Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-25 / 120. szám

2017. MÁJUS 25., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP g Babarczy László, a legendás direktor ismét Kaposváron rendez A színház nem kutyahecc KAPOSVÁR Egy évtizednyi ki­hagyás után ismét Kaposvá­ron rendez Babarczy László. A Csiky legendás igazgatója Eperjes Károly meghívására érkezett a városba. Stanics Adrienn sonline@sonline.hu- Tíz év kihagyás után Kaposvá­ron rendez, az ön által megala­pított színész szakon. Milyen ér­zésekkel jött vissza tanítani?- Nagyon jó érzésekkel jöt­tem, mert a fiatalok rögtön két kiváló előadást is megmutat­tak. Örültem, hogy azonnal va­lami nagyon jóba csöppentem.- Egy Gombrowich darabot vá­lasztott a fiataloknak. Miért épp az Esküvő?- Nehéz és bonyolult darab, sok értelmezési lehetőséggel. 1979-ben Ács János állította színpadra Kaposváron. Miután kielemeztük, a fiatalok lehető­séget kapnak, hogy megren­dezzenek egy-egy jelentet.- Hogyan boldogulnak a hall­gatók? Milyennek látja a mos­tani színészképzést?- Amikor 2003-ban Leitner Sándorral megalapítottuk a színházi tanszéket a művésze­ti karon, kevesen hittek benne. Már akkor is rengeteg istenver­te magániskola volt, svihák szí­nészképzés, ráadásul nagyon drágán. Ugyanakkor állandó gondja a színházaknak meg­felelő művészeket találni. Sok művész van állás nélkül, de a kereslet is élénk. Az itt végzet­tek egy része professzionális, vezető színházakban játszik. Vannak, akik társulatot alapí­tottak. Ezek mind azt bizonyít­ják: van létjogosultsága a ka­posvári színészképzésnek.- Budapesten is tanít, szeret fi­atalokkal lenni?- A tanítás csodálatos dolog, mert nem fogynak el a tehetsé­ges fiatalok. Mondják, hogy baj­ban van a színházművészet. Én nem hiszem. Szerintem jönnek a srácok és megcsinálják. A leg­fontosabb az, hogy valami mű­vészi igazságot próbáljunk meg képviselni. Az igazán jó szín­ház mindig meg akar mutatni valamit abból, amit valóságnak gondol. Ha valaki ilyen szán­dékkal dolgozik, az ígéretes.- Lehet ma jó színházat csinálni?- Nagyon kevés jó színház van az országban, ezért sokkal nehezebb mint 20-25 évvel ez­előtt. Nem a körülmények rosz- szak, hanem a színházak irá­nyítói nem megfelelően közelí­tik meg a művészet lényegét. Én annak örülök, hogy taníthatok, ez a legnagyobb örömök egyike.- Mindenütt fogy a közönség. Hogyan tartható meg a néző?- A színház nem egy tömeg­szórakoztató intézet. Amikor Pesten létrejött az első szín­ház, akkor azzal egy időben a tömegszórakoztató intézmény a kutyahecc volt a Lipótváros­ban. Színház helyett nem lehet kutyaheccet csinálni. A szín­házba járás feltételez egy igé­nyességet. Akinek kulturális szükséglete a művészet, az nem azért megy színházba, hogy nyalogassák a talpát. A kérdé­sére válaszolva: nézőt megtar­tani csak igényességgel lehet.- A Csiky Gergely Színházat 29 évig vezette, örökös tagja. Oda­figyel a színházára?- Tudom, mi történik a szín­házban, de az előadásokat már ritkábban látom. Most, hogy itt vagyok, biztosan megnézek né­hányat. A felújítás és a költözés nem tesz túl jót a társulatnak.- Mit gondol, milyen lesz a szín­ház, ha felépül? Visszanyerheti eredeti fényét?- Ha igaz - márpedig igaz amit előbb a fiatalokról mond­tam, akkor jönnek a gyerekek, legyőzik a legyőzni valót és csi­nálnak egy színházat. A szín­ház felújításával kapcsolatban láttam az utolsó terveket és azok nagyon jók. Ha így készül el, akkor minden rendben lesz. Az új, gyönyörű színház pedig előbb-utóbb talál magának egy társulatot. így szokott ez lenni. Babarczy László néhány hétre visszatért Gyászol Somogy és a borász szakma BALATONBOGLÁR-BALATONLEL- LE Igazi példaképét gyászolja a magyar borász szakma, kedden hajnalban hatvanhat esztendős korában elhunyt Konyári János, a Dél-Balaton egyik legismer­tebb és legelismertebb borásza. Munkásságával bebizonyítot­ta, hogy születhetnek csúcsbo­rok a Dél-Balatonon. Kiváló vö­rösborai a Balaton déli partjá­nak kékszőlő termelésének is új lendületet adtak. Példamu­tató, stílusteremtő tevékenysé­géért a Magyar Bor Akadémia rendes tagjai sorába választot­ta. 2008-ban elnyerte az Év Bor­termelője címet, 2017-ben pedig egyike volt a Borászok Borásza díjra jelölt öt kiváló döntős­nek. - A jó bornak az az ismér­ve, ha szívesen, élvezettel isz- szák, s így az ember máskor is megkívánja - nyilatkozta egy, a lapunknak adott interjúban. A szakma egyöntetű vélemé­nye szerint „borai egyértelmű­en példaértékűek.” Pótolhatat­lan veszteség érte a somogyiak közösségét, a hazai és nemzet­közi borász szakmát Konyári János halálával - írta közlemé­nyében Biró Norbert, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke. Ki­emelte: a szakember rangos hazai és nemzetközi elismeré­sei mellett 2005-ben