Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-23 / 118. szám
2017. MÁJUS 23., KEDD GAZDASÁG y Korlátlanul lőhetik ki a vadászok a vaddisznókat Sok kárt okoztak a mezőgazdasági területeken a túlszaporodott vaddisznók Fotó: Shutterstock Borravaló helyett jöhetne a szervizdíj? BUDAPEST A Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet támogatja, míg a balatoni vendéglátósok ellenzik a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége által felvetett 8-15 százalékos kötelező' szervizdíj bevezetéséről szóló javaslatot - derül ki a Magyar Nemzet, illetve a Népszava tegnap megjelent összeállításából. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) által felvetett program célja az ágazatra jellemző alacsony keresetek növelése és ezáltal a munkaerő megtartása, az ágazat kifehérítése lenne. Álláspontja szerint az intézkedés mellett szól az is, hogy a szervizdíj felosztásáról a tulajdonos, az üzemeltető, az ott dolgozók közösen döntenének. Mindenki részesülne belőle, aki a munkájával hozzájárul ahhoz, hogy a vendég minőségi kiszolgálást kapjon. Várnai Zsuzsa, a Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet ügyvezető elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: támogatják a szövetség felvetését, mert az garantált bevételt jelentene a dolgozóknak, míg a borravalót a tulajdonos az esetek 50 százalékában elveszi tőlük, esetleg egy részét adja vissza. A szakszervezet támogatásáról szóló levelet már el is küldték a Magyar Turisztikai Ügynökségnek. A balatoni vendéglátósok viszont ellenzik a felvetést. Hoffmann Henrik, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke, szállodatulajdonos szerint a szervizdíj nem lenne más, mint egyszeri kötelező áremelés - mondta el az elnök a Népszavának. Véleménye szerint a legjobb megoldás a további áfacsökkentés lenne. A vendéglátás forgalmi adója idén 18 százalékra csökkent, jövőre 5 százalékra mérséklődik, és a szakember szerint már elindult a bérek emelkedése az ágazatban. Kiemelte: ennek köszönhetően jövőre még nagyobbat léphet előre a vendéglátás. Az Ausztriában kínált fizetés 70 százaléka lenne az az összeg, amiért sokan itthon maradnának - tette hozzá a szakember. MW Korlátlanul ritkítható a túlszaporodott vadállomány a napokban életbe lépett új vadgazdálkodási rendelet szerint - írja a Magyar Idők. A vadászoknak minden év február 15-éig el kell küldeniük az éves tervüket a hatóságoknak, amelyben többek mellett azt is rögzítik, hogy az adott évben milyen fajból hány példányt lőnek ki. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Örülhetnek a gazdák és a vadgazdálkodók, hiszen megszületett a 2015 novembere óta hatályban lévő vadgazdálkodási törvény végrehajtásáról szóló szabályozás, ami a vad tartásának, az elejtésének, az okozott károk megtérítésének feltételeit is rögzíti. Emellett megteremtik a lehetőségét annak, hogy a korábban túlszaporodott állomány létszámát a megfelelő szintre mérsékeljék a társaságok. Az utóbbi időben egyre több állat kalandozik a saját területén kívül: a vaddisznók gyakran a lakott és a mezőgazda- sági területeken keresnek maguknak élelmet. Az ágazat szakemberei szerint a földművelésügyi miniszter rendeletének egyik legnagyobb előnye, hogy a gazdák végre beleszólhatnak abba, ki hasznosíthatja az adott területen élő állatokat. Ezzel az új szemlélettel a gazdák és a vadgazdálkodók közötti konfliktus valószínűsége is csökkenni fog. Ezentúl a vadgazdálkodóknak az a feladatuk, hogy minden év február 15-éig elküld- jék az éves tervüket a hatóságnak, amelyben leírják, hogy az adott évben milyen fajból hány darabot akarnak kilőni. A meghatározott mennyiségtől mindössze tíz százalékkal térhetnek el. Ebből kivételt képeznek a nagyvadak nőstény egyedei, illetve a vaddisznók, esetükben nincs korlátozás. A rendelet számos ponton szigorította a trófeás vadakra vonatkozó elejtés szabályait. Ezek szerint ha a vizsgálatok során kiderül, hogy a gazda pazarlóan bánt az állománnyal, hibapontokra és a hatóság figyelmeztetésére számíthat. Ha többszöri felszólítás után is előfordul, hogy olyan állatot vadászott le a területén, amely még nem érett erre, a hatóság korlátozhatja az érintett fajra vonatkozó elejtési keretet. Az új szabályozás a vadász- terület nagyságára is kitér: mostantól kezdve vaddisznót és muflont nem lehet kétszáz hektárnál kisebb területen elejteni, egyéb nagyvadat illetően a fenntartott területnek el kell érnie az ötszáz hektárt. Az állatok számára pedig mindenhol biztosítani kell a kitérési és a menekülési útvonalat. Mostantól kezdve a vadász- területről csak akkor lehet elvinni a lelőtt állatot, ha a vadászati hatóság okirata mellett az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hivatal által