Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-22 / 117. szám

2017. MÁJUS 22., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Az Év kollektívája lett a Kaposi Mór Oktató Kórház intenzív terápiás osztálya Ha valakinek van még esélye az életre, akkor itt van a legtöbb Racskó Szilvia főnővér (elöl) és kollégái nem látható, ám annál komolyabb munkát végeznek nem kis odaadással Fotó: Lang Róbert A napokban az Ápolók Nem­zetközi Napja alkalmából a Kaposi Mór Oktató Kór­házban rendezett ünnep­ségen az Intenzív Terápiás és Aneszteziológiai Osztály szakdolgozói elismerésben részesültek, az Év kollektí­vája díjat kapták. Ez alka­lomból beszélgettünk Racs­kó Szilvia főnővérrel. Barkóczy László laszlo.barkoczy@partner.mediaworks.hu- Mivel emelkedett ki ebben az évben az osztály kollektívá­ja a többi közül?- Minket is meglepett az elismerés, nem tudtuk, hogy így lesz, de nagyon örültünk neki. Főleg, hogy a mi osztá­lyunkat tényleg nehéz össze­hasonlítani más fekvőbeteg osztállyal. Hogy mivel emel­kedhetett ki ez a kollektíva a többi közül? Ezt talán azok­tól kellene megkérdezni, akik a díjat odaítélték. De mindig is úgy gondoltam, hogy a kol­légáim, akik nap mint nap lelkiis­meretesen dolgoz­nak, minden el­ismerést megér­demelnek. Keve­sen vagyunk, és az osztály jellegé­ből adódóan so­kak számára nem látható, hogy milyen komoly munkát, milyen odaadással végzünk. Ezért is öröm szá­munkra, hogy a kórház veze­tése elismerte a munkánkat.- Miben más ez az osztály mint a többi? Néhány éve ma­gam is ezen az osztályon fe­küdtem, és noha nagyon beteg voltam, azt éreztem, jó kezek­ben vagyok itt.- Hozzánk a legsúlyosabb betegek kerülnek, minden te­rületről. Nem csak a balese­tek súlyos sérültjei, vagy aki­ket a mentő hoz nagyon rossz állapotban, de másik osztá­lyokról is érkeznek ide bete­gek. Az állapot a meghatáro­zó, nem a konkrét betegség, sérülés. Egyaránt kerülnek hozzánk felnőttek és gyerme­kek is. Azt szoktam monda­ni, ha valakinek van még esé­lye az életre, akkor nálunk van rá a legtöbb. Ez az osztály sokkal zártabb, mint a többi fekvőbeteg osztály. A látoga­tás feltételei is sokkal kötöt- tebbek, szigorúbbak, hiszen nagyon feszes működési ren­dünk van: sok a vizsgálat, az ellátás is több időt vesz igény­be. A betegek többsége nem minden esetben tud segíteni. A mi osztályunkon kevés a sétáló beteg. Ha valaki olyan mértékben gyógyul, hogy sé­tálni is tud, annak nagyon örülünk.- Egy kollektíva mindig egyé­nekből áll. Mi tesz valakit jó ápolóvá?- Ennek is több oldala van. Minden szakma megtanulha­tó. ló ápoló lehet, aki szakma­ilag képzett, de az is, aki eset­leg képzettségben nincs olyan magas szinten, de nagyon jól bánik a betegekkel. Ha könnyen szót tud velük érteni, és jól el tudja látni az alapellátási felada­tokat, szerintem az is jó ápoló. Éppen ezért is vannak különböző végzettségű ápoló­ink. Diplomások, gyakorló- és segédápolók egyaránt dolgoz­nak nálunk, hogy minden, a szakmánkat érintő területet a lehető legjobban lássunk el. De az is biztos, hogy tökéletes ápoló nincsen, mint ahogy tö­kéletes ember sincs. Ám egy kollektívában úgy kell össze­dolgoznunk, hogy az egyéni erősségek a közösségekben felszínre kerülhessenek, egy­mást erősítsék. Jó érzés az, amikor egy hosszú nap végén elmondhatjuk, hogy jók vol­tunk. Minden belefért a nap­ba, amit az orvos rendelt, min­den feladatot a legjobb tudá­sunk szerint teljesítettünk.- A nővérszakma is hiányszak­ma. Sokan lettek pályaelha­gyók vagy mentek külföldre dolgozni. Akik maradtak, azo­kat mi tartja itthon?