogy a parlagfűvel etetett kecske, teje jót tesz, sőt, ahogy keresztallergiák esetében gyakorta, még súlyosíthatja is a tüneteket - mondta Nékám Kristóf immunológus-allergológus. - Nem az interneten kell csodákat keresni, orvoshoz kell fordulni, azzal sok félreértés és felesleges szenvedés elkerülhető.” Az is gyakori tévhit, hogy a kalcium hatásos az allergiás tünetek kezelésében. Ez veszélyes biztonságérzetet - ad, és ha allergiás sokk esetén kalcium beadásával húzzák az időt, életveszélyes is lehet. Ráadásul felesleges pénzkidobás. 2015-ben egymilli- árd forintot költöttek el a hazai gyógyszertárakban kalciumra. Nemcsak hogy hatástalan, de a legolcsóbb kalcium is drágább, mint az allergia elleni készítmények egyhavi adagja. „Allergiás reakció esetén a szervezetben többek között hisztamin anyag szabadul fel, amely a gyulladásért és allergiás tünetekért felel - mondta el Novák Hunor. - Innen jön a szó: antihisztamin, köznyelvben allergia elleni gyógyszer. Az első antihisztamint 1937- ben fedezték fel, az antihisz- taminoknak három különböző generációja van. Ezeknek a hatékonysága nagyjából egyforma, mellékhatások terén viszont nagy a különbség közöttük. A nemzetközi szak- irodalom az első generációs gyógyszereket nem is ajánlja, éppen azért, mert túl sok mellékhatásuk van. Magyar- országon azonban még mindig sokan használják tabletta és gél formában is ezeket a hatóanyagokat. Az újabb fejlesztésű gyógyszerek sokkal kevesebb mellékhatással járnak.” Nékám Kristóf azt mondta: azért is fontos orvoshoz fordulni, mert a szakember segíthet a legmegfelelőbb módszert választani a beteg állapotától függően. Aki vállalja a költségeit és kitartó, akár évekre tünetmentessé is teheti magát immunterápiával. Az ugyanis nem tévhit, hogy létezik hatásos kezelés, amivel meg lehet szabadulni á tünetektől. „Az allergiás reakciót okozó fehérjéhez fokozatosan hozzászoktatjuk a szervezetet. A három évig tartó terápia fegyelmezettséget követel a betegektől, hiszen lépésről lépésre be kell tartani az orvos utasításait és évente meg kell ismételni őket. A kezelést még a parlagfűszezon előtt, május elején kell, de még május végén is érdemes elkezdeni. Innentől kezdve három hónapig az allergiát kiváltó fehérjéből mindennap néhány cseppet kell a nyelv alá cseppenteni vagy az orrba fújni, az adagokat fokozatosan növelve” - mondja Nékám Kristóf. ' Mire allergiás? Mi a teendő? Fontos, hogy tudja, mire allergiás. A pontos diagnózishoz szakvizsgálat kell, forduljon mielőbb allergológushoz. Ha már tudja, mire allergiás, előzze meg: a pollenszezon előtt 2-4 héttel kezdje el a megelőző kezelést. ÉJSZAKAI SZELLŐZTETÉS. Általában reggel 5 és 10 óra között a legmagasabb a pollenkoncentráció a levegőben, tehát inkább lefekvés előtt vagy éjszaka szellőztessen! HAJMOSÁS. A hajban könnyen megülnek a pollenek. Mosson hajat minél gyakrabban! MARADJON BENT! Az allérgén pollen főszezonjában a lehető legkevesebbet tartózkodjon a szabadban, figyelje a pollen- jelentést! ÓVATOSAN A GYÜMÖLCCSEL! Bizonyos esetekben a gyümölcsök erősítik az allergiás tüneteket. Parlagfű-allergia esetén a dinnye és a banán, fekete- üröm-allergia esetén a zeller, a nyírfapolien-allergiánál az alma, a cseresznye, a mogyoró és az őszibarack fogyasztása kerülendő. Figyelje a tüneteket! A vény nélkül kapható készítmények segíthetnek kordában tartani a tüneteket, de napokon át tartó orrdugulás esetén célszerű orvoshoz fordulni, a célzottabb kezelés megelőzheti az alsó légúti szövődmények