kiállított állatorvosi bizonyítvány is megvan hozzá. A rendelet kitér a vadászkutyákra is: mostantól a fajtatiszta ebek mellett a keverékekből is lehet jó vadászeb. Félmilliárdos hókár az északi erdőkben MISKOLC Az áprilisi havazás és vihar mintegy félmilliárd forint kárt okozott a Bükkben és a Zempléni-hegységben az állami tulajdonú erdőségekben - közölte az Északerdő Zrt. az MTI-vel. Az összesített felmérés szerint több mint 100 ezer köbméter fa, túlnyomórészt bükk, illetve fenyő és tölgy károsodott. A kárérték tartalmazza a faanyag érték- vesztését, az erdőfelújítás költségét, valamint az erdészeti és turisztikai létesítményekben esett károkat is. A veszteségek 90 százaléka a Bükk, tíz százaléka a Zempléni-hegységet érintette, a legnagyobb pusztítás a répáshutai erdészetet érte. A szakemberek figyelmeztetnek: a Bükk erdészeti útjain május végéig elhúzódik a munka, ezután kezdődik meg a kidőlt fatörzsek kitermelése. A kárfelszámolás 2018-ig is eltarthat. A turistáktól, erdőjáróktól azt kérik, hogy fokozott óvatossággal közlekedjenek ezeken a területeken. MW Theresa May: Fizessen az unió! LONDON Június 8-án előre hozott választásokat tartanak Nagy-Britanniában, ezt követően az új kormány elindítja a brexittárgyalásokat - nyilatkozta tegnap Theresa May brit miniszterelnök. A konzervatívok vezetője csattanós választ adott Brüsszel kilépési díjáról szóló követelésére: szerinte éppenséggel az Európai Uniónak kellene fizetnie a britek részére, irgalmatlanul nagy összeget, mégpedig 85 milliárd fontot. Theresa May kormányfő azzal magyarázta döntését, hogy Nagy-Britannia évekig részvényese volt az Európai Beruházási Banknak, amelyben 16 százalékos részesedést tudhat magáénak. Ez teszi ki a 8,5 milliárd fontos összeget. A brit miniszterelnök szerint minden eleddig befizetett pénzt figyelembe kell venni majd a brexittár- gyalások során. MW * Magas kártérítés a vadkárra Az új rendelkezés szerint a mezőgazdaságban okozott vadkárt őszi gabonára vonatkozóan október 1. és július 31., kukoricára április 15. és november 15. között jelenthetik be a termelők, míg a szőlőben és gyümölcsösben okozott veszteséget a gazdálkodók egész évben jelezhetik a hatóságnak. A kártérítés összegének meghatározásakor a csemege- kukorica, az étkezési napraforgó és a szántóföldi zöldségnövények kiemelten értékes terménynek minősülnek, vagyis ha a vadon élő állatok megdézsmálják az állományt, magasabb díjra számíthatnak a gazdák. Megnyílt a világkongresszus - Szijjártó Péter szerint nélkülözhetetlen az innováció A világ hatodik vetőmagexportőre vagyunk BUDAPEST A fenntartható mezőgazdasági termeléshez, a globális kihívások és a klíma- változás hatásainak csökkentéséhez a vetőmagtermesztésben is nélkülözhetetlen innováció fontosságát hangsúlyozta Szijjártó Péter a Vetőmag Világkongresszus megnyitóján tegnap Budapesten. A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, Magyarország a víz- gazdálkodásban és a vetőmag- termesztésben olyan kiemelkedő fejlesztésekkel rendelkezik, amelyeket a világ számos részén használnak már. „Magyarország" gazdasága hagyományosan mezőgazdasági termelésen alapul, a kormány komolyan veszi globális kötelezettségeit, így az uniós országok között elsőként ratifikálta a párizsi klímaegyezményt” - utalt rá Szijjártó. Kiemelte, Magyarország versenyképes az egészséges, minőségi élelmiszerek előállításában, exportjában, GMO-mentességük alaptörvényi szinten garantált. A vetőmagok exportja kukoricából 7, búzából 57, napraforgóból 34 százalékkal nőtt egy év alatt. Jean-Christophe Gouache, a Nemzetközi Vetőmag Szövetség elnöke az ágazat kihívásai közül a legnagyobb kérVetőmagtermesztéssel 887 hazai cég foglalkozik désnek azt nevezte, hogyan lehet a világ növekvő népességének megfelelő mennyiségű, minőségi vetőmagot előállítani, mert ezek hiányában az élelmiszeripar sem tud létezni. Pavelka Árpád, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökségi tagja kiemelte, Magyar- országon több mint százéves hagyománya van a nemesítésnek. Az itt előállított vetőmagmennyiség 30 százalékát, mintegy 100 ezer tonnát külpiacokon értékesítjük, ezzel Franciaország, Hollandia, az Egyesült Államok, Németország és Chile után hazánk a hatodik legnagyobb exportőr a világon. A legfontosabb felvevő országok közé Francia- ország, Németország, Olaszország, Lengyelország és Szlovákia tartozik. Az idén Magyarországon 130 ezer hektáron állítanak elő vetőmagot. Évente mintegy 100 faj 1500-féle vetőmagja kerül piacra, a szektor éves forgalma 100 milliárd forintot tesz ki. Ennek a fele a kukorica, a repce és a napraforgó értékesítéséből keletkezik. Az ágazatban 887 cég, nagyüzem, intézmény és magángazdaság tevékenykedik. MW Ritkíthatják a túlszaporodást