megnyer­te a Somogy Bora versenyt, a Somogy Megyei Közgyűléstől pedig 2006-ban Somogy Pol­gáraiért Díjat vehetett át. Sz.T. Szobrot kap I. Izsép vezér, Muhi hőse Egri György alkotás közben GYUGY Egy pályázati forrás segítette a községet, hogy egy, az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt tisztelgő emlékművet állítsa­nak. Az alkotást nemrégiben avatták a Millenniumi emlék­parkban, melyet Egri György, osabacsüdi szobrászművész készített. Szintén a békés me­gyei szobrász dolgozik a gyu- gyi emlékezet egyik legfon­tosabb történelmi alakja, I. Izsép vezér megformálásán is. A készülő lovas szobor a templom mellett kap majd he­lyet. I. Izsép vezér, a település egykori földesura építtette az Árpád-kori templomot 1202 és 1235 között. A vezér gyu- gyi lovascsapata élén, a ta­tárjárás alatt a muhi pusztán halt hősi halált. Egri György kérdésünkre el­mondta: tíz évvel ezelőtt ismer­kedtek meg Jelenka Györggyel, a jó viszony pedig munkakap­csolattá alakult. így már a má­sodik alkotást készíti a somo­gyi falu számára, régóta elő­készített projektek valósulhat­nak meg. A szobrot különleges technikával, helyben készíti a művész. Gy. Zs. testvértelepülése, Muhi is részt vesz. A szokásos körmenetet a Nemzetünk Csillagainak Em­lékösvényén is megtartják. An­nak örülnének, ha minél töb­ben magukkal hoznák a temp­lomi zászlókat, a nemzeti, s a falvak lobogóit. Szentmisén em­lékeznek meg az ünnepről. A sportpályán búcsúi forga­tag várja a zarándokokat, ahol vendégül látják többek között Hajdan Vali előadóművészt. Étellel is kedveskednek az em­bereknek, százakra főznek és készülnek, tavaly is mint­egy félezren zarándokoltak el Gyugy legnagyobb ünnepére. De nem csak a torony lesz új­donság a búcsúra érkezőknek. Pályázati forrásnak köszönhe­tően megújultak a buszvárók a településen, s az idén ért véget a polgármesteri hivatal és az or­vosi rendelő felújítása is. Tovább bővítik még a turisztikai lehe­tőségeket. Jelenleg egy bicikli- utat építenek a faluban - tudtuk meg a polgármestertől. A kivi­telezés, s az alapként szolgáló viacolor gyártása is a helyi köz- munkaprogram eredménye. Ám egy beadott pályázat ked­vező elbírálásában is bíznak, mely segítségével szeretnék fel­újítani a község művelődési há­zát is. Gyeszát Zsolt Az összeállítás megjelenését Gyugy Község Önkormányzata támogatta. GYUGY Szépen gondozott falu­kép fogadja a településre érke­zőket, ez megszokott Gyugyon. Legnagyobb ünnepére készül a héten a somogyi község, s már mondják is többfelé: „Me­gyünk Gyugyra búcsúra”. A fa­lu május 28-án tartja meg régi hagyományát, melyen egy ki­látótornyot is avatnak. A szemrevaló építmény pa­zar kilátást nyújt a balatoni tájra az Örökkévalóság park­ból. Ám ha kedvező az időjá­rás, a magyar tenger is reme­kül megmutatkozik a dom­bok között a magasból. Je­lenka György polgármester azt is elmondta lapunknak, hogy mivel a park éjjel-nap­pal nyitva áll, a nemrégiben elkészült torony is bármikor látogatható lesz. A turisták számára is egy­fajta attrakcióként szolgál, s amennyiben lehetőségük lesz, egy gombnyomásra működtet­hető harangjáték beépítését is tervezik a kilátóba, mellyel szeretnék még teljesebbé ten­ni az élményt. A kilátótorony a Start közmunkaprogram ke­retein belül épült meg. Bizo­nyos mértékű ács és asztalos szakmunkát is igénybe vettek az építkezés során, de a többi feladatot a közmunkában dol­gozók végezték el. A hagyományos búcsúi kör­menet rendszerint érinti a par­kot is, így azzal egybekötve va­sárnap szeretnék felavatni a ki­látót. A parkban megkoszorúz­zák az emlékműveket, melyen már hagyomány, hogy a falu Körmenet és búcsúi forgatag egy egész napon át Vasárnap délután kettő órakor kulturális program kezdődik a Millenniumi emlékparkban. Ezt követeően körmenet indul a Nemzetünk Csillagainak Em­lékösvénye útvonalán a II. Já­nos Pál dombon álló Árpád-ko­ri templomhoz 16 órakor. Ott a Lengyeltóti Szent Jakab Kó­rus adja elő a Demjén Ferenc híres és népszerű szerzemé­nyét, a Kell még egy szó című dalt, melyet az ünnepi köszön­tők követnek. A szentmise után indul tovább a körmenet az Örökkévalóság parkba, ahol az emlékműve­ket koszorúzzák meg a résztve­vők. A sportpályán igazi színes, búcsúi forgatagra kell készülni, ahol színjátszással is kedves­kednek. Hagyományőrző nép­tánc és népdalok lesznek mű­soron több Somogy megyei közreműködőnek köszönhető­en. Kora este, 18 órakor Vivert József száz darabból álló rádió­gyűjteményéből nyílik kiállítás a művelődési házban. A gyugyi búcsút utcabál zárja. A búcsú napján, vasárnap avatják fel a falu új büszkeségét, a kilátótornyot Fotó: Muzslay Péter Mesés panoráma nyílik a balatoni tájra az Örökkévalóság park kilátótornyából Építkezik és a búcsúra készül Gyugy

Next

/
Thumbnails
Contents