kialakulását. Nehéz, sípoló légzés esetén pedig azonnal irány a szakorvos! Évente hat százalékkal növelheti nyugdíját az, aki tovább dolgozik Nagy a szórás a nyugellátások összegében A nyugdíjba vonulás éve jelentősen befolyásolja a juttatás összegét Fotó: Shutterstock SZÉPKOR Minden tizedik nyugdíjas kap kézhez többet idén a nettó átlagbérnél, a juttatások nagysága szerint alaposan átrendeződött a mezőny - számolta ki az Azenpenzem.hu a nyugdíjbiztosító nemrégiben közzétett adataiból. Eszerint egy átlagos nyugdíjas 2014- ben még az átlagkereset 71,4 százalékát kapta, idén már a nyugdíjemelést követően ez az úgynevezett helyettesítési ráta 66 százalék. A különbség nem a nyugdíjak csökkenéséből, hanem az átlagbér jelentős emelkedéséből adódik. A tavalyihoz képest idén az átlagnyugdíj még a béreknél is dinamikusabban nőtt. Ezt tükrözi, hogy a 2016-os tavalyi helyettesítési ráta a mostaninál is alacsonyabb, csupán 65,3 százalékos volt. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) részletes statisztikáiból a lap kiszámolta, hogy tavaly a nyugdíjasoknak közel 13 százaléka kapott többet az átlagbérnél. Az 50 ezer forintnál kevesebb ellátásban részesülők aránya viszont közben hat százalékról 2,7-re csökkent, ez azt jelenti, hogy a tavalyi 131 ezer helyett 2017-ben alig több mint 55 ezer ember kénytelen ennyi pénzzel beérni havonta. A másik véglet viszont erőteljesen elhúzott. Hatan közel 1,8 millió forintos átlagnyugdíjat kapnak, és akadnak köztük 1950 után születettek is, tehát nem feltétlenül igaz az, hogy a magas kereset mellett a nagyon hosszú szolgálati idő biztosíthat kiugróan magas nyugdíjat. Félmillió forint feletti időskori ellátást 351-en kapnak, a 300 ezer forintos határt 18 ezren lépték át. Tavaly ők még 16 ezernél kevesebben voltak. Az átlagnyugdíj viszont ebben a kategóriában mindössze kétezer forinttal lett magasabb, ami nincs 0,6 százalék sem, miközben az átlagnyugdíj 8,3 százalékkal ugrott meg a nyugdíjbiztosító kimutatása alapján. .Az adatokból kiderül, hogy a nyugdíjba vonulás éve nagymértékben befolyásolja a juttatás összegét. Persze ilyen szempontból lényeges lehet az összetétel hatása, tehát az, hogy az időskori ellátásra jelentkezők közül éppen mekkora a magasabb jövedelemmel és szolgálati idővel rendelkezők számaránya, de még így is feltűnőek különbségek. 2007-ben, tehát a válság előtti évben 106 ezer ember vonult nyugállományba, ők idén átlagosan több mint 145 ezer forintot kapnak havonta. Ez pedig, ha a megállapítás évét nézzük, akkor 1975- től egészén napjainkig a legmagasabb összeg. A nyugdíjkorhatár elérésekor a nyugdíjazás elhalasztása és további szolgálati idő megszerzése 30 naponként 0,5 - tehát évente hat - százalékkal emeli a nyugdíj összegét. Idén az átlagnyugdíj 123,7 ezer forint, de az a körülbelül 60 ezer ember, akinek időskori járandóságát 2013-ban állapították meg, csupán 108 ezer forintot tehet zsebre. Akad olyan táblázat is, amely a nyugdíjakat a szolgálati idő hossza szerint kategorizálja. A statisztika szerint kiugróan magas, 278,3 ezer forint az átlagnyugdíj az 51 évnyi beszámított szolgálati idő esetében. Nálunk nincs statisztika - a világon másutt sincs - arról, hány idős ember esik ki teljesen az ellátotti körből. A jelenlegi szabályok szerint ahhoz, hogy valaki nyugdíjat kaphasson, 15 év szolgálati időt kell igazolni. A kivételes nyugdíj megítéléséhez minimum 7,5 év kell. Az öregségi nyugdíjminimum összege pedig 28,5 ezer forint, a kivételes nyugdíj alsó határa ennek fele. MW