- Sajnos ez teljesen igaz. Tőlünk is sokan mentek kül­földre dolgozni. De túl egy­szerű lenne azt mondani, hogy mindenki csak a pén­zért, vagy a biztosabb eg­zisztenciáért vállal külföldön munkát. Ismerek olyan kollé­gát, aki egy másik országban is egy kórház intenzív osztá­lyán dolgozik. Azt gondolom, az egy nagy elismerés a szak­mai színvonalunkra, a mun­kánkra, ha valaki úgy tud el­helyezkedni nővérként, ápo­lóként külföldön, ahogy itt ab­bahagyta. Vagyis nincs szük­ség utánképzésre, az itt vég­zett munkát elismerik külföl­dön is.- Állandó felvétel van tehát?- Itt az intenzív osztályon mijjdig állandó felvétel van. A szakképzést átalakítot­ták, de kevesebben is végez­nek. így nem mindig köny- nyű olyan képzett munka­erőt találni, akik megfelel­nek azoknak a kihívások­nak, amiket ez az osztály ál­lít eléjük. A bérezés a közal­kalmazotti bértábla szerinti, ehhez még jöhet a műszak- pótlék és a mozgóbér. A mun­ka nem könnyű, de megtanul­ható. De itt van a legtöbb se­gítség is, nagyon sok gép van, ami a munkánkat segíti. Más osztályokon bizony egy ápoló jobban magára van hagyva a beteggel.- Akkor a feltételek itt is eu­rópaiak?- Igen, a munkafeltételek­kel nincs semmi probléma az osztályon. Ugyanolyan gé­pekkel, eszközökkel dolgo­zunk, mint bármelyik nyu­gat-európai kórház. De sok, igazán jó nővérünk ment el a legkülönfélébb okok miatt. Na ők néha bizony nagyon hi­ányoznak. Jó érzés, ami­por egy hosz- szú nap vé­gén elmond­hatjuk, jók voltunk Tudományos előadáson a daganatos megbetegedésekről Helybe viszik a szűréseket Új konzulátus nyit a somogyiaknak is NAGYATÁD Moizs Mariann, a Kaposi Mór Oktató Kórház fő­igazgatója tartott tudományos előadást a Nagyatádi Kórház­ban Pósa István, a kórház fő­igazgatójának meghívására. Moizs Mariann beszélt a me­gye komplex szűrési program­járól, illetve Valódi tüdőrák­szűrés - alacsony dózisú CT képalkotással címmel tartott előadást orvosoknak, szakdol­gozóknak. Az előadáson szó esett egye­bek mellett arról, hogy Ma­gyarország az összdaganatos megbetegedések tekintetében világelső. A legnagyobb prob­léma a tüdőrák, mely évente mintegy nyolc és félezer ember halálát okozza. Ugyanakkor hazánkban nincs szervezett szűrővizsgálat a tüdőrák felis­merésére. Pedig a betegség ko­rai kiszűrésével csaknem hét és fél milliárd forintot takarít­hatna meg az ország, amit je­lenleg gyógyszerekre, kezelé­sekre fordít. Ebből a pénzből hat-hétszáz ezer ember szűré­sét lehetne elvégezni. Mivel a lakosság nem elég­gé aktívan jár szűrővizsgála­tokra Somogybán, ezért szűrő­buszokkal igyekeznek helybe vinni a szűréseket, Kaposvár körzetében kettő szűrőbusz áll * rendelkezésre. Györke József Eszmecsere a hallottakról az előadás után Fotó: Györke József SOMOGY Új osztrák konzulá­tust nyitottak meg, amely So­mogy, Baranya és Tolna megyé­ben látja el a feladatait június elsejétől Pécsett. A két ország politikai, kulturális és gazdasági kap­csolatainak ápolá­sa, illetve a dél-du­nántúli megyékben konzuli szolgáltatá­sok nyújtása lesz a feladata, hangzott el az ünnepélyes megnyitón, közölte az MTI. Az osztrák nagykövet az esemény jelentőségét érzékeltetve arról beszélt, hogy nagyon sok oszt­rák állampolgár és cég talált otthonra a dél-dunántúli régió­ban. A szomszédos ország cégei elsősorban a pénzügyi és bizto­sítási szektorban, a kiskereske­delemben, a papír- és csoma­golástechnikában, az építő- és építő­anyag-iparban ak­tívak Dél-Dunántú- lon. A külföldön élő osztrák nyugdíja­soknak évente egy­szer kötelező jelent­kezniük az osztrák társadalombiztosításnál, s ezt a három megyében élő mintegy háromszáz idős osztrák mos­tantól a pécsi konzulátuson is megteheti. K. G. Az osztrák nyugdíjasok a pécsi konzu­látuson is je­lentkezhetnek

Next

/
Thumbnails
Contents